Gyalogosbarátabb lesz Budapest – 200 új zebra és akadálymentesebb közlekedés
Budapestet gyalog felfedezni talán az egyik legjobb módja annak, hogy igazán megismerjük a várost. A belvárosban egyik látnivalótól a másikig sokszor néhány perc alatt eljuthatunk, közben pedig olyan utcákra, terekre, kávézókra és városi részletekre bukkanhatunk, amelyeket tömegközlekedéssel vagy autóval könnyű lenne kihagyni. A főváros most elfogadott új gyalogosstratégiája éppen azt célozza, hogy a gyaloglás ne csak kellemesebb, hanem biztonságosabb és mindenki számára könnyebben elérhető legyen.
200 új gyalogátkelőhely jöhet Budapesten
A Fővárosi Közgyűlés 2026. szeptember 25-én fogadta el a BKK által kidolgozott „Gyaloglás Akadálymentesen Budapesten” stratégiát. A program hosszú távú célja, hogy Budapest közterei fokozatosan akadálymentesebbé és gyalogosbarátabbá váljanak.
Ajánlatok a városból
Az első fontos mérföldkő 2030: addigra legalább a fővárosi villamosmegállók felének teljesen akadálymentesnek kellene lennie, emellett akár 200 új gyalogos-átkelőhely is létrejöhet. A stratégia nemcsak új zebrákkal számol, hanem a járdák megújításával, az akadálymentes közlekedés javításával és a meglévő átkelőhelyek biztonságosabbá tételével is.
Könnyebb lehet a közlekedés babakocsival és kerekesszékkel is
A gyalogosbarát város nem csupán azt jelenti, hogy több zebra épül. Legalább ilyen fontos, hogy a járdák, megállók és közterek valóban használhatók legyenek azok számára is, akiknek nehezebb a közlekedés.
A stratégia külön figyelmet fordít az idősekre, a gyerekekre, a kisgyerekkel közlekedőkre, a nők és a mozgásukban korlátozott emberek szempontjaira. A cél egy olyan városi környezet kialakítása, ahol a gyaloglás biztonságos, kényelmes és akadálymentes lehet.
Ez turistaként is jól érzékelhető változás lehet. Budapestet sokan eleve gyalog járják be, különösen a belvárosban, ahol a látnivalók viszonylag közel vannak egymáshoz. A kényelmesebb járdák és könnyebben használható átkelőhelyek ezért nemcsak a budapestiek mindennapjait tehetik egyszerűbbé, hanem a városba érkező turisták számára is kellemesebbé tehetik a városnézést.
A villamosmegállók felének akadálymentesnek kellene lennie 2030-ra
A stratégia szerint a következő öt évben elsősorban a járdák megújítására, az akadálymentesítésre és a gyalogos-átkelőhelyek fejlesztésére kerülhet a hangsúly.
Budapesten jelenleg 658 villamosmegálló található, és a BKK 2026-os felmérése szerint ezek 43 százaléka felel meg teljes körűen az akadálymentességi követelményeknek. A busz- és trolimegállóknál ez az arány jóval magasabb: a 4211 megálló 83 százaléka felel meg az előírásoknak.
A következő években tehát elsősorban a villamoshálózat megállóinak akadálymentesítése jelenthet komoly feladatot.
Az aluljárók helyett egyre inkább a felszíni átkelés lehet a cél
A tervek nem állnak meg 2030-nál. 2035-re azokat a csomópontokat is akadálymentessé tennék, ahol jelenleg közúti aluljárón keresztül lehet átkelni. A stratégia szerint ahol erre lehetőség van, a felszíni gyalogos-átkelőhelyek kialakítása jelentheti a megfelelő megoldást.
Ez a városnézők számára is érdekes változás lehet, hiszen a felszíni közlekedés sokszor egyszerűbbé teszi a tájékozódást. Egy aluljáró helyett egy jól látható, biztonságos zebra közvetlenebb kapcsolatot teremthet az utca két oldala között.
Hosszú távon a lakóutcák is nyugodtabbak lehetnek
A stratégia még távolabbra tekint: 2040-re az összes helyi lakóutca forgalomcsillapítása szerepel a célok között. Ez azt jelenti, hogy a gyalogosok és a helyi közlekedés szempontjai a jelenleginél nagyobb szerepet kaphatnak a lakóövezetekben.
A legnagyobb időtáv 2050, amikorra Budapest valamennyi közterületének akadálymentessé és gyalogosbaráttá tétele a cél. A stratégia így nem egyetlen beruházásról vagy néhány új zebráról szól, hanem egy évtizedeken átívelő városfejlesztési elképzelésről.
A budapestiek szerint is lenne mit javítani
A stratégia kidolgozása mintegy másfél évig tartott, és a fővárosiak véleményét is kikérték. A 2025-ös társadalmi egyeztetésben 1706-an töltötték ki a kérdőívet, emellett több mint 3000 térképes javaslat érkezett.
A válaszokból az látszik, hogy a budapestiek alapvetően nyitottak a gyaloglásra: a válaszadók több mint 99 százaléka öt percnél rövidebb, 96 százaléka pedig 5–9 perces utakat is szívesen megtenne gyalog. A 10–14 perces utaknál már 80 százalékos volt ez az arány.
A gyaloglásnál ugyanakkor nemcsak az számít, hogy mennyi idő alatt érünk el valahová. A kellemes és biztonságos környezet is fontos szempont: a válaszadók 81 százaléka több árnyékot és zöldfelületet szeretne, 73 százalékuk hiányos járdákat jelölt problémaként, 62 százalékuk pedig a járdák felújítását tartotta fontosnak.
Mit jelenthet mindez a turistáknak?
Budapest gyalogos felfedezését a következő évek fejlesztései fokozatosan tehetik kényelmesebbé. A cél nem az, hogy mindenki mindenhová gyalog járjon, hanem hogy a séta valódi és könnyen használható közlekedési lehetőség legyen, amely jól kapcsolódik a tömegközlekedéshez is.
Turistaként ez különösen jól jöhet, hiszen egy budapesti városnézésnél sokszor éppen a gyaloglás köti össze egymással a különböző látnivalókat. A stratégia hosszú távú célja pedig egy olyan Budapest kialakítása, ahol a séta nem akadálypálya, hanem természetes része a városi életnek.
A 200 új zebra, az akadálymentesebb villamosmegállók, a megújuló járdák és a nyugodtabb lakóutcák ennek egy-egy fontos állomását jelenthetik. A teljes átalakulás természetesen hosszú folyamat lesz, de a most elfogadott stratégia már kijelöli, milyen irányba szeretné fejleszteni Budapest gyalogos közlekedését.
Kapcsolódó hírek