Rákosrendező lehet Budapest első autómentes negyede – de csak egy törvény választja el a megvalósulástól

Törvény nélkül nincs zöld jövő? Karácsony Gergely Budapest történelmi esélyéről beszél

Budapest történelmi fordulóponthoz érkezett – legalábbis Karácsony Gergely főpolgármester szerint. Rákosrendező, a város egyik legnagyobb rozsdaövezeti területe, teljesen átalakulhatna: zöld, autómentes, megfizethető lakhatást nyújtó városrész születhetne itt, ám ehhez a jelenlegi jogszabályi környezetet gyökeresen át kellene alakítani. A főváros ezért egy új, célzott jogszabályt, a „Rákosrendező-törvényt” kér a kormánytól, hogy megnyíljon az út a 21. századi városfejlesztés előtt.

Mit kér a főváros – és mit kapott eddig?

Karácsony hétfői bejegyzésében arról írt, hogy a zöld, energiatakarékos és autómentes fejlesztési elképzelések ma számtalan szabályba ütköznek. A főváros nemcsak a kötelező parkolószámokra, hanem az elavult csapadékvíz-elvezetési előírásokra és a napelemes technológiák jogi korlátaira is felhívta a figyelmet. A kormány korábban kiemelt beruházássá nyilvánította a Rákosrendező-projektet, de ez a kiemelés a fővárosi kontroll jelentős csökkentésével járt – Karácsony szerint ez nem szolgálja a budapestiek érdekeit.

Rákosdubaj árnyéka: viták, feszültségek, kérdőjelek

A fejlesztés vitái nem újkeletűek. A 2023 nyarán nyilvánosságra került „Rákosdubaj” koncepció – 16 emeletes toronyházakkal, üzleti negyeddel és közparkkal – alapjaiban írná át Zugló, Angyalföld és a XV. kerület térképét. A kormány és az arab háttérrel rendelkező Safadi-csoport támogatja a beruházást, ám a főváros már a kezdetektől komoly aggályokat fogalmazott meg: a közösségi egyeztetés hiánya, a környezeti hatástanulmány hiánya és a helyi önkormányzati jogkörök háttérbe szorítása mind feszültségforrás.

Vitézy Dávid megszólal – és szembesít

A volt közlekedési államtitkár, Vitézy Dávid rendkívüli bizottsági ülést hívott össze, hogy a projekt közlekedési alapjait és a több mint ezer lakossági észrevételt áttekintsék. Vitézy élesen bírálta a főváros „hallgatását”, szerinte lehetetlen a projektet társadalmi párbeszéd nélkül továbbvinni. Javaslatai konkrét előterjesztések formájában is napvilágot láttak – ám egyelőre nincs egyértelmű válasz arra, hogyan képzelhető el Rákosrendező jövője a helyiek véleményének figyelembevétele nélkül.

Mi forog kockán? Több mint 130 hektár Budapest közepén

A Rákosrendező-projekt több mint 130 hektárnyi területet érint, amely ma kihasználatlan vasúti rendezőpályaudvar. A beruházás mérete nemcsak Budapest, hanem egész Magyarország egyik legnagyobb urbanisztikai kihívásává teszi a projektet. A jelenlegi szabályozás akár 90 méter magas épületeket is lehetővé tesz, a teljes beépíthetőség pedig radikálisan átalakíthatná a térséget. A főváros és a kormány elképzelései azonban továbbra is ütköznek: míg a kabinet gyorsabb és látványosabb eredményeket szeretne, a főváros a környezeti, társadalmi és demokratikus szempontok érvényesítését tartja elsődlegesnek.

Zöld városrész vagy betonrengeteg? Most dőlhet el

Karácsony Gergely szerint Rákosrendező lehet az első olyan városrész Budapesten, amely autómentes, zöld és pozitív energiamérlegű lesz. Ehhez azonban nemcsak vízió, hanem jogi háttér is kell. A főpolgármester egyértelmű: „ami járt volna az arab befektetőnek, az jár a budapestieknek is”. A kérdés most az, lesz-e politikai akarat egy közérdekű, zöld alternatíva megteremtésére – vagy a főváros legnagyobb lehetősége lesz a következő évtizedek legnagyobb kihagyott ziccere.