Vége a legendának: miért halt meg a Sziget Fesztivál a közgyűlési teremben?

A magyar fesztiválpiac történetének talán legnagyobb drámája zajlott le október 29-én a Fővárosi Közgyűlés falai között. A több mint harminc éves múltra visszatekintő rendezvény, amely évről évre százezreket vonzott a Hajógyári-szigetre, egyetlen szavazás miatt kerülhet a történelemkönyvekbe. A Sziget Fesztivál 2026 megrendezéséről szóló döntés órákig tartó vitákat, politikai csatározásokat és végül keserű csalódást hozott mindazok számára, akik a fesztivál túlélésében bíztak. A kérdés most már nem az, hogy lesz-e Sziget jövőre, hanem az, hogy miként jutottunk el idáig.

Az október 29-i közgyűlési ülés feszült hangulatban kezdődött. Gerendai Károly, a fesztivál alapítója személyesen volt jelen, és egyeztetett a képviselőkekkel. A teremben mindenki tudta, hogy ez utolsó pillanatos mentőakció, amelynek során vagy sikerül megmenteni a rendezvényt, vagy végleg búcsút kell inteni a Sziget Fesztivál 2026 álmának. A zárószavazás eredménye egyértelmű volt: a DK, a Párbeszéd, a Kutyapárt és a Podmaniczky-frakció támogatta Karácsony Gergely javaslatát, ám a Tisza Párt és a Fidesz tartózkodott. Mivel a javaslat elfogadásához legalább az egyik nagy frakció támogatására szükség lett volna, a elmarad a Sziget 2026 forgatókönyv valósággá vált.

Politikai sakktábla, ahol a Sziget lett a vesztes bábu

A háttérben hónapok óta húzódó konfliktus robbant ki a közgyűlésben. Az előzmények tavaly őszre nyúlnak vissza, amikor a Sziget brit-amerikai tulajdonosai világossá tették: az elmúlt évek milliárdos veszteségei miatt nem kívánják tovább szervezni a fesztivált. A Sziget Kulturális Menedzser Iroda Zrt. október közepén hivatalosan is felmondta a fővárosnál a Hajógyári-szigetre vonatkozó területfoglalási engedélyét. Ekkor lépett színre újra Gerendai Károly, aki már rég kiszállt a Szigetből, de most visszatért, hogy megpróbálja megmenteni a saját kezével alapított fesztivált.

Gerendai terve egyszerűnek tűnt: céget alapított, befektetőket keresett, és azt kérte a fővárostól, hogy bontsák fel a területhasználati szerződést a jelenlegi tulajdonossal, majd kössenek új megállapodást az ő vállalatával. A javaslat szerint tíz évre biztosították volna a területhasználatot, az első három évre pedig haladékot kapott volna a fesztivál a bérleti díj megfizetésére, hogy talpra tudjon állni az anyagi nehézségek után. A főpolgármester támogatta a tervet, sőt azt is javasolta, hogy a budapesti fiatalok féláron juthassanak hozzá a hetijegyekhez.

A probléma ott kezdődött, hogy sem a Fidesz, sem a Tisza nem látta elég garantáltnak a fesztivál jövőjét. A Fidesz-frakció látványosan nem vett részt a délelőtti egyeztetéseken, így a megoldás lehetősége a Tisza kezében volt. A Tisza módosító javaslatában azt követelte, hogy a szerződésbontás miatt kieső kétszázmillió forintos bevételt a főpolgármester kommunikációs keretéből ideiglenesen csoportosítsák át, majd a leendő Tisza-kormány 2026 és 2027 júniusáig a Magyar Turisztikai Ügynökségen keresztül átutalja az összeget a fővárosnak. Emellett kikötötték, hogy az első három évre adott kedvezményt később vissza kell fizetni, és a diákkedvezményeket sem lehet levonni a bérleti díjból.

Harminc milliárd forint elpárolgott egyetlen délután alatt

A Gazdaságkutató Intézet számításai szerint körülbelül harminc milliárd forint gazdasági veszteséget jelent Budapest számára, ha elmarad a Sziget 2026. Ez nem csupán a főváros közvetlen bevételét érinti, hanem az egész turisztikai és vendéglátóipari szektort is. A fesztivál évről évre több tízezer külföldi látogatót vonzott a magyar fővárosba, akik nemcsak a belépőjegyre költöttek, hanem szállásra, étkezésre, közlekedésre és egyéb szolgáltatásokra is. Karácsony Gergely a szavazást követően közösségi oldalán keserűen fogalmazott: „Nem lesz fővárosi bevétel, a nemzetgazdaság is elesik több tízmilliárd forinttól, és a budapestiek is a kedvezményektől.”

A gazdasági veszteség mellett kulturális szempontból is óriási lyukat hagy maga után a Sziget eltűnése. A fesztivál több mint három évtizeden át Közép-Európa legnagyobb zenei eseménye volt, amely a világ legismertebb előadóit vonzotta Budapestba. Az esemény hírnevet és presztízst hozott a fővárosnak, amelyet pénzben nehéz kifejezni. Az elmúlt években ugyan csökkenő látogatottságot tapasztaltak, és az új generációs igények, valamint a megváltozott fesztiválkultúra kihívást jelentettek, de senki sem gondolta volna, hogy így, egyetlen politikai döntés következtében fog véget érni.

A Sziget elmaradásának közvetlen hatásai között szerepel:

• Turizmus: Körülbelül százötezer látogató, akik közül jelentős része külföldi, nem érkezik meg Budapestbe, így szállodák, éttermek, boltok veszítenek bevételt
• Munkavállalók: Több ezer alkalmi munkavállaló és szolgáltató marad megbízás nélkül augusztusban
• Beszállítók: Technikai cégek, catering-vállalkozások, biztonsági szolgálatok veszítenek hatalmas megrendelést
• Fővárosi költségvetés: Kétszázmillió forint bérleti díj elmaradása, valamint az idegenforgalmi adóbevételek kiesése
• Országimázs: Közép-Európa egyik legismertebb kulturális brandje tűnik el a térképről

Mit mondanak a főszereplők? Vádaskodás mindenki ellen

Gerendai Károly a szavazás után lapidárisan fogalmazott: „Most azt kell végiggondolnom, hogy van-e még miről gondolkodni. Teljesen értetlenül állok a helyzet előtt.” Az alapító nyilvánvalóan kiábrándult és frusztrált volt, hiszen hónapokat töltött azzal, hogy befektetőket keressen és új konstrukciót találjon a fesztivál megmentésére. Több alkalommal hangsúlyozta, hogy már így is késésben vannak, hiszen ilyenkor már a legnagyobb neveket szokták bejelenteni a következő évi programban. Ha továbbra is várni kell a politikai döntésekre, akkor gyakorlatilag lehetetlenné válik a szervezés elindítása.

Karácsony Gergely élesen bírálta az ellenzéki és kormánypárti képviselők magatartását. Szerinte a történtek túlmutatnak egyetlen döntésen, és súlyos kérdéseket vetnek fel a város irányításával kapcsolatban. „Le kell vonni a tanulságot arról, mit mond el mindez a felelősségről, a szakértelemről és a jövőről” – írta közösségi oldalán. A főpolgármester álláspontja szerint ő megtett mindent a fesztivál megmentése érdekében, de a két legnagyobb frakció blokkolja a döntést.

A Tisza Párt viszont Karácsony Gergelyt hibáztatja. Kollár Kinga, a párt képviselője szerint kompromisszumos javaslatot terjesztettek elő, amely garantálta volna a Sziget Fesztivál 2026 jövőjét Budapest pénzügyi stabilitása mellett. Álláspontjuk szerint a főpolgármester nem volt hajlandó a kompromisszumot elfogadni, mert csak a saját javaslatát akarta keresztülvinni. Baranyi Krisztina, a kilencedik kerület polgármestere még keményebben fogalmazott, amikor azt írta, hogy „a Tisza kinyírta a Sziget Fesztivált.”

Vitézy Dávid ugyanakkor óvatosságra int. Szerinte bár a közgyűlési döntések drámaian közelebb vitték Budapestet ahhoz a kimenetelhez, hogy ne legyen Sziget, még nem kell temetni a fesztivált. Jövő nyárra a közterület-használati szerződés még él, így a remény nem veszett el teljesen, hogy valamilyen megoldást találjanak. Vitézy azt javasolta a főpolgármesternek, hogy ne követőit hergelje a javaslatot elutasító képviselők ellen, hanem tiszta fejjel keressenek más megoldást. A következő napok, hetek eldöntik, hogy van-e még esély a megmentésre, vagy végleg búcsút kell inteni Közép-Európa legendás fesztiváljának.Retry