Több mint cukiság: A titkos tudományos labor, ami valójában a Budapesti Állatkert

Amikor a legtöbb ember állatkerti látogatást tervez, általában ugyanazok a képek ugranak be: cukin majszoló vörös pandák, esetleg egy lusta oroszlán, vagy a pingvinek esetlen totyogása. Egy kellemes napot várunk, ahol kiszakadhatunk a városi nyüzsgésből és egzotikus állatokat fotózhatunk. De mi történik valójában a kulisszák mögött? Miért van az, hogy a Fővárosi Állat- és Növénykert valójában Magyarország egyik legfontosabb tudományos intézménye, és miért kellene, hogy ez érdekeljen minket, látogatókat?

Minden novemberben megünnepeljük a Magyar Tudomány Napját, emlékezve arra, hogy gróf Széchenyi István 1825-ben felajánlotta birtokainak egyéves jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására. Ez a gesztus a tudásba és a jövőbe való befektetés szimbóluma lett. Amit azonban kevesen tudatosítanak, hogy ez a fajta befektetés nap mint nap zajlik a Városliget szívében. Az állatkert ugyanis nem egy statikus múzeum, hanem egy élő, lélegző laboratórium, ahol a tudomány sokkal nagyobb szerepet játszik, mint azt elsőre gondolnánk.

Miért több egy modern állatkert egy egyszerű szafarinál?

Felejtsük el egy pillanatra az állatsimogatót. A modern állattartás tudományos alapokon nyugszik, amit a szakemberek „állatkerti biológiának” neveznek. Ez a terület egy valóságos svájcibicska a tudományágak között: egyetlen intézményben ötvözi a zoológiát, a biológiát, az állattenyésztést, a fizikát, a pedagógiát, sőt, még a közgazdaságtant és az energiagazdálkodást is. Amikor egy látogató elsétál egy kifutó előtt, csak a végeredményt látja: egy egészséges állatot egy látszólag természetes környezetben.

Azonban ahhoz, hogy az a trópusi madár megfelelő hőmérsékleten legyen, az intelligens főemlősök pedig mentálisan stimuláló környezetben éljenek, elképesztő mennyiségű kutatásra van szükség. Ki kell számolni minden egyes faj tökéletes tápanyagigényét, meg kell tervezni azokat a tenyészprogramokat, amelyek fenntartják a genetikai sokféleséget a nemzetközi állatkerti populációkban, és ki kell dolgozni azokat a környezetgazdagító programokat, amelyek megelőzik az állatok viselkedési problémáit. Ez mind-mind kőkemény tudományos munka, ami a látogatók szeme elől rejtve zajlik.

A felfedezések, amelyek megváltoztatták az orvostudományt

Gyakran bele sem gondolunk, de számos olyan alapvető biológiai tény, amit ma már magától értetődőnek veszünk, állatkertekből vagy hasonló gyűjteményekből származik. Bizonyos állatfajok esetében a vadonban szinte lehetetlen megfigyelni olyan alapvető adatokat, mint például a vemhességi idő. Szinte minden, amit tudunk róluk, azt állatkertekben végzett, türelmes megfigyelések során tanultuk meg. Ezek az információk pedig létfontosságúak, amikor a természetben élő, veszélyeztetett populációk megmentéséért indítanak programokat.

Az állatkertek hozzájárulása azonban messze túlmutat a fajmegőrzésen; egészen a modern orvostudomány alapjaiig nyúlik.

• A vérkeringés titka: William Harvey, a tudós, aki először írta le pontosan az emberi test vérkeringési rendszerét, nagyrészt a windsori királyi menazsériában tartott állatokon végzett megfigyeléseire alapozta korszakalkotó, 1628-as publikációját. Amit ott látott, az segített megérteni a szív- és érrendszer működését, ami nélkül a mai orvostudomány elképzelhetetlen lenne.
• Az Rh-faktor: Hallott már arról, hogy valakinek A-pozitív vagy B-negatív a vércsoportja? Az „Rh” rövidítés a „rhesus” szóból ered. A frankfurti állatkertben tartott rhesusmajmokon végzett kutatások vezettek ugyanis annak az antigénnek a felfedezéséhez, amelynek ismerete ma életeket ment a vérátömlesztések és a terhesgondozás során.
• A nyalósó fontossága: Még az a ma már teljesen általános gyakorlat is, hogy a haszonállatok számára nyalósót biztosítanak a gazdák, szintén állatkerti kutatásokból ered. A szakemberek itt jöttek rá, hogyan biztosíthatják a fogságban tartott állatok megfelelő nátriumbevitelét.

A Fővárosi Állatkert 160 éves tudományos öröksége

A Fővárosi Állat- és Növénykert, amelyet az 1860-as években alapítottak, nem ma kezdte a tudományos munkát. Az alapítók már a kezdetektől fogva lefektették, hogy az intézmény egyik legfőbb célja a „tudományos megfigyelés” lehetőségének megteremtése. Ez nem csak üres szólam volt; az állatkert az elmúlt közel 160 évben folyamatosan teljesítette ezt az ígéretet.

Az évtizedek során a budapesti állatkert számtalan kutatási projekthez járult hozzá, információt, vizsgálati anyagokat és szakértelmet biztosítva a legkülönfélébb területeken. A munkatársak részt vettek például az orrszarvúk mesterséges megtermékenyítési technikáinak kidolgozásában, segítettek megfejteni ritkán tartott fajok megfelelő tartási módszereit, és aktívan dolgoznak az intézmény saját, gazdag történelmi örökségének és archívumának tudományos feldolgozásán is. A csúcstechnológiát képviselő reprodukciós kutatásoktól a történeti elemzésekig, a budapesti állatkert szakemberei rendkívül sokszínű módon járulnak hozzá az emberiség kollektív tudásának bővítéséhez.

Ahol a jövő állatorvosai és biológusai felnőnek

Mindenki tudja, hogy az állatkert fontos oktatási szerepet tölt be az iskolás csoportok és a családok életében. Az intézmény oktatási hatása azonban messze túlmutat az általános iskolai kirándulásokon. A Fővárosi Állatkert kulcsfontosságú gyakorlati terepet és képzési központot biztosít azoknak az egyetemi és főiskolai hallgatóknak, akik az állatorvoslás, a biológia, a természetvédelem vagy a kapcsolódó területek iránt érdeklődnek.

A kapcsolat különösen szoros az Állatorvostudományi Egyetemmel, amelynek Egzotikusállat- és Vadegészségügyi Tanszéke kihelyezett létesítményként, közvetlenül az állatkerten belül működik. A hallgatók itt olyan gyakorlati tapasztalatokat szerezhetnek egzotikus fajokkal, amelyekkel egy hagyományos állatorvosi praxisban soha nem találkoznának. De az együttműködés nem áll meg itt: az állatkert partnerei között ott van a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) is. Hallgatók tucatjai végzik itt szakmai gyakorlatukat vagy végeznek megfigyeléseket a szakdolgozatukhoz, miközben az állatkert munkatársai vendégelőadóként, témavezetőként vagy vizsgabizottsági tagként segítik az egyetemek munkáját.

Ezért nem mindegy önnek, hogy támogatja-e ezt a munkát

De mit jelent mindez a budapesti látogatónak? Egyszerűen fogalmazva azt jelenti, hogy amikor megveszi a belépőjegyét a Fővárosi Állatkertbe, azzal nem csupán egy szórakoztató programra fizet be. Azzal egy valódi tudományos kutatást és fajmegőrzési erőfeszítést támogat, amelynek hatásai világszerte érezhetők. Az állatkert nem egy állatbemutató, hanem egy élő laboratórium, ahol a kutatók aktívan dolgoznak az állati viselkedés, az élettan és a természetvédelmi biológia megértésén.

Amikor legközelebb a városligeti intézményben jársz, és megnézed, ahogy egy elefánt egy ügyességi etetőből próbálja megszerezni a jutalmát, jusson eszébe, hogy valójában alkalmazott viselkedéstudományt lát működés közben. Amikor elolvasol egy táblát egy veszélyeztetett fajról, tudja, hogy az ottani információ valódi tudományos megfigyeléseken alapul. Belépőjegyed befektetés abba a tudásba, amely talán egy nap segít megmenteni egy fajt a kihalástól. A Széchenyi által elindított örökség – a tudásba való befektetés a jövő érdekében – itt a gyönyörű szecessziós épületek között, a legmodernebb formában él tovább.