BeporZOOna: Budapest legújabb zöld látványossága a Fővárosi Állatkertben

A Budapest XIV. kerületében, a Városligetben található Fővárosi Állat- és Növénykert 2026 tavaszán egy egészen különleges újdonsággal gazdagodott: a BeporZOOna névre keresztelt beporzóbarát kert nem csupán esztétikus látványt nyújt, hanem menedéket és táplálékot biztosít a vadméheknek, poszméheknek, fadongóknak, lepkéknek és zengőlegyeknek.

Nemcsak állatkert, hanem növénykert is

A Fővárosi Állat- és Növénykert – amint azt hivatalos neve is mutatja – nemcsak állatkert, hanem növénykert is. Jóllehet az intézmény a hazai állatkertek közül a legtöbb állatfajt mutatja be, és gyűjteménye nemzetközi összehasonlításban is különösen változatosnak számít, a bemutatott növényfajok száma valójában még az állatokét is meghaladja. Az Állatkert tagja a Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetségének (MABOSZ), valamint a Botanikus Kertek Nemzetközi Természetvédelmi Szövetségének (BGCI) is.

Mi az a BeporZOOna?

A BeporZOOna a Biodóm szabadtéri kifutóinak szegélye és a környező sétány mentén kialakított, önálló zóna, amelyet az esztétikai szempontok mellett kifejezetten a beporzó rovarok igényei szerint alakítottak ki. A beporzóbarát kertek lényege, hogy bennük kora tavasztól a fagyos idők beköszöntéig mindig legyenek virágzó növények, amelyek folyamatosan biztosítanak nektárt és virágport a rovarok számára. A kertben az őshonos növényfajok kapnak hangsúlyt, hiszen a hazai rovarvilág ezekhez alkalmazkodott a legjobban, és az intenzíven nemesített, kevés nektárt adó dísznövények helyett a rovarok igényeinek jobban megfelelő fajok dominálnak.

Miért van szükség beporzóbarát kertekre?

Sajnos világszerte észlelhető jelenség a beporzó rovarok ritkulása és eltűnése, amely elsősorban az emberi tevékenység következménye. Az okok között szerepel a kiterjedt vegyszerhasználat, az intenzív mezőgazdasági művelés, az élőhelyvesztés, az éghajlatváltozás, de még bizonyos kertészeti irányzatok is, amelyek az ökológiai szempontból sivár, „rendezett” kerteket részesítik előnyben. Magyarországon a növények beporzását lényegében kizárólag rovarok végzik – köztük a vadméhek, poszméhek, zengőlegyek, lepkék és a viráglátogató bogarak –, így ezek megőrzése nemcsak természetvédelmi, hanem az ember szempontjából is létfontosságú ügy.

Mit találnak itt a látogatók?

A BeporZOOnában a beporzók kényelmét szolgáló berendezések teljes tárháza megtalálható: rovarhotelek, holtfák, avarsávok, csupasz talajfoltok és rovarbarát itatóhelyek egyaránt várják a parányi vendégeket. Ez utóbbiak fontos szerepe, hogy a beporzók úgy juthassanak vízhez, hogy nem kell attól tartaniuk, hogy belefulladnak a vízbe. A látogatók számára rengeteg ismeretterjesztő felületet és interaktív elemet alakítottak ki, amelyek segítségével mindenki megismerheti a növények és a beporzók közötti ökológiai összefüggéseket, sőt ötleteket meríthet ahhoz, hogy saját otthonában is beporzóbarát kertet hozzon létre.

A BeporZOOna része a Zümmögő sétány is, egy tanösvény, amelyet az Állatkert az Országos Magyar Méhészeti Egyesülettel közösen alakított ki, és amely a méhekről és a méhészetről szól. A kert kialakításában a BKM FŐKERT és az Alapítvány a Budapesti Állatkertért is közreműködött.

Egy kis tévhit-eloszlatás

A beporzóbarát kertek kapcsán néha elhangzik a megjegyzés, hogy a méhlegelő csupán a „gaz” trendi megnevezése. Valójában a gaz és a gyom fogalma olyan növényt jelöl, amely az ember szempontjából haszontalan, és amely a termesztett növényektől veszi el a teret, a fényt és a tápanyagot. A beporzóbarát kertek éppen ezzel a szemlélettel szállnak szembe: ha az emberiség megérti, hogy saját érdeke is a beporzók védelme, akkor az is átértékelődik, hogy mi számít valóban hasznos, és mi haszontalan növénynek.

Érdemes azt is tudni, hogy a BeporZOOna méhsejt alaprajzú magaságyásainak külső fala COR-TEN acélból készült, amelyet a felületes szemlélő rozsdás fémlemeznek nézhet. Valójában ez egy korszerű, az építőiparban széles körben alkalmazott acélfajta, amelynek felszínén korrózióálló patinaréteg képződik – ez védi meg az anyagot a további rozsdásodástól, így különösebb karbantartás nélkül is hosszú élettartamot biztosít.

Oktatás és természetvédelem kéz a kézben

A BeporZOOnát nem véletlenül azon a napon avatták fel, amikor az Állatkert pedagógusok számára tartott nyílt napot: a beporzók védelme ugyanis kiemelt szerepet kap az intézmény oktatási és ismeretterjesztési programkínálatában. A megnyitón Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke, valamint Győry András Botond, az Állatkert Ismeretterjesztési és Oktatási Osztályának vezetője mondott köszöntőt.

Ha Budapestre látogatsz, a Fővárosi Állat- és Növénykert a XIV. kerületben, az Állatkerti körút 6–12. szám alatt, a Városligetben várja látogatóit – a BeporZOOna pedig egy olyan különleges zöld sarok, amelyet nemcsak a természet szerelmesei, hanem a kíváncsian érkező gyerekek és felnőttek is biztosan feledhetetlennek találnak.