Hidroplán a Római-parton: különleges repülőgép tűnt fel a Dunán
Szokatlan látvány fogadta az elmúlt napokban a Római-parton sétálókat: egy hidroplán többször is leszállt a Dunára, majd kikötött a parton. Az Aeroexpress Seaplanes HA-SEA lajstromjelű, Cessna U206F Stationair típusú repülőgépe teszt-, oktató- és vizsgarepülések miatt érkezett Budapestnek erre a szakaszára. Megjelenése azonban nem jelenti azt, hogy rendszeres hidroplánjárat indult volna a Római-partról.
A hidroplán Budapest repüléstörténeti múltját is felidézi, miközben a folyó mai használatával kapcsolatban is kérdéseket vet fel. Hogyan egyeztethető össze a vízirepülés az evezéssel, a természetvédelemmel és a folyóparti pihenéssel?
Ajánlatok a városból
Milyen repülőgép szállt le a Dunára?
A HA-SEA egy Cessna 206 Amphibian, vagyis kétéltű repülőgép: megfelelő körülmények között szárazföldről és vízről egyaránt képes fel- és leszállni.
A Római-parti megjelenéséről szóló tájékoztatás Magyarország, sőt Közép-Európa egyetlen működőképes, rendszeresen használt hidroplánjaként mutatta be. Ritkasága is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a dunai fel- és leszállások ekkora figyelmet keltettek.
A beszámoló szerint a gép a Yacht Club Budapest kikötőjében, a Pünkösdfürdői gát közelében kötött ki, majd onnan indult tovább. Az elmúlt napokban többször is láthatták a környéken sétálók és a vízen közlekedők.
Miért jelent meg hidroplán a Római-parton?
A repülések a magyarországi vízirepülés újjáélesztéséhez kapcsolódnak. Ennek részeként tesztelik a gépet, gyakorolnak a pilóták, valamint oktató- és vizsgarepüléseket tartanak.
Az üzemeltető célja, hogy a vízirepülést később sétarepüléseken a nagyközönség is kipróbálhassa, Magyarország pedig az európai hidroplánpilóta-képzés egyik fontos helyszínévé váljon. A képzésben magyar és külföldi pilóták egyaránt részt vesznek.
A gépet nemcsak Budapesten használják: a Duna más szakaszain, a Balatonon és további hazai tavakon is tartanak vele oktató- és gyakorlórepüléseket.
A pilótaképzésnek a turizmuson túl is lehet jelentősége
A hidroplánokról sokaknak különleges utazások jutnak eszükbe, a vízirepülésben szerzett tapasztalatnak azonban más területeken is hasznát vehetik a pilóták. A képzés szervezői az erdőtüzek elleni védekezéshez szükséges szakemberek utánpótlását is a céljaik között említik. A vízről üzemelő tűzoltó repülőgépek vezetéséhez ugyanis megfelelő képzettségre és gyakorlatra van szükség.
A Római-parton látott Cessna természetesen nem nagy tűzoltó repülőgép. A kapcsolatot a vízi fel- és leszállások során megszerezhető alaptudás és tapasztalat jelenti, nem pedig a gépek azonos felhasználása.
Amikor motorcsónakkal érkeztek a rendőrök a repülőhöz
A hidroplán nemcsak Budapesten keltett feltűnést. Az üzemeltető nyári beszámolója szerint a Balatonon rendhagyó hatósági ellenőrzésre is sor került: a légirendészet munkatársai a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság motoros hajóján érkeztek a géphez.
Az alsóörsi vízirepülést korábban helikopterről is megfigyelték, majd helyszíni ellenőrzést tartottak. Az ilyen vizsgálatot a légiközlekedésben „ramp checknek” nevezik. A közlemény szerint a rendőrök minden dokumentumot rendben találtak.
A beszámoló a két ellenőrzött pilóta tapasztalatát is bemutatta. Horn András Boeing 737-es repülőgépek parancsnoka, emellett személyszállító géphajókat is vezet, és hajózási vizsgabiztosként is dolgozik. Farkas Imre több mint tízezer repült órával rendelkező kisgépes oktatópilóta. A történet jól mutatja, hogy a hidroplán vezetésekor a légi és a vízi közlekedés sajátosságaira egyaránt figyelni kell.
Zaj és biztonság: nem mindenki fogadta örömmel a hidroplánt
A látványos fel- és leszállások mellett bírálatok is megjelentek. A hozzászólók közül többen a zajra panaszkodtak, mások a környéken evező kajakosok és kenusok biztonságáért aggódtak.
Sokan éppen a nyugalom, az evezés, a futás vagy a séta kedvéért keresik fel a Római-partot. A kritikus vélemények ezért nemcsak a zajterhelésre, hanem az élővilág védelmére és a közeli természeti területek érintettségére is kitértek. Kérdésként merült fel az is, milyen egyeztetések előzik meg a vízirepülés bővítését.
A hozzászólók átlátható tájékoztatást és az érintettek bevonását sürgették. Arra várnak választ, hogyan veszik figyelembe a vízisportolók, a környéken élők és a természetvédelem szempontjait, illetve hol követhetők nyomon a döntések.
A felvetésekből önmagukban nem következik, hogy a repülések szabálytalanok lennének, vagy hogy elmaradtak volna a szükséges hatósági egyeztetések. Arra azonban rámutatnak, hogy a vízirepülés nem csupán műszaki kérdés: a folyót és a partot használók eltérő igényeit is össze kell hangolni.
Lesz rendszeres hidroplánjárat a Római-parton?
A rendelkezésre álló tájékoztatás alapján egyelőre nincs szó állandó Római-parti hidroplánjáratról vagy meghirdetett menetrendről. Attól, hogy a gép többször is feltűnt ugyanazon a Duna-szakaszon, még nem indult rendszeres utasszállítás.
A Budapestre látogatók ezért egyelőre nem számíthatnak arra, hogy egy előre megadott időpontban biztosan megfigyelhetik a hidroplánt. Akit pedig a sétarepülés érdekel, annak az aktuálisan meghirdetett lehetőségekről érdemes tájékozódnia.
Budapest hidroplános múltja Kolodkót is megihlette
A Dunáról induló repülők nem számítanak teljesen új jelenségnek Budapesten. A Szabadság híd budai hídfőjénél 1923 és 1926 között hidroplánállomás működött. Innen a Balatonhoz és Bécsbe is indultak repülők, így a folyó egy rövid időre a főváros légi közlekedésében is szerepet kapott.
Ennek az elfeledett korszaknak állított emléket Kolodko Mihály Utolsó járat című miniszobra, amely a hidroplánállomás megszűnésének századik évfordulójához kapcsolódik. Az alkotás helyszíne azonban meglepetést okozott: bár az első hírek szerint Budapesten helyezték el, később kiderült, hogy Bécsben, a Reichsbrücke közelében állították fel.
Különleges látvány a közösen használt Dunán
A Római-parton feltűnt hidroplán Budapest múltjának egy izgalmas fejezetét idézi fel, miközben a vízirepülés mai lehetőségeire is ráirányítja a figyelmet. A repülés iránt érdeklődők számára ritka látványosság, a pilótaképzésben fontos eszköz, a folyópart nyugalmát keresőknek viszont zavaró zajforrás is lehet.
Egy Római-parti séta során így most szokatlan élményben lehet részük a látogatóknak. A vízirepülés jövője szempontjából azonban legalább ilyen fontos kérdés, hogyan őrizhető meg a környék nyugalma, a vízen közlekedők biztonsága és a természeti környezet értéke.
Kapcsolódó hírek