Kezdők kézikönyve a fényhez: Így ünnepeld a Hanukát Budapest szívében
Budapest téli estéi különleges varázslattal bírnak. Miközben a Vörösmarty téren a karácsonyi vásár illatai szállnak, és az Andrássy út díszkivilágítása beragyogja a belvárost, a hetedik kerület ablakaiban egy másik, évezredes fényforrás is felgyullad. A Hanuka, a fény ünnepe, nem csupán egy vallási rituálé, hanem a budapesti identitás elválaszthatatlan része, amely évről évre egyre látványosabban jelenik meg a köztereken is.
Sokan azonban – legyenek akár érdeklődő városlakók, akár a gyökereiket most felfedezők – zavarban vannak: hogyan is kell ezt „csinálni”? Milyen sorrendben gyújtjuk a gyertyákat?
Hol lehet Budapesten igazi hanukai fánkot kapni, és mi az a trenderli?
Ez a cikk nem teológiai értekezés, hanem egy gyakorlati, városi útmutató mindazoknak, akik szeretnék beengedni a fényt az otthonukba és a szívükbe.
A csoda anatómiája: Miért éppen nyolc nap?
Mielőtt a gyufához nyúlnánk, érdemes tisztázni, mit is ünneplünk ilyenkor. A történet időszámításunk előtt 165-re nyúlik vissza, amikor a Makkabeusok – egy maroknyi zsidó felkelő – visszafoglalták a jeruzsálemi Szentélyt a túlerőben lévő szír-görög hódítóktól. A győzelem azonban csak a kezdet volt: a Szentély megtisztításához és az újraszenteléshez (a „hanuka” szó jelentése felavatás, felszentelés) szükség volt a menóra meggyújtására. A hagyomány szerint azonban csak egyetlen napra elegendő szent olajat találtak. Ekkor történt a csoda: az olaj nem egy, hanem nyolc napig égett, pont addig, amíg sikerült új, tiszta olajat sajtolni.
Ez a történet a mai Budapesten is rezonál. A lehetetlen legyőzése, a sötétség feletti fény győzelme olyan egyetemes üzenet, amely a Dohány utcától a Rózsadombig mindenkit megérint. A Hanuka nem a szigorú böjtről vagy a lemondásról szól, hanem az örömről, a csoda hirdetéséről és a családi, baráti együttlétről.
A gyertyagyújtás művészete: Jobbról balra, vagy fordítva?
A Hanuka központi eleme a kilencágú gyertyatartó, a hanukia (gyakran tévesen menórának hívják, de a menórának hét ága van, míg a hanukai tartónak kilenc). A gyertyagyújtásnak megvan a maga koreográfiája, amely elsőre bonyolultnak tűnhet, de valójában egy gyönyörű, logikus rituálé.
Így csináld lépésről lépésre:
- A szolgagyertya (Samesz): A hanukia kilenc ága közül az egyik mindig elkülönül a többitől – vagy magasabban van, vagy oldalt. Ez a „szolga”, amellyel a többi lángot meggyújtjuk.
- A behelyezés iránya: Minden este egy új gyertyát adunk hozzá a sorhoz. A gyertyákat jobbról balra haladva helyezzük a tartóba. (Első nap egyet a jobb szélre, második nap kettőt, és így tovább).
- A gyújtás iránya: Itt jön a csavar! A gyújtást mindig a legújabb gyertyával, azaz balról jobbra haladva végezzük. Így mindig az aznapi „új fény” kap először lángot.
- Időzítés: A gyertyákat sötétedés után kell meggyújtani (péntek kivételével, amikor a szombat bejövetele előtt). Fontos, hogy legalább fél órán át égjenek.
- Helyszín: A parancs szerint a csodát hirdetni kell („pirszumé niszá”). Ezért a hanukiát hagyományosan az ablakba tesszük, hogy az utcáról is látható legyen. Budapest belvárosában sétálva ilyenkor érdemes felemelni a tekintetünket: a bérházak ablakaiban pislákoló fények jelzik, hogy a város együtt lélegzik az ünneppel.
Hanuka-beszerzőkörút a hetedik kerületben
Hol szerezzük be a hozzávalókat Budapesten? A „zsidó negyed” – Belső-Erzsébetváros – a mai napig a legautentikusabb forrás. Ha nincs otthon hanukiánk, a Wesselényi utca vagy a Kazinczy utca környékén található kegytárgyboltokban (Judaica shopok) a legegyszerűbb bádogtartótól a modern dizájner darabokig mindent megtalálunk.
A gyertyák színe és anyaga nem kötött: lehetnek színes, vékony viaszgyertyák, de sok budapesti család esküszik a hagyományos, olívaolajjal működő mécsesekre, amelyek fénye tisztább és még jobban emlékeztet az eredeti csodára. Tipp: érdemes olyan gyertyacsomagot venni, amelyben benne van mind a 44 szál, ami a nyolc napra szükséges (plusz a szolgagyertyák), így nem kell az ötödik napon kétségbeesetten rohangálni a Dob utcában pótlásért.
Olajban sült bűnözés: A fánk és a latkesz uralma
A Hanuka gasztronómiája egy dietetikus rémálma, de a léleknek maga a mennyország. Mivel a csoda az olajhoz kötődik, ilyenkor mindent (de tényleg mindent) bő olajban sütünk. Budapest cukrászdái ilyenkor valóságos fánk-versenybe kezdenek. A klasszikus szalagos fánk mellett a zsidó változat, a sufganiyot a sztár. Ez abban különbözik a magyartól, hogy nem lyukas a közepe, hanem egy tömör, töltött gömb.
Hol érdemes kóstolni?
- A Fröhlich Cukrászda a Dob utcában kötelező zarándokhely, ha a tradicionális ízeket keressük.
- A Semes Pékség a modern, izraeli stílusú, túlcsordulóan töltött fánkok fellegvára.
- De ma már számos újhullámos pékség is készül hanukai különkiadással, a pisztáciakrémes tölteléktől a sós karamellásig.
A sós fronton a latkesz (magyarul tócsni, lapcsánka) a király. Bár ezt otthon a legjobb készíteni (a reszelt krumpli, hagyma, tojás és liszt keveréke pillanatok alatt megvan), a Kazinczy utcai éttermekben is mennyei verziókat kóstolhatunk, tejföllel vagy éppen almaszósszal tálalva.
Játék a tűz mellett: A trenderli (dreidel) szabályai
Amíg égnek a gyertyák (a hagyomány szerint ilyenkor tilos dolgozni!), előkerül a trenderli, a négyoldalú pörgettyű. Ez nem csak gyerekjáték, hanem komoly közösségi élmény, amelyet Budapest romkocsmáiban is egyre gyakrabban látni hanukai bulik alkalmával.
A játék lényege egyszerű, de izgalmas. Minden játékosnak van egy „tétje” (pénz, csoki, mogyoró). A pörgettyű oldalain négy héber betű található, amelyek egy mondat kezdőbetűi: Nesz Gadol Haja Sam (Nagy Csoda Történt Ott – Izraelben a „Sam” helyett „Po”, azaz „Itt” szerepel).
A játékszabályok dióhéjban:
- Nun (נ): Semmi (Nisht). Senki nem nyer, senki nem veszít.
- Gimmel (ג): Minden (Gantz). A játékos viszi az egész kasszát! (Ilyenkor mindenki újat tesz be).
- Hé (ה): Fél (Halb). A játékos megkapja a kassza felét.
- Sin (ש): Tesz (Shtell). A játékosnak be kell tennie egyet a közösbe.
Ez a játék tökéletes levezetése az ünnepi vacsorának, és remek módja annak, hogy a gyerekeket is bevonjuk a hagyományba.
Nyilvános csoda: Hanuka Budapest utcáin
Budapest azon kevés európai nagyvárosok egyike, ahol a Hanuka nem szorul a négy fal közé. A közösségi ünneplés egyik legszebb példája a Nyugati téren évről évre felállított óriásmenóra.
A Chabad Lubavics zsidó közösség szervezésében itt minden este nyilvános gyertyagyújtást tartanak, zenével, tánccal és ingyen fánkkal. Ez az esemény nyitott bárki számára, vallástól és származástól függetlenül. Látni, ahogy a téren összegyűlt több száz ember együtt énekli a hanukai áldást a decemberi hidegben, miközben a villamosok csilingelnek a háttérben – ez egy igazi, hamisítatlan budapesti pillanat.
A Hanuka sokkal több, mint nyolc napnyi gyertyagyújtás. Lehetőség arra, hogy a sötét téli napokon fényt vigyünk az otthonunkba, hogy felfedezzük Budapest rejtett gasztronómiai kincseit, és hogy részesei legyünk egy olyan közösségi élménynek, amely évezredek óta hirdeti: a csodák igenis megtörténnek, csak észre kell vennünk őket. Akár egy imakönyvvel, akár csak egy jó fánkkal a kézben – a fény mindenkié.