Vágatlan május Budapesten: Miért nő magasabbra a fű a fővárosi parkokban?

Ha mostanában sétálva azt vetted észre, hogy Budapest parkjaiban és zöldsávjaiban szokatlanul magasra nőtt a fű, ne lepődj meg – ez nem a gondozás elmaradása, hanem egy tudatos döntés eredménye. A főváros zöldfelületeiért felelős Főkert új kaszálási protokollt vezetett be a rendkívül aszályos tavaszra reagálva, amely egyelőre május végéig van érvényben.

Mi változott és miért?

Az idei tavaszi hónapokban szokatlanul kevés csapadék hullott Budapesten – olyan mértékű szárazság alakult ki, amely az elmúlt évtizedekben ritkán fordult elő. A tartós csapadékhiány komoly terhelést ró a városi zöldfelületekre, és a szakemberek szerint a hagyományos, rendszeres kaszálás ilyen körülmények között egyenesen káros lehet: felgyorsítja a talaj kiszáradását, és gyengíti a növényállomány ellenálló képességét. Erre reagálva a Főkert a külterületeken, a fővárosi ingatlanok körüli, valamint a kiemelt parkok ritkábban kezelt gyepfelületein felfüggeszti a kaszálást. A döntés célja, hogy a városi növényzet jobban átvészelje az aszályos időszakot, és a talaj minél tovább megőrizze nedvességtartalmát.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A változás főként azokat a területeket érinti, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a közlekedési infrastruktúrához. Az utak, járdák és kerékpárutak mentén továbbra is rendszeresen nyírják a növényzetet, hogy a kilátás szabad maradjon és senki közlekedését ne akadályozza a burjánzó vegetáció. A Főkert ezeken a területeken folytatja az úgynevezett kontúrkaszálást is: a burkolatok szélén egy keskeny sávban alacsonyan tartják a füvet és a gyomnövényeket, hogy azok ne nőjenek rá az útfelületekre.

A parkokban ugyanakkor ritkul a kaszálás, és a gyepet akár 5 centiméterrel magasabban tartják a megszokottnál. A hosszabb fű leárnyékolja a talajt, csökkenti a párolgást, és hozzájárul a városi mikroklíma javításához is – vagyis nemcsak a növények, hanem a parkokban pihenő emberek is profitálnak belőle.

A „Vágatlan május” kezdeményezés

A Főkert új protokollja teljes összhangban van a környezetvédelmi kormányzat által meghirdetett „Vágatlan május” kezdeményezéssel, amelynek lényege, hogy a tavaszi időszakban minél több zöldfelületen hagyják természetesen fejlődni a növényzetet. Ez különösen fontos a beporzó rovarok – méhek, lepkék, zengőlegyek – szempontjából, amelyek számára a virágzó, nyíratlan rétek létfontosságú táplálékforrást jelentenek.

Budapest főtájépítésze, Bardóczi Sándor a kerületi önkormányzatokat is hasonló intézkedések meghozatalára kérte saját zöldfelületeik kezelésében, így a kezdeményezés hatása akár az egész városra kiterjedhet.

Vadvirágos Budapest – Már évek óta épül az ökológiai szemlélet

Az új protokoll nem előzmény nélküli: a Budapesti Közművek a Vadvirágos Budapest program keretében már 2021 óta tart fenn természetközeli gyepeket és úgynevezett méhlegelőket szerte a fővárosban. Ezeken a területeken a szokásos évi 5-10 kaszálás helyett csak egyszer vagy kétszer avatkoznak be, és 2026-ban ezeknek a területe csaknem egymillió négyzetméterre nőtt.

Az ökologikus kezelési mód előnye messze túlmutat az esztétikán: a biológiai sokféleség ezeken a területeken folyamatosan növekszik, új – akár védett – növény- és állatfajok is megjelennek, a talaj vízháztartása javul, és a terület sokkal üdébb, zöldebb marad, mint az alacsonyra nyírt pázsit. A magasan hagyott növényzet ráadásul a nyár folyamán folyamatosan változó képet mutat, ahogy időről időre más-más fajok virágoznak benne.

Az idei évtől több helyen a Főkert szakemberei egy 49 fajból álló Budapest RÉT magkeverékkel, illetve egy 10 fajból álló virágos magkeverékkel is gazdagítják a kialakítandó réteket, tovább növelve a fővárosi zöldfelületek ökológiai értékét.

Mit láthatsz Budapesten ezekben a hetekben?

Ha május végéig látogatsz Budapestre, a szokásosnál természetesebb, vadabb képet mutató parkokra számíthatsz – és ez egyáltalán nem baj. A magasabb fű között vadvirágok nyílnak, méhek zümmögnek, és a levegő is hűvösebb a sűrűbb növényzet árnyékában. A Főkert szakemberei folyamatosan monitorozzák ezeket a területeket, és a tapasztalatok alapján évről évre finomítják a kezelési stratégiát – így Budapest zöldfelületei egyre felkészültebbek lesznek a klímaváltozás kihívásaira.