Megvalósulhat Budapest nagy álma a villamosközlekedésben
Itt a fordulópont: zöld jelzést kapott a pesti fonódó villamos II. üteme
Szeptember végén csendben, de történelmi jelentőségű bejelentést tett a Budapesti Közlekedési Központ (BKK): hivatalosan is elindulhat a pesti fonódó villamosprojekt második ütemének tervezése. A főváros közlekedési rendszerét alapjaiban átalakító fejlesztés több éves álom megvalósításának első, de rendkívül fontos lépése. A szerződés aláírásával a FŐMTERV Zrt. kezébe került a projekt tervezése, amely ha minden a tervek szerint halad, Budapest közlekedési térképét írhatja újra.
Újra sínekre kerül a Bajcsy-Zsilinszky út – történelmi visszatérés a múltból
A projekt legizgalmasabb része, hogy visszahozza a villamosokat olyan belvárosi szakaszokra, ahol évtizedek óta nem jártak. A Bajcsy-Zsilinszky út és a Váci út déli szakasza korábban is otthont adott a kötöttpályás közlekedésnek, ám a 3-as metró kiépítésével a döntéshozók akkor úgy látták, feleslegessé vált. Most viszont újra előtérbe került a villamos, mint fenntartható, megbízható és gyors közösségi közlekedési eszköz.
A tervek szerint egy új, mintegy 2,2 kilométer hosszú szakasz épülne meg a Deák Ferenc tér és a Lehel tér között. Ez nemcsak fizikai síneket jelent, hanem egyfajta szimbolikus összekötést is: észak-Pest és dél-Buda között nyílna meg az átszállásmentes kapcsolat, amely jelentősen csökkentheti az utazási időt a fővárosban.
Átszállás nélkül a városon át – jön a villamostengely
A projekt célja, hogy egy olyan villamostengely jöjjön létre, amely szó szerint átszeli Budapestet. A mostani tervezési szakasz a pesti oldalt érinti, de hosszú távon a déli és északi kötöttpályás rendszerek összekapcsolására is kihatással lesz. Az átszállásmentes utazás nemcsak kényelmet, de jelentős időmegtakarítást is ígér az utasoknak.
A BKK kiemelte, hogy a beruházás új dimenziót adna a városi mobilitásnak, különösen a reggeli és délutáni csúcsforgalomban. A cél az, hogy a villamos újra valódi alternatívát jelentsen az autóval közlekedőknek is – ehhez azonban nem elég pusztán sínpárokat lefektetni. Az egész városstruktúra gondolkodásmódját kell áthangolni a fenntartható közlekedés irányába.
Európai pénz, fővárosi előfinanszírozás – így valósul meg a projekt
Bár a projekt megvalósítása uniós forrásból történhet, a tervezés költségeit egyelőre a fővárosi önkormányzat állja. A BKK már 2024 márciusában beadta a támogatási kérelmet az IKOP Plusz-1.1.0-23 program keretében, azonban a támogatói döntés még nem született meg. A Fővárosi Önkormányzat ezért előfinanszírozza a tervezést, hogy ne veszítsenek időt az előkészítés során.
A FŐMTERV Zrt. feladata nem kevesebb, mint egy komplett, engedélyezett, kivitelezhető tervdokumentáció elkészítése. Ez magába foglalja a környezetvédelmi hatástanulmányokat, megvalósíthatósági vizsgálatokat, az engedélyek beszerzését, valamint a kivitelező kiválasztásához szükséges dokumentáció összeállítását is. A kiviteli tervek legkorábban 2028 második felére készülhetnek el – vagyis egy többéves előkészítés veszi kezdetét.
Megújul a város szíve – nemcsak közlekedésről van szó
A fejlesztés nem csupán a villamosvonalról szól. A tervezés során kiemelt figyelmet fordítanak a környezetre is: új arculatot kaphat a Bajcsy-Zsilinszky út és a Váci út belső szakasza, a megállók pedig akadálymentesítve lesznek – nemcsak az új, hanem a meglévő pályákon is. A cél az, hogy a teljes közlekedési infrastruktúra barátságosabbá és elérhetőbbé váljon mindenki számára, különös tekintettel az idősekre, mozgáskorlátozottakra és kisgyermekes családokra.
A projekt szorosan kapcsolódik a Nyugati tér átalakításához is, amely külön fejlesztési csomagban újulhat meg. Ez a komplex megközelítés azt jelzi: Budapest vezetése nem csak eszközökben, hanem élhető terekben gondolkodik. A városi közlekedés jövője nem csupán utazásról, hanem városélményről is szól.
Mi jön ezután? – a budapestiek kezében is a döntés
A következő hónapokban elindulhat a társadalmi egyeztetés, ahol a lakosság is véleményt mondhat a tervezett útvonalakról, megállóhelyekről és a városképi változásokról. A városvezetés célja, hogy minél inkább bevonják a budapestieket a döntéshozatalba, hiszen egy ilyen volumenű beruházás hosszú évtizedekre hatással lesz a város arculatára és mindennapi működésére.
Ha minden a tervek szerint halad, akkor 2028-ra nemcsak új villamosvonal, hanem egy új közlekedési gondolkodásmód is születhet Budapesten. Egy olyan rendszer, amelyben a fenntarthatóság, az akadálymentesség és az élhető városi terek nem kompromisszumok, hanem alapvetések.