Budapest háztetői lehetnek a jövő erőművei?

El tudsz képzelni egy atomerőművet Budapest belvárosában? Valószínűleg nem. Nem is lenne sok értelme. De mi lenne, ha nem egyetlen hatalmas erőműben gondolkodnánk, hanem sok kisebb energiatermelőben, amelyek ott vannak, ahol az áramra szükség van: a házak, irodák, szállodák és bevásárlóközpontok tetején?

Budapest esetében ez már egyáltalán nem elképzelhetetlen. A főváros szolártérképe alapján akár 5000 megawattnyi napelemes kapacitás is elhelyezhető lenne a budapesti tetőkön. Ez körülbelül két és félszerese a Paksi Atomerőmű névleges teljesítményének.

Ajánlatok a városból

Egészségtudatos hajós városnézés Budapesten

Augusztus 20 tűzijáték hajóról – vacsorával

Hajóteraszos 3 fogásos vacsora a Dunán

Esti sétahajózás Budapest legszebb dunai szakaszán

Parlamenti panoráma a Dunáról

Budapesti városnéző hajózás 1 itallal

Városnéző sétahajó korlátlan jégkásával

Fedezze fel Budapestet a Budget Danube Express-szel

Koktélok és tűzijáték augusztus 20-án

Nézze az Augusztus 20-i tűzijátékot a Dunáról ajándék itallal!

4 fogásos vacsora a Dunán

NINCS-Hajókirándulás korlátlan italfogyasztással

Dunai hajózás korlátlan Bottega Prosecco-val

Zenés táncos hajó Budapest – Itallal és folklór előadással

Budapesti hajózás 4 fogásos vacsorával magyar folklór előadással

A főváros „Nappal hajtva” programjának célja, hogy hosszú távon összesen 10 millió négyzetméternyi napelem kerüljön a budapesti épületekre. A lehetőség tehát szó szerint a fejünk felett van.

A Westend már megmutatja, hogyan működhet

Ha Budapesten jársz, jó eséllyel te is megfordulsz a Nyugati pályaudvar mellett található Westendben. A bevásárlóközpont tetején nemrég üzemelték be Budapest egyik legnagyobb városi napelemparkját.

A mintegy 6500 négyzetméteres rendszer évente körülbelül 1530 megawattóra villamos energiát termel. A fejlesztés azonban nem csupán a napelemekről szól: az épület energiafelhasználását is korszerűsítették, így a megújuló energia mellett az energiahatékonyság javítására is nagy hangsúlyt fektettek.

Ez egy fontos irányt mutat Budapest számára: ott termelni energiát, ahol arra szükség van. Egy bevásárlóközpont, irodaház vagy szálloda teteje így nem csupán az épületet védi az időjárástól, hanem részben energiatermelő felületté is válhat.

Mit jelent valójában a „két és fél Paks”?

Az 5000 megawattos szám valóban látványos, de érdemes pontosítani, mit jelent. A napelemes kapacitás ugyanis nem azonos a folyamatos villamosenergia-termeléssel. A napelemek éjszaka egyáltalán nem termelnek, télen pedig jóval kevesebb energiát állítanak elő. A termelés az időjárástól és a napszaktól is függ. Ezért a jövő energiatermelése nem egyszerűen arról szól, hogy minél több napelemet telepítsünk. A napelemek mellé szükség van energiatárolókra és korszerűbb, nagyobb kapacitású villamosenergia-hálózatra is.

Miért fontos az energiatárolás?

Képzelj el egy forró nyári budapesti délutánt. Süt a nap, a napelemek rengeteg energiát termelnek, miközben sokan még dolgoznak.

Este azonban megváltozik a helyzet. Az emberek hazatérnek, bekapcsolják a légkondicionálót, főznek, világítást használnak, és egyre többen töltik az elektromos autójukat. A napelemek ekkor már alig termelnek.

Az akkumulátoros energiatárolás éppen ezt a problémát segít megoldani: a napközben megtermelt többletenergiát el lehet tárolni, majd később felhasználni.

A technológia ráadásul gyorsan fejlődik. Az energiatárolók egyre fontosabb szerepet töltenek be a villamosenergia-rendszerekben, Magyarországon pedig szintén egyre több nagyobb tárolóberuházás valósul meg. Ez azért lényeges, mert a megújuló energia akkor tud igazán nagy szerepet betölteni, ha nemcsak megtermelni, hanem megfelelő időben felhasználni és elosztani is tudjuk.

A napenergia mellé a szélenergia is kell

Budapest és Magyarország energiaellátását természetesen nem lehet kizárólag a napsütésre alapozni. Itt jön képbe a szélenergia. A két energiaforrás jól kiegészítheti egymást: amikor a napelemek kevesebbet termelnek, a szélenergia adott esetben nagyobb szerepet kaphat.

A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) egyik forgatókönyve szerint Magyarország szélenergia-kapacitása 2030-ra elérhetné a 3 gigawattot, hosszabb távon pedig tovább növelhető lenne.

A cél tehát nem az, hogy válasszunk a nap- és a szélenergia között. Éppen az a lényeg, hogy több különböző energiaforrás együtt biztosítsa az ország energiaellátását. A nap- és szélenergia mellett az energiatárolás, a geotermikus energia, az energiahatékonyság és a korszerű villamosenergia-hálózat is fontos szerepet kaphat.

Budapest energiája szó szerint a fejünk felett van

A főváros számára különösen érdekes lehet a helyben történő energiatermelés. Egy sűrűn beépített városban kevés hely marad új, nagy erőművek számára. Tetőből viszont rengeteg van.

A budapesti szolártérkép éppen ezért érdekes kezdeményezés: megmutatja, hogy az egyes épületek teteje mekkora napelemes potenciállal rendelkezik. A jövőben egyre több irodaépület, bevásárlóközpont, szálloda és társasház válhat részben energiatermelővé.

Ez a turisták számára is fontos lehet. A klímaváltozás hatásait ugyanis egy nagyvárosban mindenki megtapasztalhatja: a forró nyári napokat, a városi hősziget jelenségét és a légkondicionálás egyre növekvő energiaigényét.

A fenntartható Budapest ezért nem csupán a napelemekről szól. Ide tartozik a zöldfelületek növelése, a korszerű közlekedés, az energiahatékony épületek és az is, hogy a város mennyire képes alkalmazkodni a szélsőséges időjáráshoz.

Budapest akár egy hatalmas energiatermelő rendszerré válhat

Talán ez az egész történet legérdekesebb része. Amikor energiabiztonságról beszélünk, gyakran hatalmas erőművekre és óriási beruházásokra gondolunk. Budapest esetében azonban létezik egy másik lehetőség is.

Több ezer épület, több millió négyzetméternyi tető, napelemek, energiatárolók és egy korszerűbb villamosenergia-hálózat.

A főváros elméleti napelemes potenciálja hatalmas, a Westend példája pedig már azt is megmutatja, hogy a nagyvárosi napenergia a gyakorlatban is működhet. A jövő Budapestje ezért talán nem egyetlen hatalmas erőműből kapja majd az energiát. Hanem maga a város válik egyfajta energiatermelő rendszerré.

A tetők áramot termelnek, az akkumulátorok tárolják a felesleget, a hálózat eljuttatja az energiát oda, ahol szükség van rá, a szél- és a geotermikus energia pedig további lehetőségeket kínál. Úgyhogy amikor legközelebb Budapest háztetőire nézel, érdemes egy kicsit más szemmel nézni őket.

Lehet, hogy nem csak tetőket látsz, hanem Budapest egyik lehetséges jövőbeli energiaforrását.