Megújulhat az Iparművészeti Múzeum: teljes felújítás vár Budapest ikonikus szecessziós épületére
Újabb fontos lépés történt az Iparművészeti Múzeum felújítása felé: megszületett az a kormányhatározat, amely új kereteket ad a 2017 óta zárva tartó Üllői úti épület rekonstrukciójának. A tervek szerint teljes körű műemléki helyreállítás, a Kinizsi utcai szárny felújítása és egy új, Hőgyes Endre utca felőli épületszárny kialakítása következhet. A magyar szecesszió egyik legjelentősebb alkotásának újbóli megnyitására azonban még várni kell: egyelőre az előkészítés, a tervek felülvizsgálata és az értékmentő munkák ütemezése ismert.
Új szakaszhoz érkezett az Iparművészeti Múzeum felújítása
Az Iparművészeti Múzeum Budapest egyik legkülönlegesebb műemléke, amelynek sorsát nemcsak a művészetkedvelők, hanem a főváros építészeti öröksége iránt érdeklődő látogatók is régóta figyelemmel kísérik. Az 1896-ban felavatott, 2026-ban 130 éves épület csaknem egy évtizede nem fogadja a közönséget a megszokott múzeumi működés keretében.
Ajánlatok a városból
A 2026. október 27-i Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint a rekonstrukció két ütemben valósulhat meg. Elsőként aktualizálják a korábban elkészített terveket és engedélyeket, felülvizsgálják a múzeumszakmai elképzeléseket, valamint elvégzik a helyreállítást előkészítő feladatokat.
A beruházás kormányzati felelőse a közlekedési és beruházási miniszter. A munkát az illetékes beruházási és kulturális tárca, az Iparművészeti Múzeum, valamint a kijelölt építtető együttműködésében készítik elő.
A döntés fontos előrelépés, de nem azonos a teljes kivitelezés azonnali megkezdésével. A rekonstrukció befejezésének feltételeiről, a további forrásokról és a munkák részletes ütemezéséről később újabb előterjesztés készül.
Miért különleges az Iparművészeti Múzeum épülete?
Az Üllői úti múzeumpalota Lechner Ödön és Pártos Gyula közös alkotása. Az épület tervezésére kiírt pályázatot „Keletre magyar” mottójú tervükkel nyerték meg, a múzeum új otthona pedig a millennium évében, 1896-ban készült el.
Az épület különlegességét a korszerű múzeumi funkciók, a Zsolnay-kerámiák, valamint a magyar népművészeti és keleties motívumok találkozása adja. Lechnerék olyan építészeti megoldást hoztak létre, amely egyszerre kereste a modern nagyvárosi középület és az önálló magyar formanyelv lehetőségeit.
A szokatlan megjelenés a maga korában megosztotta a közönséget. Egyesek túl díszesnek tartották, mások éppen az újításait méltatták. Mára az Iparművészeti Múzeumot a magyar szecesszió kiemelkedő alkotásaként tartják számon, és Budapest építészeti örökségének egyik meghatározó darabja.
A felújítás ezért jóval több egy múzeumépület korszerűsítésénél: egy különleges műemlék megőrzéséről és újbóli használatba vételéről is szól.
Miért van szükség teljes körű rekonstrukcióra?
Az épületet a 20. században több súlyos károsodás érte. A második világháborúban és az 1956-os forradalom idején is megsérült, a korabeli helyreállítások pedig nem oldottak meg minden problémát.
A múzeum állapotát a kedvezőtlen talajviszonyok, a talajvíz ingadozása és a metróépítéshez kapcsolódó süllyedések is befolyásolták. Az épületben jelentős repedések és szerkezeti károsodások jelentek meg, miközben az elektromos és gépészeti rendszerek is elavultak.
A tervezett felújításnak ezért egyszerre kell foglalkoznia:
- a tartószerkezet megerősítésével;
- a műemléki részletek restaurálásával;
- a sérült vagy hiányzó elemek helyreállításával, pótlásával;
- az elektromos és gépészeti hálózat megújításával;
- a múzeumi működéshez szükséges terek és feltételek korszerűsítésével.
A feladat összetettsége magyarázza, hogy a helyreállítás hosszú előkészítést és többéves munkát igényel.
Mit tartalmaz a tervezett felújítás?
A rekonstrukció középpontjában az Üllői úti főépület teljes körű műemléki helyreállítása áll. Ehhez kapcsolódik a Kinizsi utcai szárny felújítása, valamint egy új épületszárny megépítése a Hőgyes Endre utca felől.
A korábbi terveket a Vikár és Lukács Építész Stúdió készítette. A mostani előkészítés során ezeket és a hozzájuk kapcsolódó engedélyeket aktualizálják. Az új szárny építészeti koncepcióját az Országos Építészeti Tervtanács véleményének figyelembevételével kell kidolgozni, majd a kormány elé terjeszteni.
A beruházás múzeumszakmai fejlesztést is magában foglal. Ez azt jelenti, hogy nemcsak az épület helyreállítását kell megtervezni, hanem azt is, hogyan szolgálja majd a megújult múzeum a gyűjtemény bemutatását és a látogatók fogadását.
Milyen határidők ismertek?
A kormányhatározat az előkészítéshez és az első ütemhez több konkrét határidőt rendel:
- 2026 végéig folytatni kell a már megkezdett bontási munkákat.
- február 28-ig felül kell vizsgálni a múzeumszakmai tervet.
- 2027-ben folytatódnak az épület állagvédelmi munkái.
- március 31-ig el kell végezni az első ütemben előírt értékmentő bontást.
Az értékmentő bontás a rekonstrukció előkészítő része, nem az épület egészének elbontását jelenti. A műemléki értékek megőrzése mellett végzett beavatkozások a későbbi helyreállítás feltételeit teremtik meg.
Fontos, hogy a 2028. március végi határidő nem a múzeum újranyitásának időpontja: ez az első ütem egyik feladatának lezárására vonatkozik.
Mennyi pénzt biztosítanak az előkészítésre?
A közzétett döntés több, egymáshoz kapcsolódó pénzügyi keretet határoz meg.
Az előkészítési feladatokra 2026-ban 150 millió forintot, 2027-ben további 115 millió forintot biztosítanak. Ez a két évben összesen 265 millió forintos előkészítési forrást jelent. Az első ütemben végzett értékmentő bontásra 2027-ben 563 millió forintot különítenek el.
A határozat emellett 678 millió forintban állapítja meg a 2027-es költségvetés terhére vállalható, több éven átnyúló kötelezettségek felső határát. Ez a keret a 2027-re megjelölt 115 millió forintos előkészítési és 563 millió forintos bontási összeghez kapcsolódik, nem azokon felüli újabb támogatás.
Ezek az összegek nem a teljes rekonstrukció végleges költségét jelentik. A második ütem forrásairól és a kifizetések ütemezéséről később születhet döntés.
Mikor nyithat újra az Iparművészeti Múzeum?
A látogatók számára a legfontosabb kérdés egyelőre nyitott: újranyitási időpontot még nem határoztak meg.
Jékely Zsombor megbízott főigazgató korábbi nyilatkozata szerint az épület teljes felújítása hozzávetőleg négy-öt évet vehet igénybe. A legtöbb időt a tartószerkezeti megerősítések, a restaurálás és a hiányzó elemek pótlása igényelheti.
Ez azonban a munka várható időigényére vonatkozó becslés, nem rögzített átadási dátum. A tényleges újranyitás az előkészítés, a szükséges eljárások, a finanszírozás és a kivitelezés ütemezésétől függ.
Látogatható most az Üllői úti múzeumépület?
Az Iparművészeti Múzeum főépülete 2017 óta zárva tart, ezért egy budapesti városnézés tervezésekor egyelőre nem érdemes hagyományos múzeumlátogatásként számolni vele.
2026 nyarán, a Múzeumok Éjszakáján ugyanakkor különleges épületbejárásokon ismét bejuthatott a közönség a múzeumba. Ezek az alkalmak egyszerre mutatták meg az épület rendkívüli értékeit és a helyreállítás sürgető feladatait. Az időszakos megnyitás azonban nem jelentett általános újranyitást.
A mostani döntés annak lehetőségét teremti meg, hogy a hosszú ideje zárt múzeumpalota átfogó rekonstrukciója rendezett keretek között folytatódjon. A Budapestre látogatók számára a legnagyobb változást majd az jelenti, amikor Lechner és Pártos különleges épülete nemcsak kívülről megcsodálható műemlék, hanem ismét bejárható múzeum lesz.
Kapcsolódó hírek
