Egy fergeteges budapesti születésnap: Szörényi 80

Budapesten, a Zeneakadémia ad otthont a magyar zenevilág ikonikus tagjának 80-ik születésnapja alkalmából, 2025.január 4-én, a „Szörényi80” ünnepi koncertnek.

A zene képes összekapcsolni az embereket és olyan értékeket közvetíteni, amik generációkon átívelően megmaradnak.

Szörényi Levente gazdag és szerteágazó munkásságából felcsendülnek azok az ikonikus művek, amik már országszerte ismertek, népszerűek és közkedveltek. „István, a király”, „Kőműves Kelemen”, „Innin és Dumuzi” oratórium – amiket szinte senkinek nem kell bemutatni.

A koncerten olyan neves művészek is színpadra lépnek, mint Herczku Ágnes, Mester Viktória, Pasztircsák Polina, Rálik Szilvia, Csengery Attila, Dani Dávid, Feke Pál, Major Attila, Novák Péter, Vadkerti Imre, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekar, Lunaria Női kar, Magyar Nemzeti Férfikar, Kesselyák Gergely vezényletével.

Szörényi Levente, a sokoldalú művész

Szörényi Levente a magyar zenei élet kiemelkedő alakja, akinek munkássága mély nyomot hagyott a hazai könnyűzenei és népzenei kultúrában. Zeneszerzőként, énekesként és zenészként is ismert, számos generáció számára meghatározó művek szerzője.

Szörényi Levente 1945. április 26-án született Budapesten. Családja zenei hagyományokkal rendelkezett, ami nagy hatással volt a pályafutására. Gyermekkorában már korán kiderült, hogy rendkívüli tehetséggel bír a zene területén. Zenei indíttatását családja is támogatta. Testvérével, Szörényi Szabolccsal együtt, már fiatalon közös zenekari élményekbe kezdett, ami alapot adott a későbbi sikereikhez.

Az Illés, mint a magyar beat zene úttörői

Az 1960-as években, az Illés együttes megalakulásával, Szörényi Levente egy új korszak kezdetét jelentette a magyar könnyűzenei életben. A zenekar a Beatles inspirációjára alapozva, a magyar beat zene megteremtője lett és olyan slágereket alkottak, mint a „Nem akarok állni”, a „Kéglidal” vagy az „Amikor én még kissrác voltam”.

Szörényi dalszerzői tehetsége az Illés dalaiban bontakozott ki igazán, szövegei és dallamai egyszerre tükrözték a társadalmi problémákat és a fiatal generáció érzéseit.

Szörényi Levente és alkotótársa, Bródy János együttműködése is sikeres műveket eredményezett.

A Fonográf és a zenei sokoldalúság

Az Illés zenekar felbomlása után, Szörényi Levente és Bródy János útjukat a Fonográf együttesben folytatták, ahol az amerikai country rock hatásai keveredtek a magyar népzene elemeivel. A Fonográf korszakának nagysikerű dalai közé tartozik az „Annyi mindent nem szerettem még” és a „Mondd, hogy nem hiszed el”. Szörényi mesterien ötvözte a különböző zenei stílusokat, ami páratlan sokoldalúságát mutatta meg.

Mondd, hogy nem haragszol rám...

Fonográf együttes

Ikonikus rockoperák – István, a király és más művek

A magyar zenei színtéren való jelenlétét a ’80-as években olyan alkotásokkal erősítette meg, mint az „István, a király” rockopera. Ez a mű nemcsak a zenei, hanem a történelmi dráma világába is betekintést nyújtott. Az István, a király sikere legendás, a magyar közönség körében a mai napig nagy tisztelet övezi.

Ez a rockopera a magyar történelem egyik legfontosabb eseményét, a kereszténység felvételét és az államalapítást dolgozza fel. 1983-ban debütált és ez a darab nemcsak zenei, hanem társadalmi jelentőséggel is bírt, hiszen a rendszerváltás előtti Magyarország egyik fontos kulturális szimbóluma lett. Méltán vált a magyar rocktörténet megkerülhetetlen részévé.

István, a király

Előadók: Magyar Állami Operaház Zenekara, Bródy János, Vikidál Gyula, Szörényi Levente, Deák Bill Gyula, Makláry László, Magyar Állami Operaház Énekkara.

Egyedi stílus és népzenei hatások

Szörényi Levente munkásságában kiemelkedő szerepet kapott a magyar népzene és hagyományok ápolása. Zeneszerzőként gyakran nyúlt vissza a népzenei elemekhez és alkotásaiban összekapcsolta a modern zenei irányzatokat a történelmi gyökerekhez. A zenéjében a rock, a beat és a népzene különleges fúziója figyelhető meg. Ez a sajátos hangzásvilág tette őt egyedivé a magyar zenei palettán. A népzenei elemek használata és a modern zenei formák ötvözése a magyar kulturális örökség iránti mély tiszteletet tükrözi.

Díjak és elismerések

Szörényi Levente nemcsak egy korszak alkotója volt, hanem a magyar zenetörténet egyik meghatározó alakja is. Munkássága során számos rangos díjat és kitüntetést nyert. Megkapta a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét, ami kiválóan bizonyítja munkásságának jelentőségét. Többszörösen elismerték a magyar kultúrához való hozzájárulását, többek között Kossuth-díjjal és Erkel Ferenc-díjjal is. Ezek az elismerések csak megerősítik azt a tényt, hogy művei időtállóak és generációk óta hatással vannak a magyar közönségre. Művei tovább élnek az újabb generációk előadásain és feldolgozásain keresztül. Inspirációt nyújtott számos zenésznek és öröksége a mai napig meghatározó erővel bír a magyar zenei világban.

Munkássága azt üzeni számunkra, hogy a zene nemcsak szórakoztatás, hanem közösségformáló és kultúrateremtő erő is lehet. Zenéje és alkotói stílusa generációkat köt össze, megőrizve a magyar zenei hagyományok színes palettáját.

Szörényi Levente zenei öröksége ma is elevenen él, művei színpadon és koncerteken egyaránt hallhatóak. Az „István, a király” és más rockoperái töretlen népszerűségnek örvendenek, bizonyítva, hogy a magyar kultúrában elfoglalt helye és szerepe elvitathatatlan. Művészete inspiráló példa mindazoknak, akik a zenében keresik az identitás, a hagyomány és a modernitás egyensúlyát.

Íróként ugyancsak remekelt

„Az eltűnt Ősbuda nyomában”, A „Holdvilágárok-Holtvilágárok” „De ki adja vissza a hitünket?!” Ezen címekkel jelentek meg a könyvei, ami arról tanúskodik, hogy nemcsak a zene világában alkotott maradandót, hanem a tollal is képes volt olyan műveket letenni az asztalra, ami bizonyítja az ő nagyságát.

Holdvilág-árok Alapítvány és Árpád Pajzs díj

Holdvilág-árok Alapítvány néven jegyeztette be 2000-ben Szentendrén a régészeti alapítványát. Szörényi Levente édesapja a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Kutatócsoportjánál dolgozott, ahová gyakran elkísérte a testvérével együtt a pilisi Holdvilág-árokba. Ezek a látogatások nagy hatást gyakoroltak rá, de sok évnek kellett eltelnie, mire 1991-ben Levente elkezdett kutatni a vidéken. A kutatásáról a „Pilis Titkai” előadását az ország számos részén már bemutatták.

Létrehozta az „Árpád Pajzs” díjat, amit évente 7 személy kap meg, akik a munkájukkal, életvitelükkel, nemzetükhöz való ragaszkodásukkal arra méltókká váltak.

A díjak átadásakor mindig gálaműsort rendeznek. A legelső 2007-ben volt, amikor Szörényi Levente is fellépett és ezen alkalomból előadta „A sziklák meghasadnak” című művét.

Borászattal is foglalkozik

1994-ben egy nagyon elvadult területet vásárolt a Balaton-felvidéken, ahol ős szőlős volt és egy roskadozó présház. Elkezdett komolyabban is foglalkozni a borászattal és a megvett területen már olyan borok születnek, amikkel több ezüst- és aranyérmet is bezsebelt.

Ennek az ünnepi koncertnek lesz egy nagy hiánya is, ugyanis Szörényi Levente testvére, Szörényi Szabolcs 2024. november 2-án elhunyt. Ez a hiányérzet biztosan Levente lelkében is benne lesz, de az is biztosra vehető, hogy onnan föntről nagyon örül testvére születésnapi koncertjének.

Őket nemcsak a testvéri kötelék fűzte szorosan egymáshoz egy életen át, hanem a zene is, amiben mindketten remekeltek.