Karácsonytól hónapokra eltűnhetnek a Bubi kerékpárok Budapest utcáiról

Miközben a budapestiek éppen az ünnepekre készülődnek, egy egészen más jellegű, és jóval kellemetlenebb meglepetés is érik a városi közlekedés résztvevőit. A jelenlegi információk szerint valós a veszélye annak, hogy december 23-án, éppen karácsony előtt leáll a rendkívül népszerű közbringarendszer, a MOL Bubi. A háttérben húzódó szerződéses viták, a bürokrácia útvesztői és egy elhúzódó közbeszerzési eljárás miatt a fővárosiak hónapokra a jellegzetes almazöld kerékpárok nélkül maradhatnak. Mi áll a botrány hátterében, és van-e még remény a szolgáltatás folytonosságára?

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és a fővárosi vezetés számára az elmúlt évek egyik legnagyobb sikertörténete vitathatatlanul a Bubi 2.0 bevezetése volt. A rendszer, amely korábban csak döcögött, a megújítás után robbanásszerű népszerűségre tett szert, és a budapesti multimodális közlekedés szerves részévé vált. Most azonban úgy tűnik, hogy ez a sikersztori komoly törést szenvedhet: a jelenlegi szolgáltatóval kötött szerződés december 23-án lejár, az utód kiválasztása pedig adminisztratív és politikai akadályokba ütközött.

A kritikus határidő és a tender csúszása

A helyzet drámaiságát az adja, hogy a szolgáltatás folyamatossága jelenleg nincs biztosítva. A Csepel Kerékpárgyártó Zrt.-vel és a rendszer informatikai hátterét biztosító Nextbike-kal kötött szerződés napjai meg vannak számlálva. Bár a BKK már tavaly áprilisban, Walter Katalin akkori vezérigazgató és Karácsony Gergely főpolgármester jelenlétében nagy csinnadrattával bejelentette a Bubi 3.0 érkezését, a valóság kijózanító. Az akkori optimista forgatókönyvek szerint idén augusztus végén vagy szeptember elején már alá kellett volna írni az új szerződést, hogy a rendszer zökkenőmentesen, legkésőbb 2026 elején elindulhasson.

Ehhez képest a tender folyamata jelentős, már most két hónapos csúszásban van. A közbeszerzési eljárás jelenleg is zajlik, ám a döntés nem a BKK menedzsmentjének kezében van, hanem a Fővárosi Közgyűlés hatáskörébe tartozik. Ez a lépés, bár a transzparenciát hivatott szolgálni, jelentősen lassítja a folyamatot. Amennyiben a közgyűlés – amely zárt ülésen tárgyalja majd az ügyet – valamilyen okból nem találja megfelelőnek a legjobb ajánlatot tevő pályázót, az egész eljárást újra kell indítani. Ez nem csupán hetes, hanem hónapos, sőt akár féléves csúszást is eredményezhet, amely idő alatt a budapestiek közbringa nélkül maradhatnak.

Belháború a színfalak mögött: Csepel vs. Nextbike

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a jelenlegi szolgáltatóval való szerződéshosszabbítás – ami a leglogikusabb vészmegoldás lenne az átmeneti időszakra – korántsem egyszerű adminisztratív lépés. Iparági információk szerint a színfalak mögött komoly feszültségek húzódnak meg a jelenlegi konzorciumi partnerek között. A Csepel Kerékpárgyártó Zrt. és a német Nextbike viszonya megromlott, a felek között kialakult vita pedig közvetlen hatással van a szolgáltatás minőségére és jövőjére.

Ez a „belháború” rendkívül kockázatossá teszi a BKK pozícióját. Ha a partnerek egymással sem tudnak zöld ágra vergődni, kérdéses, hogyan tudnának megbízható szolgáltatást nyújtani egy meghosszabbított, kényszer szülte időszakban. A BKK ugyan megkezdte az egyeztetéseket az esetleges hosszabbításról, hogy minimalizálják a „szolgáltatásmentes időszakot”, de a tárgyalások kimenetele minimum kétséges. A Csepel Zrt. szűkszavú nyilatkozatai és a konkrét kérdések elől való kitérés arra enged következtetni, hogy a helyzet a tárgyalóasztalnál is feszült.

A „téli szünet” mítosza és a felhasználók csalódottsága

Sokan legyinthetnének, mondván: „Télen úgysem biciklizik senki, nem nagy baj, ha leáll a rendszer.” Ez azonban egy súlyos tévhit, amit a BKK saját statisztikái cáfolnak meg a leglátványosabban. A Bubi felhasználói bázisa mára kinőtte a szezonális kerékpározás kereteit, és a közbringát egyenrangú közlekedési eszközként használja a metróval vagy a villamossal, időjárástól függetlenül.

A számok önmagukért beszélnek:

• Novemberi adatok: Az átlagos napi utazásszám 2023-ban is meghaladta a 7 ezret.
• Decemberi csúcsok: Még az év utolsó hónapjában is rendszeresek voltak az 5-6 ezer bérlést számláló napok.
• Extrém hidegben is: A leghidegebb téli napokon is legalább napi 2 ezer alkalommal pattantak nyeregbe a budapestiek.

A bizonytalanság szele már most megérintette a felhasználókat. A BKK kivezette az éves és féléves bérleteket a kínálatból, jelenleg kizárólag havi bérlet váltható. Ezt a lépést technikai okokkal magyarázzák – mondván, a régi bérletek nem vihetők át az új rendszerbe –, de az utazóközönség számára ez egyértelmű jele a közeledő leállásnak. A bizalomvesztés már most érezhető, hiszen senki sem szeretne olyan bérletet venni, amely egyik napról a másikra használhatatlanná válhat.

Mit ígér a jövő? A Bubi 3.0 álma és a valóság

Miközben a jelen a túlélésről szól, érdemes áttekinteni, miért is lenne égető szükség az új rendszer, a Bubi 3.0 mielőbbi bevezetésére. A tervek grandiózusak és valódi minőségi ugrást ígérnek a fővárosi mikromobilitásban. A közbeszerzési kiírás szerint az új flotta nemcsak megújítaná, de alapjaiban reformálná meg a közbringázás élményét.

A Bubi 3.0 tervezett fejlesztései:

• Dupla akkora flotta: A jelenlegi kerékpárszám legalább kétszeresére növekedne, lefedve a külsőbb kerületeket is.
• Elektromos rásegítés: Megjelenne az e-bike opció, ami a budai hegyvidéken vagy hosszabb távokon is vonzóvá tenné a szolgáltatást.
• Rugalmasabb applikáció: A felhasználói élmény javítása érdekében modernizált szoftveres háttér érkezne.
• Új állomások: A hálózat sűrítése, hogy senkinek ne kelljen perceket gyalogolnia egy szabad bicikliért.

Azonban a szakmai szervezetek, például a Magyar Kerékpárosklub figyelmeztetnek: a technológia önmagában kevés. Kürti Gábor, a klub elnöke rámutatott, hogy a Bubi 3.0 sikeréhez elengedhetetlen lenne egy átfogó infrastrukturális fejlesztési csomag is. Hiába lesznek ugyanis szupermodern, elektromos kerékpárjaink és kiterjesztett szolgáltatási zónánk, ha a külvárosi részeken vagy az új területeken nincsenek biztonságos kerékpársávok. A jelenlegi tervekben azonban nem látszik az az „infracsomag”, amely a Bubi 1.0 indulásakor még része volt a koncepciónak.

A következő hetek kritikusak lesznek Budapest közlekedése szempontjából. A Fővárosi Közgyűlés döntése, vagy éppen a döntés hiánya meghatározza majd, hogy a karácsonyfa alatt egy modern közlekedési rendszer ígéretét találjuk-e, vagy egy hónapokig tartó, bosszantó űrt a városi mobilitásban. A visszaszámlálás elindult, és jelenleg a zöld bringák jövője legalább annyira ködös, mint egy novemberi reggel a Duna-parton.