Budapest100 2026: nyitott kapuk, száz éves falak és gangbarátság – amit nem szabad kihagynod

Május 9-10-én ismét megnyílnak Budapest legrejtettebb udvarai és lépcsőházai: a Budapest100 idén 16. alkalommal hív mindenkit, hogy fedezze fel a főváros 100 éves házait belülről. Kényelmes cipőt fel, appot le – ez az egyik legjobb ingyenes városélmény, amit Budapest kínálhat.

Mi az a Budapest100?

A Budapest100 a KÉK – Kortárs Építészeti Központ – évente megrendezett Nyitott Házak Hétvégéje, amelynek keretében egy adott évben 100 éves épületek tárják ki kapuikat az érdeklődők előtt. 2026-ban az 1916–1926 között épült házak kerülnek a fókuszba: egy válsággal teli korszak szülöttei, amelyek mégis – vagy éppen ezért – rendkívül egyediek és élettörténetekkel telik. Több mint száz önkéntes, 200 program és közel 30 városi séta várja a látogatókat a hétvégén.

Az idei téma különösen izgalmas: hogyan hat egy válsággal teli korszak az építészetre? A lakásínség, a háborús szegénység és a technológiai fejlődés egyszerre formálta az ekkor született épületeket – a dísztelenség mögött praktikus okok, a funkcionalitás mögött emberi történetek bújnak meg.

Mit láthatsz a hétvégén?

Vajda Péter utca 43/A-B. – a világ legnagyobb ganga

A 8. kerületi Tisztviselőtelepen álló épületet Hültl Dezső tervezte, az I. világháború utáni lakhatási válság enyhítésére. A neobarokk bérház 1926-ra készült el, és bár alapjaiban a historikus építészet jegyeit hordozza, már érződik rajta a modern felfogás is – és az a praktikus szempont, hogy a dísztelenség olcsóbb volt.

Ami igazán kiemelkedővé teszi az épületet, az a városban példátlan méretű gang. Nem kell oldalazva közlekedni vagy virágok közt lavírozni: a gangon egy teljes kültéri garnitúra is elfér, nyáron felfújható medencék is megjelennek rajta – és ez még mindig csak egy folyosó. A felsőbb emeletekről nyíló kilátás megkérdőjelezi, hogy valóban a 8. kerületben járunk-e. Az első lakók fővárosi tisztviselők voltak, a legfelső szinteken szobrászok és festők műtermei kaptak helyet, a tetőtérbe pedig az 1950-es években munkások költöztek. A közösség annyira ragaszkodik az épülethez, hogy ha valaki mégis elköltözik, általában az épületen belül vándorol tovább.

Mester utca 33–35. – tánc tilos, betonkeverő is

A Kismarty-Lechner Jenő – Lechner Ödön unokaöccse – által tervezett sarokház a Mester és a Dandár utca sarkán áll, és elsőre félköríves zárterkélyeivel hívja fel magára a figyelmet. Közelebb lépve magyaros motívumokat is felfedezhetünk az alapvetően eklektikus homlokzaton, a lépcsőházban pedig kovácsoltvas korlátok, liftház és apró kék majolikaminták várnak.

A ház múltja is rendkívül gazdag: tüdőgondozó működött benne (a tüdővész akkoriban nagy közegészségügyi probléma volt), gobelinszövő műhely és iskola is helyet kapott a falai között. Első lakói mérnökök, tanárok, művészek, orvosok és iskolaigazgatók voltak. Egy korábbi miniszterelnök-aspiráns, bizonyos Orbán Viktor első pesti lakása is ebben az épületben található. A gangon ma is olvasható a figyelmeztetés: a terhelési korlátozás miatt tilos a tánc, a ruhaszárítás, a fikusz és a bicikli tárolása, és – igen – a betonkeverő is tiltólistán van.

Régi posta utca 7–9. – gombos, pipás és szomorú szűcs

Az 5. kerületi Székely Béla-féle irodaház belső udvarában az idő fogaskerekei egymás ellen dolgoznak. Míg fent gurulósbőröndök és rövidtávú lakáskiadók töltik meg élettel az épületet, a földszinten időutazókat kiszolgáló vállalkozások működnek. Egy büszke gombos kézzel készített gombok ezreit rejti egyedi bőr fiókjaiban. Szemközt Budapest legrégebbi, ma is működő vállalkozása árul pipát és sétapálcát mindazoknak, akik a cilinder és a monokli mellé még valamit keresnek.

A ház legszomorúbb szereplője a szűcs, aki több generációnyi felhalmozott tudással búcsúzik a szakmától: nincs piaca a terméknek, képzés sincs már, az EU pedig végleg betiltja az egész tevékenységet. Az ezüstróka elleni kampány – mondja ő – kicsit túl jól működött.

Erzsébet tér 9–10. – Adria-palota, shakshuka és lángos

Az Adria Biztosító Társulat 1918-ban elkészült épülete Budapest legrövidebb utcáját is határolja. A premodern, letisztult stílusú, díszítések nélküli épületet a funkcionalitás elvei szerint tervezték – bár a biztosításhoz kapcsolható szobrok azért visszakerültek az eredetiek helyére, majdnem szemmagasságban. A világháború után a BRFK rendőrfőkapitányság foglalta el az épületet, a luxus csak 1997 után talált vissza ide. Ma Al Habtoor Palace luxusszálloda működik benne: a brunch étlapon shakshuka és hagymás-tejfölös lángos egyaránt szerepel a gyönyörű kupolateremben, 7 500 forintos áron.

BKV-székház – páternoszter és Budapest-címer

A Wälder Gyula tervezte egykori Beszkárt-központ az Akácfa utcában áll. Az idén százéves épületben a mai napig működik a páternoszter, homlokzatán és belső faborításain Budapest-címerét fedezhetjük fel. Az épületegyüttes egyszerre a tömegközlekedés otthona és egy igazi időkapszula 1926-ból.

Páva utcai zsinagóga és Holokauszt Emlékközpont

Kihagyhatatlan helyszín a keleties Páva utcai zsinagóga, amelynek világoskék belső tere rendszeres közösségi médiás sztár. Az 1 700 fő befogadására alkalmas épületet Baumhorn Lipót tervezte – ő tervezte többek között a szegedi és az esztergomi zsinagógát is. Az I. világháború után a ferencvárosi zsidóság számára épült, 1944–1945-ben internálótáborként használták. A mellette álló Holokauszt Emlékmúzeum 2004-ben nyílt meg, és a magyarországi holokauszt eseményeit mutatja be.

Budafoki református templom

A budafoki református gyülekezetnek otthont adó, 1927-ben felszentelt templomban szecessziós, eklektikus és historikus jegyek keverednek mesebeli harmóniában. A templomot övező utcát a megvalósításáért kiálló lelkészről, Demjén Istvánról nevezték el.

Miért érdemes elmenni?

A Budapest100 nem hagyományos városnézés. A hétvége idejére a látogató eggyé válik az adott lakóközösséggel: vadidegenek mosolyogva engednek betekintést otthonaikba, saját szabadidejükben kutatnak, hogy válaszaik legyenek a kérdéseidre. Mesélnek a gangbarátokról, a szelektív hulladékgyűjtés körüli szomszédi vitákról, az egykori lakók pajzán történeteiről és arról, kik miatt nem lehet az udvarban parkoló autók helyett Égig Érő Fű.

Nem kell hozzá különleges szaktudás – csak érdeklődés és kényelmes cipő.