Budapesten rendezték meg az atlétika első világdöntőjét

Három napon át Budapest állt a világ atlétikájának középpontjában. 2026. szeptember 11. és 13. között a Zsivotzky Gyula Nemzeti Atlétikai Központ adott otthont az első World Athletics Ultimate Championshipnek, vagyis az atlétikai világdöntőnek.

Az új versenysorozat különleges formában debütált: a világ legjobb atlétái találkoztak Budapesten, hogy 28 versenyszámban mérjék össze tudásukat. A háromnapos eseményre több mint 60 ezer jegy kelt el, a nézők mintegy 40 százaléka pedig külföldről, összesen 93 országból érkezett.

Ajánlatok a városból

Karácsonyi hajókázás Budapesten

Egészségtudatos hajós városnézés Budapesten

Hajóteraszos 3 fogásos vacsora a Dunán

Esti sétahajózás Budapest legszebb dunai szakaszán

Parlamenti panoráma a Dunáról

Budapesti városnéző hajózás 1 itallal

Városnéző sétahajó korlátlan jégkásával

Fedezze fel Budapestet a Budget Danube Express-szel

4 fogásos vacsora a Dunán

NINCS-Hajókirándulás korlátlan italfogyasztással

Dunai hajózás korlátlan Bottega Prosecco-val

Zenés táncos hajó Budapest – Itallal és folklór előadással

Budapesti hajózás 4 fogásos vacsorával magyar folklór előadással

Miről szól az atlétikai világdöntő?

A World Athletics Ultimate Championship az atlétika új, különleges formátumú világversenye. A hagyományos világbajnoksággal ellentétben itt nem egy hosszú selejtezősorozat végén alakult ki a mezőny: a világ legjobbjai kaptak meghívást a budapesti versenyre.

Olimpiai bajnokok, világbajnokok és Gyémánt Liga-győztesek is rajthoz álltak. A három versenynapon összesen 28 döntőt rendeztek.

A versenynek több szokatlan eleme is volt. A győztesek például nem hagyományos érmet kaptak. Minden meghívott sportoló egyedi emléktárgyat vehetett át, a versenyszámok bajnokai pedig ehhez illeszkedő trófeát kaptak.

A szervezők arra is törekedtek, hogy a világdöntő ne egyszerűen egy újabb atlétikai verseny legyen. A programot egy előre megtervezett műsorrend alapján állították össze, így minden versenyszámnak megvolt a maga kiemelt pillanata.

Világsztárok versenyeztek Budapesten

A budapesti közönség az atlétika számos világsztárját láthatta a pályán. A verseny egyik legizgalmasabb napján például a női és férfi 100 méteres síkfutás döntője is szerepelt a programban.

A női 100 méteren az amerikai Melissa Jefferson-Wooden bizonyult a leggyorsabbnak. 10,62 másodperces eredményével megnyerte a döntőt, és az adott év legjobb idejét is megfutotta. A második helyen a szentluciái Julien Alfred, a harmadikon pedig az amerikai Sha’Carri Richardson végzett.

A férfiaknál az amerikai Kenneth Bednarek diadalmaskodott. 9,85 másodperces idővel nyerte meg a döntőt, mindössze öt századdal megelőzve a jamaicai Oblique Seville-t.

A női 800 méter döntője szintén komoly izgalmakat hozott. A svájci Audrey Werro 1:55,88-as idővel győzött, mögötte az olimpiai bajnok brit Keely Hodgkinson, valamint a holland Femke Bol ért célba.

A női 1500 méteren a lengyel Klaudia Kazimierska és a brit Georgia Hunter-Bell vívott nagy csatát. Kazimierska 3:57,55-ös idővel, mindössze 17 századmásodperccel előzte meg riválisát.

A magyar atlétákért is szurkolhattunk

A hazai közönség természetesen elsősorban a magyar indulókat várta nagy lelkesedéssel.

Halász Bence kalapácsvetésben állt rajthoz, Molnár Attila pedig a férfi 400 méteres síkfutás döntőjében versenyzett. Molnár a nyolcadik helyen végzett. Mátó Sára a női 400 méteres gátfutás elődöntőjében indult, Takács Boglárka pedig a 100 és a 200 méteres síkfutásban képviselte a magyar színeket.

A hazai versenyzőket minden alkalommal hatalmas taps és biztatás fogadta. Mátó Sára a verseny után arról beszélt, hogy számára fontos élmény volt magyar színekben, hazai közönség előtt versenyezni.

A magyar sportolók mellett a magyar sportélet több ismert szereplője is bekapcsolódott a rendezvénybe. A verseny nyitányaként 16 magyar sportoló és közéleti személyiség vett részt egy 4 × 100 méteres váltófutásban. A résztvevők között ott volt többek között Kovács „Kokó” István olimpiai, világ- és Európa-bajnok ökölvívó, Nagy Ádám, a Ferencváros labdarúgója, valamint Halász Bence is.

Több volt egyszerű atlétikai versenynél

Az atlétikai világdöntő látványvilága is eltért a megszokottól. A pálya fekete borítást kapott, az éppen használt versenyterületeket pedig kiemelték, hogy a nézők figyelme mindig az aktuális versenyszámra irányuljon.

A szervezők a televíziós közvetítésekre is nagy hangsúlyt fektettek. A sportolók történetei és személyiségei nagyobb szerepet kaptak, miközben a digitális platformokon keresztül a szurkolók bevonására is törekedtek.

A háromnapos rendezvény végén pedig egy igazán különleges produkció következett. A rúdugrás kétszeres olimpiai bajnoka, Armand „Mondo” Duplantis élőben adta elő a világdöntő hivatalos dalát, a saját maga által írt „GOLD”-ot.

Budapest ismét nagy sporteseménynek adott otthont

A World Athletics Ultimate Championship újabb bizonyítéka annak, hogy Budapest képes világszínvonalú sportesemények megrendezésére. A Zsivotzky Gyula Nemzeti Atlétikai Központ néhány évvel korábban, 2023-ban már a budapesti atlétikai világbajnokság egyik legfontosabb helyszíne volt.

Ezúttal azonban nemcsak a világ legjobb atlétái érkeztek a magyar fővárosba. A rendezvényre a világ számos pontjáról jöttek szurkolók és újságírók is. A külföldi nézők a verseny mellett természetesen Budapest látnivalóit is felfedezhették.

A sportesemény így jól illeszkedett Budapest turisztikai kínálatába is. Egy ilyen látogatás könnyen összeköthető városnézéssel: a verseny előtt vagy után beleférhet egy séta a Duna-parton, egy kirándulás a Budai Várba, a Parlament környékének felfedezése, vagy akár egy pihentető fürdőzés valamelyik budapesti termálfürdőben.

Emlékezetes budapesti debütálás

Az első World Athletics Ultimate Championship három nap alatt 28 döntőt hozott, és több mint 60 ezer nézőt vonzott a Nemzeti Atlétikai Központba. A közönség a világ legjobb atlétáit láthatta versenyezni, miközben a szervezők egy új, látványosabb és a nézők figyelmére tudatosabban építő formátummal próbálták megújítani az atlétikai versenyeket.

Budapest számára pedig ez nemcsak egy háromnapos sportesemény volt. A világdöntő ismét megmutatta, hogy a magyar főváros a nemzetközi sportéletben is fontos helyszín, és hogy egy világszínvonalú verseny kiválóan összekapcsolható a budapesti városnézéssel.