Zsolnay-remekművek Budapesten: Ingyenes kiállítás a Falk Miksa utcában

A Virág Judit Galéria 2026. április 19-ig ingyenesen látogatható kiállításon mutatja be Virág Judit és Törő István háromévtizedes gyűjtőmunkájának eredményét – ez Budapest egyik idei legizgalmasabb kulturális eseménye, amelyet minden műszerető látogató kihagyhatatlannak találhat.

Mi várja a látogatókat?

A Falk Miksa utcai galériában több mint 120 szecessziós Zsolnay-kerámia tekinthető meg, köztük olyan darabok, amelyek korábban soha nem kerültek a nagyközönség elé. A kiállítás nem csupán gyönyörű tárgyakat mutat be, hanem a Zsolnay-gyár 150 éves történetét és az alkotók életét is feldolgozza – valódi összkulturális élményt nyújtva. Hatalmas népszerűségnek örvend a tárlat: megnyitása óta már több ezren látták.

A kiállítás kiemelkedő darabjai:

• Vaszary-kerámiakép (1902): A bejáratnál fogadja a látogatókat egy monumentális kerámiakép, amely Szűz Máriát ábrázolja a kisded Jézussal. A képet Vaszary János, az egyik legismertebb magyar festőművész tervezte, a Zsolnay-gyár pedig 1902-ben kivitelezte. A mű évtizedeken át lappangott – egy szentendrei étteremben bukkantak rá újra, és senki sem tudja, hogyan kerülhetett oda. Törő István hosszas egyeztetés után szerezte meg és restauráltatta a jövő generációi számára. Vaszary kiemelt festményei ma 100–200 milliós árakon kelnek el a nagyobb aukciókon, így ennek az egyedi kerámiának az eszmei értéke felbecsülhetetlen.
• Rózsaillat kisplasztika: Az 1900-as párizsi világkiállításon Apáti Abt Sándor tervezte erotikus mellszobor teljes döbbenetet váltott ki a korabeli társadalomból. Ma minden gyűjtő álma ez az igazán különleges darab.
• Tulipános vázák: Törő István kollekciójában 12, 1897–1899 között készült korai tulipános váza található. A tervezőművészek kilétét rejtély övezi, de a sokszínű formavilág és a merész megoldások közönségkedvencekké teszik ezeket a ritkaságokat.
• Világkiállítási tárgyak: A milánói világkiállítás óriásvázája és más, kifejezetten a nemzetközi bemutatókra készített darabok is láthatók – ezekből mindössze néhány példány készült annak idején.

A gyűjtők és a gyűjtemény története

Törő István a kilencvenes évek elején kezdett Zsolnay-tárgyakat gyűjteni, festmények és érmék után fordult a kerámia felé. Saját szavaival: „Két dolgot bántam meg: azokat a kerámiákat, amelyeket nem vettem meg, és azokat, amelyeket később eladtam.” A gyűjtemény gyorsan gyarapodott bécsi és New York-i forrásokból is, majd a 2000-es évektől az európai és amerikai aukciós piacról is rendszeresen vásárolt kiemelkedő darabokat.

1997-ben Virág Judittal közösen létrehozták a Mű-Terem Galériát, amely Zsolnay kereskedelmi centrummá vált. 2018-ban a világon elsőként rendeztek olyan aukciót, amelyen kizárólag Zsolnay kerámiák szerepeltek – az érdeklődés nemzetközi volt, európai és tengerentúli licitekkel egyaránt. Azóta már öt dedikált Zsolnay-árverést tartottak, amelyeken számos kerámia százezer dollár feletti áron kelt el.

Miért ilyen értékesek a Zsolnay-kerámiák?

A Zsolnay-kerámiák ára az elmúlt évtizedekben látványosan emelkedett – 2025-ben több tárgy is 20 millió forint felett talált gazdára, köztük egy 26 milliós óriáskaspó. Az értékességük több tényező ritka együttállásából fakad:

• Eozin máz: A Zsolnay-gyár egyik legnagyobb találmánya, ez az irizáló, fémesen csillogó felület a mai napig nehezen reprodukálható. Minden darab kicsit másképp csillan meg, nincs két teljesen egyforma.
• Kis példányszám és törékenység: A legtöbb kiemelkedő darab a 19–20. század fordulóján készült, gyakran egyedi darabként. Mivel kerámiáról van szó, sok tárgy elpusztult az idők során – ami fennmaradt, az eleve ritka.
• Művészi minőség: A szecesszió idején a Zsolnay nem ipari tömegtermelést végzett, hanem az élvonalbeli iparművészetet képviselte. A tárgyak formája, díszítése és szimbolikája egyenrangú a festészeti vagy szobrászati alkotásokkal.
• Világkiállítási presztízs: Az ott bemutatott „kirakatművek” ma különösen értékesek. A világhír tovább erősítette a márka beárazódását.
• Nemzetközi piaci kereslet: Törő István szerint a Zsolnay mára a világ legdrágább szecessziós kerámiájává vált, és a nagy gyűjtemények 70 százaléka ma már Magyarországon található – miután a hetvenes-nyolcvanas években fillérekért vándoroltak ki a tárgyak Nyugatra.

Az elfeledett zseni: Klein Ármin

A kiállítás kapcsán előkerült egy kevéssé ismert, mégis meghatározó alakja a Zsolnay-történelemnek: Klein Ármin, a gyár egyik legtehetségesebb szobrásza. 1855-ben született Veszprémben, a bécsi Iparművészeti Főiskolán tanult, majd 1876-ban került a pécsi gyárba. Egyszerre volt szobrász, modellőr és dekortervező – az ő keze nyomán születtek meg azok a finom domborművek, amelyek a Zsolnay-kerámiák karakterét máig meghatározzák.

Leghíresebb műve a Parasztlakodalom, egy mintegy 30 figurát felvonultató kompozíció, amelyet a gyár sok száz példányban sokszorosított. Kortársai úgy méltatták, hogy ha Franciaországban él, már világhíre lehetne. Klein Ármin mindössze 28 éves volt, amikor 1883-ban meghalt – szegényen, özvegyet és árvát hagyva maga után, miközben a sajtó szinte tudomást sem vett haláláról. A Virág Judit Galéria kiállítása most új fényt vet erre az elfeledett tehetségre is.

Praktikus információk

• Helyszín: Virág Judit Galéria, 1055 Budapest, Falk Miksa utca 30.
• Időpont: 2026. március 6. – április 19., minden nap 10–18 óra között
• Belépés: ingyenes
• A Falk Miksa utca Budapest műkereskedelmének szíve, érdemes a környéken is körülnézni látogatás előtt vagy után

Ha Budapesten jársz április 19. előtt, ez a kiállítás egyértelműen megér egy kitérőt – különösen azért, mert egy ilyen magángyűjtemény ritkán nyílik meg a nagyközönség előtt, és ingyenesen sem látható minden nap ilyen kaliberű iparművészeti örökség a fővárosban.