Manga – Hokuszai – Manga: a kiállítás, ahol 200 év vizuális kultúrája ér össze Budapesten

Képzelj el egy termet, ahol egy 19. századi japán mester tintával rajzolt figurái közvetlenül mellé kerülnek egy kortárs manga oldalpárjának – és a kettő között valahogy minden összeillik. Ez nem véletlen: a Manga – Hokuszai – Manga kiállítás éppen ezt a hidat akarja megmutatni. A Néprajzi Múzeum 2026. április 24-től augusztus 16-ig ad otthont az egyedülálló tárlatnak, amely egyszerre szól a japán művészet gyökereiről, a képi gondolkodás folytonosságáról és arról, hogyan vált egy 200 éves rajzgyűjtemény a globális popkultúra titkos alapkövévé.

Ki volt Hokuszai, és mi az a Hokuszai Manga?

Kacusika Hokuszai (1760–1849) az ukijo-e festészeti iskola egyik legnagyobb alakja – neve ma leginkább A Nagy Hullám című fametszet kapcsán cseng ismerősen a nyugati közönségnek. De Hokuszai munkásságának talán legkevésbé ismert, mégis leghatásosabb darabja a Hokuszai Manga: egy több ezer rajzból álló, tizenöt kötetes gyűjtemény, amelynek oldalain hétköznapi emberek mozdulatai, állatfigurák, természeti jelenségek, mitikus lények és tréfás megfigyelések keverednek egymással.

Ez nem egy narratív képregény a mai értelemben – inkább egy vizuális enciklopédia, egy páratlan mintakönyv, amelyet Hokuszai eredetileg saját tanítványainak szánt. Másolásra, tanulásra, inspirálódásra. Ebben az értelemben a Hokuszai Manga a mai „Hogyan rajzoljunk…” típusú kézikönyvek korai ősének is tekinthető – és ez az egyik pont, ahol a régi és az új világ egymásba ér.

Mitől különleges ez a kiállítás?

A legtöbb japán művészeti kiállítás időrendben halad előre: itt volt a múlt, ott a jelen, és a kettő között egy hosszú nyíl mutatja a „fejlődést”. A Manga – Hokuszai – Manga nem ezt csinálja.

A tárlatot – amelyet Jaqueline Berndt (Kyoto Seika University) rendezett, Itó Jú és Takahasi Mizuki kurátori munkájával – szándékosan elkerüli a lineáris narratívát. Ehelyett különböző korszakok képi világát helyezi egymás mellé, és a látogatóra bízza, hogy maga fedezze fel az összefüggéseket. Egy Hokuszai-kori emberalak-tanulmány mellé egy 21. századi mangaoldal kerül – és hirtelen szembeötlik, hogy a kettő között az arckifejezések kezelése, a mozdulatok ritmusa, a humor megjelenítése mennyire rokon.

A kiállítás legfontosabb üzenete: a manga nem stílus, hanem folyamat. Nem egységes formanyelv, hanem egy állandóan alakuló, másolásra és újraértelmezésre épülő vizuális gyakorlat – amelynek gyökerei messze visszanyúlnak a 19. századba.

Nem csak reprodukciók: eredeti műtárgyak is a falon

Bár a tárlat alapját egy tablókra épülő nemzetközi vándorkiállítás adja, a Néprajzi Múzeum budapesti bemutatója ennél jóval gazdagabb. A reprodukciók mellé eredeti műtárgyak is kerültek: látható négy eredeti fametszetes nyomat Utagava Hirosige A Tókaidó ötvenhárom postaállomása sorozatából, valamint 20. századi eredeti japán képregények is.

A tárlat külön kiemelendő eleme, hogy hét kortárs japán mangaka – azaz mangaképregény-alkotó – kifejezetten erre a kiállításra készítette el saját munkáját. Ezek az alkotások Hokuszai személyéből és motívumaiból merítenek, de teljesen mai szemlélettel nyúlnak az anyaghoz: az eredmény egy eleven párbeszéd múlt és jelen között, amely meggyőzően bizonyítja, hogy Hokuszai öröksége ma is élő inspiráció.

Hokuszai mint manga-karakter: a mester a képregényes lapokon

A kiállítás egyik legizgalmasabb fejezete azt mutatja be, hogyan jelenik meg maga Hokuszai alakja a kortárs mangákban. A válasz: sokféleképpen. Hol komoly történelmi figura, hol fiktív karakter, hol pedig popkulturális ikon – különböző korosztályoknak és műfajoknak szóló történetekben egyaránt feltűnik. Ez a fejezet nem csupán a japán kultúra belső önreflexiójáról szól, hanem arról is, hogyan válik egy valós személy idővel a kollektív képzelet részévé.

A Manga nap: május 9-én egy egész nap japán élménnyel

A kiállítás legnépszerűbb kísérőeseménye 2026. május 9-én (szombaton) a Manga nap, amelyre érdemes már most bejelölni a naptárba. A Néprajzi Múzeum 10:00-tól 18:00-ig tartó rendezvényén a manga nemcsak nézhető, hanem átélhető lesz – a szó legszorosabb értelmében.

A napirend gazdag: kurátori tárlatvezetés, előadás a mangakultúra magyarországi történetéről, kamishibai-előadás – ez egy tradicionális japán mesemondó technika, ahol fakeretbe helyezett illusztrált lapokkal mesélik el a történetet, ezúttal japánul, magyar tolmácsolással. A kézműves foglalkozásokon origamit, sashikót (japán hímzéstechnika) és mizuhikit (papírzsinór-kötészet) lehet kipróbálni. A nap záróakkordjaként taiko dobkoncert és harcművészeti bemutató, valamint japán teaszertartás is szerepel a programban.

Rendszeres tárlatvezetések és múzeumpedagógia egész nyáron

A Manga napon túl a kiállítás teljes időtartama alatt rendszeres kurátori tárlatvezetések várják az érdeklődőket. Emellett múzeumpedagógiai foglalkozások is kapcsolódnak a tárlathoz, amelyek különösen gyerekek és fiatalok számára kínálnak interaktív belépőt a manga és az ukijo-e világába. A cél: ne csak befogadóként, hanem alkotóként is meg lehessen tapasztalni ezt a vizuális kultúrát.

Mikor, hol, mennyiért?

A kiállítás 2026. április 24-től augusztus 16-ig látható a Néprajzi Múzeumban (1146 Budapest, Dózsa György út 35.), kedd–vasárnap 10:00–18:00 között. A belépőjegyek a múzeum pénztáránál és online válthatók. A Manga nap időpontja 2026. május 9., szombat, 10:00–18:00.

A kiállítás a Japán Alapítvány (The Japan Foundation) nemzetközi vándorkiállítása, amely világszerte támogatja a japán művészet és kultúra megismertetését – Budapest tehát egy globális kulturális körút állomása, és ez önmagában is különlegessé teszi a tárlatot.