60 éves a Blaha Lujza téri aluljáró – így változott a gyalogosközlekedés Budapesten
Hatvan évvel ezelőtt, 1966. november 5-én adták át a Blaha Lujza téri aluljárót. Budapest második modern gyalogos-aluljáróját akkoriban a fejlődés jelképeként ünnepelték: a gyalogosoknak biztonságos átkelést, az autósoknak szabadabb utat ígért. Ma már másképp gondolkodunk a városi közlekedésről. Egyre több helyen lehet ismét a felszínen átkelni, lépcsőzés és kerülők nélkül.
A Blaha Lujza téri aluljáró ma is fontos része Budapest közlekedésének, de a története jól mutatja, mennyit változtak az igényeink. Ami egykor korszerű és kényelmes megoldásnak számított, az sokaknak inkább nehézséget jelent a mindennapokban.
Ajánlatok a városból
Egykor a modern Budapest jelképének szánták
A hatvanas években sorra születtek azok a közlekedési beruházások, amelyekkel a növekvő autóforgalomhoz igazították Budapestet. Ebbe a szemléletbe illeszkedtek a gyalogos-aluljárók is: a forgalmas kereszteződésekben külön szintre terelték az autókat és a gyalogosokat.
Az első modern budapesti gyalogos-aluljárót 1963. november 30-án nyitották meg az Astoriánál. Három évvel később, 1966. november 5-én elkészült a Blaha Lujza téri is.
Az ünnepélyes átadáson Kiss Dezső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes arról beszélt, hogy az aluljáró „egy új Budapest jegyében született”. A korszak gondolkodását jól érzékelteti a beszéd egy másik mondata is: „meg kell tudni szabadulni attól, ami elavult, előre kell tekinteni”.
Az aluljárókat ekkor nem egyszerű átjáróknak tekintették. A korszerű világítás, a gondosan megválasztott burkolatok, az üzletek és az automaták mind azt sugallták, hogy Budapest egy modern nagyváros útjára lépett.
A Blaha Lujza téri aluljáró gránitpadlót, világos oldalfalakat és fekete márvánnyal burkolt tartóoszlopokat kapott. A folyosókkal együtt több mint kétezer négyzetméteres létesítmény az akkori elképzelések szerint nemcsak praktikus, hanem látványos is volt.
Érdekesség, hogy a gyalogosok már évekkel a metró megnyitása előtt használták. A 2-es metró első szakaszát ugyanis csak 1970-ben adták át.
Ami az autósoknak könnyebbség volt, a gyalogosoknak lépcsőzést jelentett
Az aluljárók építésével elsősorban az autóforgalmat akarták zavartalanabbá tenni. Ha a gyalogosok a föld alatt kelnek át, a felszínen kevesebb helyen kell megállítani a járműveket – ez volt az elképzelés.
A gyalogosok számára azonban nem mindig lett kényelmesebb a közlekedés. Ahhoz, hogy átjussanak az út túloldalára, előbb le kellett menniük egy lépcsősoron, majd a másik oldalon vissza a felszínre.
Ez egy könnyen mozgó felnőttnek legfeljebb bosszantó kerülő, másoknak viszont komoly akadály. Babakocsival, nehéz bőrönddel vagy kisgyerekkel jóval nehezebb megtenni ugyanezt az utat. Idősebbeknek és mozgásukban korlátozott embereknek pedig egy lift nélküli aluljáró akár használhatatlan is lehet.
A Budapestre érkező turisták is hamar szembesülhetnek ezzel. Csomagokkal a szállás felé tartva vagy egy hosszabb városnézés végén egyáltalán nem mindegy, hogy néhány métert kell átsétálni egy zebrán, vagy lépcsőkön át vezet az út a túloldalra.
A Blahán már nem kötelező lemenni a föld alá
A Blaha Lujza tér felújításakor három új gyalogátkelőhelyet alakítottak ki. Ezeknek köszönhetően több irányban is át lehet kelni a felszínen, így nem kell mindenkinek az aluljárót használnia.
A zebrák különösen nagy segítséget jelentenek a babakocsival, csomagokkal vagy nehezebben közlekedőknek. De azoknak is kényelmesebb utat kínálnak, akik egyszerűen csak át szeretnének jutni az út másik oldalára.
Az Astoriánál szintén újra lehetőség nyílt a felszíni átkelésre. A változás lényege nem az, hogy minden aluljárót megszüntessenek, hanem az, hogy a gyalogosoknak legyen választásuk.
A metró eléréséhez ugyanakkor ezeken a helyeken továbbra is szükség van az aluljáróra. A Blaha Lujza téren és az Astoriánál a 2-es metró mozgólépcsői nem közvetlenül az utcára, hanem az aluljáróba vezetnek. A felszíni zebrák tehát az úton való átkelést könnyítik meg; önmagukban nem teszik akadálymentessé a metróállomásokat.
Hol szűntek meg aluljárók Budapesten?
A fővárosban több helyen is felszíni gyalogátkelőhely váltotta fel a korábbi aluljárót. Az egyes helyszínek azonban nagyon különböznek egymástól: ami egy kisebb átjárónál bevált, az nem feltétlenül működne egy nagy átszállóhelyen.
Ferenciek tere: csak az egyik átjárót szüntették meg
A Ferenciek terén korábban két külön gyalogos-aluljáró volt. Az egyik a metróhoz vezetett, a másikon a Szabadsajtó út két oldala között lehetett átjutni.
A tér 2013-as átépítésekor az utóbbit megszüntették, helyette a felszínen alakítottak ki gyalogátkelőhelyet. A metróhoz vezető aluljáró megmaradt.
Itt tehát nem minden föld alatti útvonalat számoltak fel: csak azt az átjárót váltották ki, amelyre a zebra megépítése után már nem volt szükség.
Jászai Mari tér: ma már a felszínen kelnek át a gyalogosok
A Jászai Mari téren egykor a villamossínek alatt vezetett átjáró. Ezt később lezárták, a helyét pedig a Szent István körúton kialakított zebra vette át.
A régi aluljáró ma már nem része a tér közlekedésének, az arra járók a felszínen jutnak át a túloldalra.
Liget tér: egy meg nem épült metróállomáshoz készült
A kőbányai Liget tér aluljáróját egy tervezett metróállomáshoz építették, az állomás azonban végül nem készült el. A zegzugos átjáró állapota idővel annyira leromlott, hogy lezárták.
Teljesen betemetni viszont nem lehetett a benne húzódó közművezetékek miatt. Ez is mutatja, hogy egy aluljáró megszüntetése nem pusztán elhatározás kérdése: a föld alatti vezetékekkel és az építmény műszaki adottságaival is számolni kell.
Miért nem lehet minden aluljárót zebrával helyettesíteni?
Sok helyen valóban kényelmesebb a felszínen átkelni, de az aluljárók nem mindenhol ugyanazt a feladatot látják el.
Van, amelyik csupán egy forgalmas út két oldalát köti össze. Másutt viszont metróállomásokhoz, villamosmegállókhoz és buszvégállomásokhoz vezetnek a föld alatti folyosók. Ezeken a helyeken az aluljáró az átszállást is segíti.
Egy nagy csomópont átalakítása előtt ezért meg kell vizsgálni, hányan és merre közlekednek, hol lehetne zebrákat kialakítani, és mennyit kellene várni az átkelésre. Az is fontos szempont, hogyan változna a közösségi közlekedés és a közúti forgalom.
Az építési munkák, a közművek áthelyezése és a felszín rendezése ráadásul jelentős összeget emészthet fel.
Sok helyen ezért az lehet a megoldás, ha a zebrák és az aluljárók egymás mellett maradnak meg. Így aki teheti, a felszínen kelhet át, miközben a föld alatti útvonal továbbra is elvezet a metróhoz vagy a többi megállóhoz.
Az Örs vezér terén egyelőre marad az aluljáró
Az Örs vezér tere Budapest egyik legösszetettebb közlekedési csomópontja. A metró, a HÉV, a buszmegállók és a bevásárlóközpontok között sokan járnak gyalog, az aluljáró pedig több fontos útvonalat köt össze.
A 2-es metró végállomása ugyan a felszínen van, ebből azonban nem következik, hogy az aluljáróra már nincs szükség. Megszüntetése esetén az átszállóknak más útvonalat kellene biztosítani. A metró és a HÉV között például nemcsak a gyaloglás hosszával, hanem a zebráknál töltött várakozási idővel is számolni kellene.
A 2026. november elején ismertetett fővárosi álláspont szerint rövid távon nem szüntetik meg az Örs vezér téri aluljárót. Bár készültek tervek a felszíni gyalogosközlekedés javítására, ezek nem számolnak az átjáró betemetésével.
A 2-es metró és a gödöllői HÉV esetleges összekötése később változtathat ezen. Egy ilyen beruházás azonban az egész csomópont átalakítását igényelné, nem csupán az aluljáró sorsát érintené.
Nem csak áthaladni lehet a föld alatti tereken
A megmaradó aluljárókat nem feltétlenül kell csupán közlekedési útvonalként használni. Az üres üzlethelyiségek, kirakatok és falfelületek művészeti vagy közösségi kezdeményezéseknek is helyet adhatnak.
Az Astoria-aluljáróban például 2025 őszén VOID utcaművész két alkotása került fémajtókra a fővárosi közösségi költségvetés egyik programjának részeként. Az egyik ajtót a művész jellegzetes, színes arca díszíti, a másikon Puskin újragondolt portréja látható. Utóbbi a közeli Puskin mozi századik évfordulójához kapcsolódik.
A Deák Ferenc téri aluljáróban működő Földalatti Vasúti Múzeum pedig önálló látnivaló. Jó példa arra, hogy a föld alatti terek Budapest történetének bemutatására is alkalmasak: itt a városnézés kedvéért is érdemes lemenni az utcaszint alá.
Kétszáz új zebrát terveznek Budapesten
A főváros 2026 szeptemberében fogadta el a Gyaloglás Akadálymentesen Budapesten című stratégiát. A terv célja, hogy a gyaloglás kényelmesebb és biztonságosabb legyen, és azok is önállóan közlekedhessenek, akiknek a lépcsők vagy más akadályok nehézséget okoznak.
A legfontosabb célkitűzések:
- 2030-ig további 200 gyalogátkelőhely kialakítása;
- ugyancsak 2030-ig a fővárosi villamosmegállók legalább felének teljes körű akadálymentesítése;
- 2035-re minden olyan fővárosi csomópont akadálymentesítése, ahol közúti aluljáró található, lehetőség szerint felszíni gyalogátkelőhelyek létesítésével;
- 2050-ig egy olyan gyalogosbarát Budapest kialakítása, ahol mindenki könnyen és biztonságosan közlekedhet.
Ezek egyelőre hosszú távú tervek. Az aluljárós csomópontok akadálymentesítése nem jelenti azt sem, hogy valamennyi aluljárót megszüntetik. A cél az, hogy azok is átjuthassanak a túloldalra, akik nem tudnak lépcsőzni.
Kényelmesebb városnézés, kevesebb lépcső
A Budapestre látogatóknak a felszíni átkelők elsősorban egyszerűbb, kényelmesebb közlekedést jelentenek. Bőrönddel, babakocsival vagy idősebb hozzátartozókkal különösen sokat számít, ha nem kell minden forgalmas kereszteződésnél lemenni a föld alá.
Az útvonaltervezésnél ugyanakkor érdemes külön figyelni a metróállomások megközelíthetőségére. Egy új zebra még nem jelenti azt, hogy a közeli metróhoz is lépcsőzés nélkül lehet lejutni.
A Blaha Lujza téri aluljáró hatvan év után is része a város mindennapjainak. Mellette azonban már a felszínen is többfelé vezet út: aki csak át szeretne kelni a túloldalra, annak nem feltétlenül kell lemennie a föld alá.
Kapcsolódó hírek
Tiszta Budapest: így tehetsz turistaként is a rendezett fővárosért
Budapest felfedezéséhez hozzátartoznak a történelmi utcák, a Duna-parti séták, a parkok és a pezsgő terek. Ahhoz azonban, hogy ezek a helyek...
Gyalogosbarátabb lesz Budapest – 200 új zebra és akadálymentesebb közlekedés
Budapestet gyalog felfedezni talán az egyik legjobb módja annak, hogy igazán megismerjük a várost. A belvárosban egyik látnivalótól a másikig...
Könnyebb és biztonságosabb lesz a budapesti közlekedés: két újdonság a turistáknak
Jó hír a Budapestre készülőknek: az elmúlt napokban két olyan változás is életbe lépett, amely egyszerűbbé teheti a fővárosi közlekedést....
Budapesti szuvenír, ami tényleg egyedi: közlekedéses ajándékok kicsiknek és nagyoknak
Amikor Budapesten jársz, a városi közlekedés – a villamosok csilingelése, a metró zúgása, a sárga buszok – hamar a hangulat részévé...
Új otthonra talál a Közlekedési Múzeum: Kőbányán épül meg a látványos új kiállítóhely
Ha szereted a régi vonatokat, repülőket és a nosztalgikus ipari hangulatot, jó hírünk van: a tíz éve zárva tartó Közlekedési Múzeum...