Szigorú tiltás lépett életbe Budapest legnépszerűbb panorámapontjánál

A főváros környéki túrázók körében az egyik legvonzóbb célpontnak számító Budai-hegység látogatóinak mostantól érdemes kétszer is meggondolniuk, hova lépnek. 2026 januárjától ugyanis egy új, szigorú kormányhivatali rendelet lépett életbe, amely alapjaiban változtatja meg a túrázás szabályait a Nagy-Kopasz térségében.

A korlátozás nem csupán egy javaslat, hanem kötelező érvényű szabály: a Tarnai-pihenő és környéke hivatalosan is kiemelt védelmet kapott, ami azt jelenti, hogy a kijelölt turistautakról való letérés súlyos természetvédelmi szabályszegésnek minősül. A döntés hátterében a drasztikusan megnövekedett látogatószám és az ezzel járó környezeti pusztítás áll, amely már a terület legritkább kincseit veszélyeztette.

Miért volt elkerülhetetlen a drasztikus korlátozás bevezetése?

A Budai-hegység legmagasabb pontja, a Nagy-Kopasz alatt fekvő Tarnai-pihenő az elmúlt években a közösségi média és a könnyű megközelíthetőség áldozatává vált. Budakeszi és Telki felől a zöld háromszög jelzésen bárki számára könnyen elérhető a helyszín, a panoráma pedig mágnesként vonzza a kirándulókat. A látogatók jelentős része azonban nem érte be a kijelölt ösvényekkel, és a jobb fotók vagy a magányosabb pihenőhelyek reményében letaposták a sérülékeny dolomitgyepeket. A szakemberek szerint a figyelmeztető táblák már nem voltak elegek a tömeg megfékezésére, így a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság kénytelen volt hatósági szigorért folyamodni a természet védelmében.

Mediterrán paradicsom a veszélyzónában: mit védenek a tiltással?

Kevesen tudják, de a Tarnai-pihenő környéke egy egészen különleges, mediterrán hangulatú ökoszisztémát rejt, amelynek fennmaradása hajszálon függ. A feketefenyvesekkel szegélyezett dolomitgyepek olyan ritka fajoknak adnak otthont, mint az István-király szegfű, a leánykökörcsin vagy a titokzatos henye boroszlán. Augusztus végén itt virágzik a bennszülött magyar gurgolya is, amely sehol máshol nem található meg a világon ilyen formában. Az új szabályozás célja, hogy ezek a növények ne essenek áldozatul a bakancstalpaknak, és a terület megőrizhesse Natura 2000-es státuszának megfelelő érintetlenségét.

A láthatatlan veszély: miért pusztul el a hegy a talpunk alatt?

A dolomithegységek egyik legnagyobb átka a rendkívüli sérülékenységükben rejlik. A kőzet könnyen aprózódik, a rajta kialakult termőréteg pedig mindössze néhány centiméter vastag, ami évszázadok alatt jön létre, de percek alatt megsemmisülhet. Amikor egy kiránduló elhagyja az ösvényt, az éles kőzetdarabok a taposás hatására valósággal felaprítják a növények gyökereit, a vékony talajt pedig lemossa az eső a meredek lejtőkön. Ez a folyamat visszafordíthatatlan: ahol egyszer kipusztult a vegetáció a dolomiton, ott évtizedekig csak kopár kősivatag marad, ahol sem a növények, sem a védett állatok, például a ritka pannongyík nem találnak többé menedéket.

Így kirándulhatsz szabályosan az új rendelet után

Annak érdekében, hogy a túrázás továbbra is élmény maradjon, de a természet se sérüljön, a látogatóknak szigorú protokollt kell követniük. A legfontosabb szabályok, amelyeket minden természetjárónak be kell tartania a Budai-hegység érintett szakaszain:

• Maradj az úton: A zöld háromszög jelzés mentén haladj, és ne vágj le kanyarokat, még ha rövidebbnek is tűnik.
• Ne készíts „off-trail” fotókat: A legszebb panoráma is elérhető a kijelölt kilátópontokról, ne menj ki a sziklaélekre a gyepeken keresztül.
• Kutyát csak pórázon: A védett állatvilág, különösen a földön fészkelő madarak és a gyíkok miatt tilos a kutyák szabadon engedése.
• Vidd haza a szemetet: A legkisebb hulladék is megváltoztathatja a talaj kémiai összetételét, ami végzetes a ritka vadvirágok számára.
• Figyeld a táblákat: Az új rendelet értelmében a hatóságok fokozottan ellenőrzik a területet, és a szabályszegők komoly bírságra számíthatnak.

A közösség felelőssége: megmarad-e unokáinknak a Nagy-Kopasz?

A Tarnai-pihenő esete jól példázza azt a globális trendet, ahol a legszebb természeti kincseinket saját népszerűségüktől kell megvédenünk. A korlátozás bevezetése nem a kirándulók ellen szól, hanem azért, hogy 20-30 év múlva is láthassuk a tarka kosbor virágzását vagy a pannongyík napozását a sziklákon. A magyar természetvédelem történetében ez a lépés mérföldkő lehet: ha sikerül megállítani az eróziót és a taposási károkat, az mintául szolgálhat más, veszélyeztetett hazai kirándulóhelyek számára is. A felelős túrázás mostantól nem választás kérdése, hanem a túlélés záloga a Budai-hegység szívében.