A világ legjobb metrói között a budapesti kisföldalatti – történelmi utazás az Andrássy út alatt
Sárga szerelvények, hangulatos állomások és 130 évnyi történelem: a budapesti kisföldalatti jóval több egyszerű közlekedési eszköznél. A CNN a világ 18 legjobb metróhálózata közé válogatta Budapestet, méltatásában pedig kiemelt figyelmet szentelt az M1-es vonalnak. A magyar főváros olyan városok társaságában szerepel az összeállításban, mint London, Párizs, New York, Tokió vagy Sanghaj.
A kisföldalatti a Budapestre látogatóknak különösen izgalmas élményt kínál: miközben a belvárosból az Andrássy út és a Városliget látnivalói felé visz, maga az utazás is a városnézés részévé válik.
Ajánlatok a városból
Miért került Budapest a CNN kedvencei közé?
A CNN összeállítása a világ különleges metróhálózatait mutatja be, Budapest esetében pedig elsősorban a kisföldalatti úttörő műszaki megoldásait emeli ki. Az 1896-ban megnyitott vonal már kezdettől elektromos meghajtással működött, az állomásokon és a kocsikban elektromos világítás szolgálta az utasokat. A cikk a két irányban közlekedni képes járműveket és a felsővezetékes áramellátást is a fontos újítások között említi.
Az elismerés tehát nem egyszerűen a régi állomások hangulatának szól. A kisföldalatti a maga korában korszerű választ adott egy ma is ismerős városi kérdésre: hogyan lehet sok embert gyorsan eljuttatni a céljához úgy, hogy közben a felszíni városkép is megmaradjon?
Fontos különbség, hogy a CNN válogatásában Budapest metróhálózata szerepel, amelynek történelmi különlegességét az M1-es vonalon keresztül mutatja be. Nem önálló vonalak szigorú műszaki rangsoráról, hanem a szerkesztőség által kiválasztott, figyelemre méltó metróhálózatokról van szó.
130 éves a kontinens első földalattija
A Millenniumi Földalatti Vasút 1896. május 2-án, a millenniumi ünnepségek idején nyílt meg. Neve a honfoglalás ezredik évfordulójára utal, amelynek alkalmából Budapest nagyszabású rendezvényekkel és fejlesztésekkel készült. A kisföldalatti 2026-ban ünnepli fennállásának 130. évfordulóját.
Bár a világ első földalatti vasútja Londonban indult el 1863-ban, az európai kontinensen Budapesté volt az elsőség. A londoni kezdetek gőzvontatásával szemben a budapesti vonalat eleve elektromos üzemre tervezték – ez történetének egyik legfontosabb műszaki sajátossága.
A kisföldalatti így egyszerre őriz közlekedéstörténeti örökséget és szolgálja a mai várost. Nem csupán megtekinthető emlék: ma is felszállhatunk rá, és ugyanazon az útvonalon közelíthetjük meg az Andrássy út környékét, amelynek kiszolgálására egykor megépült.
Miért éppen az Andrássy út alá építették?
A vonal kialakításának egyik fontos célja az volt, hogy az utasok könnyen eljussanak a Városligetbe anélkül, hogy villamoskocsik és felsővezetékek változtatnák meg az elegáns Andrássy út látványát. A megoldást a felszín alatti közlekedés jelentette: a forgalom egy része az út alá került, miközben a sugárút megőrizhette reprezentatív arculatát.
Ez az összefüggés turistaként is különösen érdekessé teszi az utazást. A felszínen paloták és kulturális látnivalók sorakoznak, alattuk pedig egy olyan vasút közlekedik, amely maga is Budapest történetének része.
A millenniumi földalatti az Andrássy úttal együtt 2002-ben került fel a világörökségi listára. A sugárút és a kisföldalatti tehát nemcsak földrajzilag kapcsolódik össze: együtt őrzik a századforduló Budapestjének városépítészeti és közlekedési örökségét.
Városnézés kisföldalattival: a belvárostól a Városligetig
Az M1-es ma a Vörösmarty tér és a Mexikói út között közlekedik, útvonalának jelentős része az Andrássy út alatt halad. A teljes vonal 4,4 kilométer hosszú; mai kialakítását az 1973-as átépítés és hosszabbítás során nyerte el, amikor a korábbi felszíni szakaszt is a föld alá helyezték.
Egy budapesti kiránduláson érdemes nem pusztán két látnivaló közötti gyors összeköttetésként gondolni rá. A kis méretű sárga szerelvények és a történelmi állomások egészen más hangulatot teremtenek, mint a nagyvárosi metrók tágas csarnokai.
A városnézéshez az útvonal több pontja is kézenfekvő megállót kínál:
- A Vörösmarty tér és a Deák Ferenc tér a belvárosi séta kiindulópontja lehet.
- Az Opera környékén az Andrássy út kulturális és építészeti látnivalói kerülnek előtérbe.
- Az Oktogonnál könnyen összekapcsolható az utazás egy nagykörúti sétával.
- A Hősök tere és a Széchenyi fürdő felé haladva a Városliget felfedezésével folytatható a program.
Érdemes egy szakaszt a felszínen, egy másikat pedig a föld alatt megtenni: így egymás mellett látható az elegáns sugárút és az alatta húzódó történelmi közlekedési világ.
Nemcsak régi, hanem ma is élő része Budapestnek
A kisföldalatti varázsát éppen az adja, hogy nem szakadt el a mindennapoktól. A látogatók ugyanazokon a peronokon várakoznak, ahol a helyiek munkába, találkozóra vagy kikapcsolódni indulnak. A történelmi környezet nem díszlet, hanem egy működő város része.
A vonal közben sokat változott: az 1973-as korszerűsítés új járműveket és a Mexikói útig meghosszabbított útvonalat hozott, miközben a kisföldalatti megőrizte önálló karakterét. A BKV a 130. évforduló alkalmából is élő történelmi emlékként jellemezte a ma is utasokat szállító vasutat.
Egy utazás, amely maga is budapesti látnivaló
Budapest felfedezéséhez néha elég néhány lépcsővel a felszín alá ereszkedni. A kisföldalattin nemcsak közelebb kerülhetünk a következő úti célhoz, hanem abból is megérezhetünk valamit, milyen lendülettel épült a város a 19. század végén.
A következő budapesti kiránduláson hagyjatok időt erre az utazásra is: nézzetek körül az állomásokon, szálljatok fel egy sárga szerelvényre, majd folytassátok a sétát az Andrássy úton vagy a Városligetben. A CNN elismerése jó apropó hozzá, de a kisföldalatti különleges hangulatát igazán személyesen lehet megismerni.
Kapcsolódó hírek
Kapcsolódó programok