Budai fonódó: új villamosvonal és zöldebb Duna-part kötheti össze a Szent Gellért teret Dél-Budával
Új villamosvonal, akadálymentes megállók, füvesített pályaszakaszok és megújuló Duna-parti sétányok: a budai fonódó villamoshálózat második üteme nemcsak a közlekedést alakíthatja át, hanem a dél-budai városnézéshez is kedvezőbb feltételeket teremthet. A tervezett, 2,8 kilométeres vonal a Szent Gellért tértől a Műegyetem rakparton és a Pázmány Péter sétányon át vezetne a Budafoki út és a Dombóvári út találkozásáig.
A budai fonódó második üteme az egyetemi negyed, az Infopark, a BudaPart és a Kopaszi-gát térségének megközelítését is megkönnyítheti. A fejlesztéshez a közterületek átalakítása is hozzátartozik: a tervek szerint több zöldfelület, jobb gyalogos és kerékpáros kapcsolatok, valamint kellemesebb folyóparti környezet várná az erre járókat. A beruházás tervezett befejezése 2029 vége.
Ajánlatok a városból
Merre haladna az új dél-budai villamosvonal?
A kétvágányú villamospálya a Szent Gellért tértől indulna, majd a Műegyetem rakparton és a Pázmány Péter sétányon haladna dél felé. Innen a Dombóvári útra fordulva érné el a Budafoki úti végállomást.
Az új szakasz a Duna-part mentén kapcsolná össze az egyetemi épületek, a munkahelyek és az újonnan kialakult városrészek környezetét. A Budapestre látogatók számára ez elsősorban azt jelenthetné, hogy egyszerűbben elérhetik Dél-Buda több, szabadidős programokra is alkalmas területét.
A fejlesztés közvetlen kapcsolatot teremtene az 1-es villamossal, a tervezett nádorkerti vasúti megállónál pedig az elővárosi vonatokra is át lehetne szállni. Ez utóbbi kapcsolat a Déli körvasút fejlesztéséhez kapcsolódva jönne létre.
Hét pár akadálymentes megállót terveznek
Az új vonalszakaszon hét pár megállóhely szerepel a tervekben:
- Szent Gellért tér – Műegyetem M;
- Bertalan Lajos utca;
- Petőfi híd, budai hídfő;
- Magyar tudósok körútja;
- Pázmány Péter sétány;
- Nádorkert vasútállomás;
- Budafoki út/Dombóvári út végállomás.
A megállókat akadálymentesen alakítanák ki. A tervezők nemcsak a peronokra figyeltek, hanem arra is, hogy azokat biztonságosan és kényelmesen lehessen megközelíteni a környező utcákból.
A gyalogos útvonalakat és a kerékpáros kapcsolatokat a megállókkal együtt tervezték meg, és a közösségi kerékpármegosztó rendszerhez való kapcsolódást is figyelembe vették. A fejlesztés így nem kizárólag a villamoson utazók közlekedését segítené, hanem az átszállásokat és a különböző közlekedési módok összekapcsolását is.
Nyolc-kilenc perc lehet a menetidő
A közlekedési szimulációk szerint a villamosok körülbelül nyolc-kilenc perc alatt tehetnék meg a Budafoki út és a Szent Gellért tér közötti új szakaszt.
Ez a becslés a teljes szakasz várható menetidejét jelenti, nem pedig azt, hogy az utasok ennyi időt takarítanának meg a jelenlegi eljutási lehetőségekhez képest. A tényleges menetidő a majdani forgalmi rendtől és üzemeltetési feltételektől is függ.
A 2030-ra vizsgált hálózati változatokban a legnagyobb terhelésű szakaszon napi 17–24 ezer utassal számoltak. Ez előrejelzés: azt mutatja, hogy a tervezők milyen utasforgalmat feltételeztek a különböző hálózati megoldások mellett.
Nemcsak villamos épülne: megújulhat a Műegyetem előtti rakpart is
A beruházás egyik, a látogatók számára is fontos eleme a Műegyetem előtti felső rakpart rendezése. A tervek szerint az egyetem K épülete előtti terület nem pusztán közlekedési útvonalként működne, hanem közösségi térként is nagyobb szerepet kapna.
A tervezett átalakítás részeként:
- csökkentenék a burkolt felületeket és az autóforgalmat;
- növelnék a zöldfelületeket;
- javítanák a gyalogos és kerékpáros kapcsolatokat;
- a teret jobban összekapcsolnák a Duna-parttal.
A cél az, hogy a folyóparton ne csak áthaladni lehessen, hanem szívesen időzzenek is ott az emberek. A megújuló környezet egy egyetemi negyedben tett sétának vagy egy hosszabb dél-budai városnézésnek is kellemes állomása lehetne.
A Szent Gellért tér és a Rákóczi híd közötti területen a villamosvonalat, a rakparti sétányt és a kerékpáros útvonalakat egymással összehangolva alakítanák ki. Különösen fontos szempont volt, hogy a Duna menti gyalogos és kerékpáros kapcsolatok folyamatosak legyenek.
A villamospálya csaknem fele füvesített lehet
A tervezett 2,8 kilométeres vonalból 1,2 kilométeren füvesített villamospálya készülne. Ez a teljes szakasz közel felét jelenti, és látványában is meghatározná az új vonal környezetét.
A többi szakaszon a helyi adottságokhoz igazodó burkolatokat alkalmaznának. Egyes kiemelt területeken gránitburkolat szerepel a tervekben, míg a váltók és a vágánykeresztezések környezetében más műszaki megoldásokra van szükség.
A pálya kialakításánál a zaj- és rezgésterhelés mérséklésére is figyeltek. Ezt többek között a sínek rugalmas rögzítésével és beágyazásával segítenék.
A meglévő fákat is igyekeznek megóvni
A tervezés során kiemelt cél volt a meglévő fasorok lehető legteljesebb megőrzése. Ez különösen összetett feladat ott, ahol a villamospályának, a járdának, a kerékpáros útvonalnak, a közműveknek és a növényzetnek szűk helyen kell elférnie.
A FŐMTERV szakemberei ezért a fák felszín alatti környezetével is foglalkoztak. A Dombóvári út és a rakpart egyes részein az úgynevezett Stockholm-módszer alkalmazását tervezték, elsősorban ott, ahol a rendelkezésre álló zöldsáv szélessége nem érte el a másfél métert.
A módszer lényege, hogy burkolt városi környezetben is kedvezőbb helyet biztosítson a fák gyökereinek. A megfelelő gyökértér segítheti a fák hosszú távú fennmaradását, a csapadékvíz helyben tartását, valamint a hőséggel és a szárazsággal szembeni ellenálló képességüket.
A zöldfelületek bővítése tehát nemcsak új növények telepítését jelentené: a már meglévő fák életfeltételeinek javítása is része a terveknek.
Miért igényel ennyire összetett tervezést egy 2,8 kilométeres villamosvonal?
A fejlesztés 16 közúti csomópontot érint, amelyek közül 15-nél közúti jelzőberendezések telepítésével számolnak. A tervezőknek egy átlagosan harminc méter széles városi sávban kellett összehangolniuk a villamosközlekedést, a közúti forgalmat, a gyalogos és kerékpáros útvonalakat, a közműveket és a zöldfelületeket.
Különösen nehéz feladatot jelentettek a hidak alatti szűk területek. Ezeken a helyeken úgy kellett helyet találni az új infrastruktúrának, hogy a közlekedési kapcsolatok működőképesek maradjanak, és lehetőség szerint a fasorok is megmaradjanak.
A FŐMTERV munkája a korábbi tervek felülvizsgálatától az engedélyezési és kiviteli dokumentáció elkészítéséig, valamint a kivitelező kiválasztásához szükséges műszaki anyagok összeállításáig terjedt. A villamospálya mellett a felsővezetéket, az energiaellátást, a közvilágítás átalakítását és a közművek szükséges áthelyezését is meg kellett tervezni.
A korábbi elképzelések átdolgozásakor a közlekedési szempontok mellett nagyobb hangsúlyt kaptak a klímavédelmi és városfejlesztési célok. Így vált a beruházás egy új villamosvonal építésénél jóval összetettebb közterület-fejlesztéssé.
Mit jelenthet a fejlesztés a Budapestre látogatóknak?
Az új szakasz elsősorban Dél-Buda mindennapi közlekedését szolgálná, de a városnézők számára is hasznos kapcsolatot teremthetne. A Szent Gellért tér felől könnyebben megközelíthetővé válna az egyetemi negyed, az Infopark, valamint a BudaPart és a Kopaszi-gát környéke.
A villamosvonal és a Duna-parti útvonalak együtt többféle program összeállítását is lehetővé tennék. A látogatók az út egy részét villamossal tehetnék meg, majd gyalog vagy kerékpárral folytathatnák a környék felfedezését.
A turisták szempontjából ezért nemcsak a rövidebb és kényelmesebb eljutás lehet fontos, hanem a megújuló környezet is: az akadálymentes megállók, az összefüggő sétányok és a zöldebb közterületek egyaránt hozzájárulhatnak ahhoz, hogy többen fedezzék fel Dél-Budát.
Mikorra készülhet el a budai fonódó második üteme?
A beruházás ütemterve 2026 második felére irányozta elő a kivitelezés megkezdését, a tervezett befejezés pedig 2029 vége. Ezek tervezett időpontok; önmagukban nem igazolják, hogy az egyes munkafázisok már elindultak vagy lezárultak.
A kivitelezést több szakaszra bontanák, hogy az érintett útvonalakat ne kelljen egyszerre, teljes hosszukban lezárni. A munkák ütemezésénél a környék közlekedésének fenntartása is fontos szempont.
A projekt európai uniós támogatással és a magyar állam társfinanszírozásával valósulhat meg. Elkészülte után nemcsak új villamoskapcsolat jönne létre: a Szent Gellért tértől délre fekvő Duna-part is összefüggőbb, zöldebb és könnyebben bejárható városi környezetté válhatna.
Kapcsolódó hírek
Budapest fejlesztései: megújuló rakpart, zöldebb parkok és bővülő villamoshálózat a tervek között
Újabb városfejlesztési programokat jelentett be Karácsony Gergely: a tervek Budapest közlekedését, köztereit és zöldterületeit egyaránt...
Megérkezett Budapestre az első új, 56 méteres CAF-villamos – az 1-es vonalon közlekedik majd
Újabb korszerű villamossal bővül Budapest közösségi közlekedése: megérkezett a fővárosba az első új, csaknem 56 méter hosszú CAF-villamos....
Kerékpárral a buszon és villamoson – Így szállíthatsz biciklit Budapesten
Ha Budapestre látogatsz és kerékpározni is tervezel, jó hír: a főváros tömegközlekedési hálózata egyre több lehetőséget kínál arra,...