Fejlesztések a Budapest Airporton

A KÉSZ Építő és Szerelő Zrt. 2025. augusztus 1-jén megkezdte a Golf gurulóút (TXL G) R110–R117 állóhelyek mögött húzódó szakaszának teljes körű felújítását a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. Ez a fejlesztés nem csupán esztétikai frissítés: több mint 17 000 m² felületet érint, és alapvetően új alépítmény-, burkolat-, valamint csapadékvíz-elvezető rendszert építenek ki.

A meglévő pályaszerkezet helyett nagy teherbírású alépítmény és bazaltbeton burkolat kerül alkalmazásra, ami jelentősen megnöveli a repülőtéri forgalom biztonságát és hatékonyságát. Ehhez társul a 260 méter hosszú, strapabíró folyókarendszer bit cseréje és egy modernizált csapadékelvezető ág kialakítása, amely a szélsőséges időjárási körülményeket is képes kezelni.

Technológiai újítások és biztonsági többlet

A munkálatok során a terület új térvilágítási rendszert kap, amely megfelel a legszigorúbb biztonsági és műszaki előírásoknak. A fénytechnika teljes körű korszerűsítése magában foglalja az új alépítményi védőcsöveket, aknákat és információs táblákat – a repülőtéri infrastruktúra jövőjének záloga.

Miért indokolt ez a beruházás?

1. Biztonság és megbízhatóság

A repülőtér gurulóútjainak műszaki állapota közvetlenül befolyásolja a gépek mozgásképességét és a földi kiszolgálás biztonságát. A jelenlegi felújítás új szintre emeli a repülőtér műszaki megfelelését, különösen az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) szigorú szabályai fényében.

2. Jövőbeni kapacitásbővítés

Ez a fejlesztés kulcsfontosságú a repülőtér tervezett bővítéseihez – különösen a harmadik terminál és új gurulóutak kialakításához kapcsolódó projektekhez. A korszerű infrastruktúra bázis nélkülözhetetlen az üzem biztonságos meghosszabbításához és a forgalom növeléséhez.

3. Gazdasági motor Magyarország számára

Budapest Airport gazdasági hatása messze túlmutat napi működésén: 2022-ben a repülőtér közvetlen, közvetett és indukált formában összesen 1 780 milliárd HUF hozzájárulást jelentett a magyar GDP‑hez, vagyis a nemzeti teljesítmény 2,7 %-át tette ki.
Az új beruházások, köztük a Terminal 1 újranyitása és a Terminal 3 építése révén 2040-re akár 5 781 milliárd HUF hozzáadott értéket is előállíthat a repülőtér, és 30 millió utas kiszolgálására is képes lehet.

Hogyan illeszkedik a fejlesztési csomag a nagyobb vízióba?

1. Nemzetközi stratégiai célok

Magyarország tervei között szerepel egy jelentősebb regionális légikikötő pozíciójának megteremtése. 2024. júliusában bejelentették: egy harmadik terminál épül a Budapest Airporton, valamint új közúti és vasúti kapcsolat épül a fővárossal – mindez része egy 2 milliárd eurós infrastruktúra-fejlesztési investíciónak, amely várhatóan 2032-ig készül el.

2. Tulajdonosi és befektetői háttér

A Budapest Airportban a magyar állam 80%-ban birtokolja Corvinus Zrt. révén, partnere a francia Vinci Airports. A repülőtéri fejlesztések a közös tulajdonosi stratégia részét alkotják, ahol a cél a korszerűsítés mellett a hosszú távú gazdasági fenntarthatóság erősítése.

3. Fenntarthatósági és innovációs törekvések

A következő évek fejlesztései nem csupán fizikai bővítést, hanem fenntartható technológiai újításokat is magukban foglalnak: energiahatékony világítás, intelligens infrastruktúra, valamint digitális utas- és cargo-kezelés szerepel a középpontban.

Mit jelent mindez az utasok és a társadalom számára?

Utasélmény-javítás

A gördülő utak karbantartása és korszerűsítése javítja a repülőtéri pontosságot, csökkenti a járatkéséseket és növeli a szolgáltatás minőségét. Rövidebb gurulási idő, meglepőbb gyors biztonsági átjárás és gördülékeny élmény vár az utasokra.

Foglalkoztatás és helyi gazdaság

Budapest Airport és a hozzá kapcsolódó cégek 2022-ben több mint 132 000 embernek biztosítottak munkát, többségük a környező településekről származik. A beruházások tovább élénkíthetik a helyi munkaerőpiacot és erősíthetik a gazdasági multiplikátor-hatást.

Miért lehet átlényegítő ez a fejlesztés?

• A több mint 17 000 m² gurulóút felújítása technikai és biztonsági mérföldkő.
• A korszerű infrastruktúra előkészíti a Budapest Airportot a közép-európai szereplői pozícióra, különösen a Terminal 3 építése kapcsán.
• Gazdasági hatása nem pusztán közvetlen – a repülőtér makrogazdasági szerepe Magyarország turizmusában, kereskedelmében és foglalkoztatásában kulcsfontosságú.
• A fejlesztés összhangban áll a magyar állam és nemzetközi befektetők hosszú távú stratégiai céljaival.