Csak fényképen vidd magaddal az emlékeket: újabb történelmi érdekesség bukkant fel a Dunán

A Duna rekordalacsony vízállása miatt most olyan dolgok bukkannak elő a folyóból, amiket évtizedek óta nem látott senki: a Szabadság híd tövében például előkerültek elődje, a Ferenc József híd elsüllyedt roncsai. Ha épp Budapesten jársz, izgalmas élmény lehet ezt megnézni – de fontos tudni, mihez szabad és mihez nem szabad hozzányúlni.

Miért látszik most a régi híd roncsa

A Duna vízszintje Budapestnél az elmúlt napokban minden korábbi rekordot megdöntött: kedden 31 centimétert mértek, ami alacsonyabb, mint a 2018-as korábbi mélypont. Ez az extrém apadás hozta felszínre a Szabadság híd budai hídfőjénél az egykori Ferenc József híd elsüllyedt szerkezeti elemeit, amelyek 1945 januárja óta pihennek a mederben. Nem ez az első alkalom, hogy ez megtörténik: 2018-ban hasonlóan alacsony vízállásnál is előbukkantak ugyanezek a roncsdarabok.

A jelenség egyáltalán nem elszigetelt: a Duna más szakaszain is sorra kerülnek elő évtizedes vagy akár évszázados emlékek, a második világháborús hajóroncsoktól kezdve egészen a feltételezhetően középkori vagy még régebbi kőhajítógép-lövedékekig.

A Szabadság híd rövid története

A mai Szabadság híd elődjét, a Ferenc József hidat 1896. október 4-én adták át, méghozzá magának Ferenc József uralkodónak a jelenlétében, aki saját kezűleg verte be az utolsó szegecset. A hidat 1945 januárjában a visszavonuló német csapatok robbantották fel Budapest ostroma idején, a középső híd­nyílás pedig a Dunába zuhant – ennek egy része látható most a rendkívüli apadás miatt. Az újjáépített hidat elsőként a fővárosi Duna-hidak közül, 1946. augusztus 20-án adták át újra a forgalomnak, ekkor kapta a Szabadság híd nevet is.

Érdekesség, hogy a háború előtt épült budapesti hidak közül ez az egyetlen, amely szerkezetileg lényegében változatlan maradt az 1896-os átadás óta: nem lett se szélesebb, se másik híd nem épült a helyére. Az 1986-os, hónapokig tartó felújítás során viszont sokat változott a megjelenése – ekkor kapta vissza a történelmi címereit, és a korábbi szürke szín helyett a ma is ismert zöldre festették, miután a soha meg nem bontott részeken zöld festéknyomokra bukkantak a szakemberek.

Miért nem szabad hozzányúlni a leletekhez

Bármilyen izgalmas is egy-egy előbukkanó relikvia, a szakemberek nyomatékosan kérik, hogy senki ne mozdítsa el a helyéről, amit talál. Sári Zsolt, a közgyűjteményekért és örökségvédelemért felelős államtitkár szerint az alacsony Duna nemcsak természeti, hanem komoly örökségvédelmi veszélyt is jelent: a víz alól előkerülő leletek a napfény és a hő hatására rendkívül gyorsan károsodhatnak, akár véglegesen meg is semmisülhetnek. A Budapesti Történeti Múzeum és az Aquincumi Múzeum szakemberei folyamatosan figyelik a mederből előbukkanó területeket, de bárhol előfordulhatnak eddig nem dokumentált emlékek is.

A dolog nem csak régészeti szempontból kockázatos: az elmúlt hetekben a Margit-sziget közelében második világháborús robbanószerkezetet is találtak a mederben, amelyet a Magyar Honvédség tűzszerészei semmisítettek meg. Vagyis egy ártalmatlannak tűnő, rozsdás fémdarab akár veszélyes lőszer is lehet.

Mit tegyél, ha érdekes tárgyra bukkansz

Ha sétád közben a Duna partján vagy a kiszáradt mederben valami régiségnek tűnő tárgyat találsz, néhány egyszerű szabályt érdemes betartani:

• Ne mozdítsd el a helyéről, és semmiképp ne vidd magaddal – ez nemcsak etikai, hanem heritage-védelmi szempontból is fontos.
• Ne nyúlj hozzá és ne piszkáld: egy ártalmatlannak tűnő fémtárgy akár robbanószerkezet is lehet.
• Fotózd le a leletet és a helyszínt, lehetőleg GPS-koordinátákkal is.
• Értesítsd az illetékes múzeumot: Budapesten a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumát (btm@btm.hu, +36 1 487 8800) vagy az Aquincumi Múzeumot (+36 1 250 1650, aquincum@aquincum.hu).

A Duna évezredek óta az egyik legfontosabb kereskedelmi útvonal volt a Kárpát-medencében, így medre igazi történelmi időkapszula: korábbi aszályos időszakokban már római őrtornyok, középkori hajóroncsok és 18. századi érmék is előkerültek belőle. A mostani rekordalacsony vízállás így egyszerre kínál lenyűgöző látványt és emlékeztet arra, hogy ezek a leletek mindannyiunk közös öröksége – amit a legjobb, ha csak fényképen viszünk magunkkal.