Világszenzáció Budapesten: Így ünnepli a szakma és a közönség a 100 éves Kurtág Györgyöt

Amikor a magyar kultúra nemzetközi rangjáról beszélünk, kevés olyan név van, amely akkora súllyal esne latba, mint Kurtág Györgyé. A kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző, zongoraművész és pedagógus 2026-ban ünnepli 100. születésnapját, amely nem csupán egy kerek évforduló, hanem a kortárs komolyzene egyik legjelentősebb globális eseménye lesz. Budapest készül: a kormányzat, a legfontosabb kulturális intézmények és a világ vezető előadóművészei fognak össze, hogy egy egész éves programsorozattal tisztelegjenek az életmű előtt. A központban egy februári fesztivál áll, amely a Budapest Music Center (BMC), a Müpa és a Zeneakadémia tengelyén valósul meg, de a hullámok egészen a vidéki nagyvárosokig elérnek majd.

A „legfiatalabb” magyar művész évszázada

Bár egy 100. születésnap általában a múltról és az összegzésről szól, Kurtág György esetében ez másképp van. Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter a programsorozatot bejelentő sajtótájékoztatón találóan úgy fogalmazott: „Kurtág György a legfiatalabb magyar művész”. Ez a paradoxon a zeneszerző alkotói módszerében gyökerezik: abban a merészségben, ahogy a hagyományokat nem megtagadva, hanem azokat megőrizve és újraértelmezve képes folyamatosan megújulni.

A Kurtág100 eseménysorozat finanszírozását a kormány 342 millió forinttal támogatja, ami lehetővé teszi, hogy a programok ne csak Budapesten, hanem országszerte elérhetőek legyenek. A fővárosi csúcsintézmények mellett Győr, Szombathely, Pécs és Szeged is bekapcsolódik az ünneplésbe, így az évforduló valódi nemzeti kulturális eseménnyé válik. Ez a széles körű összefogás jelzi, hogy Kurtág művészete nem egy szűk elit magánügye, hanem a magyar kulturális örökség élő, lélegző része.

Februári csúcsidőszak: Két hét tömény zene a BMC szervezésében

A jubileumi év legintenzívebb időszaka 2026. február 15. és 28. közé esik. Ebben a két hétben a világ zenei figyelme Budapestre szegeződik. A fesztivál főszervezője a Budapest Music Center (BMC), amely Gőz László igazgató vezetésével koordinálja az eseményeket. A programkínálat sűrűsége és minősége zavarba ejtő: a kamarazenétől a nagyzenekari művekig, az ősbemutatóktól a filmvetítésekig minden műfaj képviselteti magát.

A fesztivál nem titkolt célja, hogy keresztmetszetet adjon a monumentális életműből. A koncertek azonban nem állnak meg a Kurtág-daraboknál; a műsorokban helyet kapnak a mester számára fontos zenei elődök is. Johann Sebastian Bach, Franz Schubert, Robert Schumann, Ludwig van Beethoven, valamint a magyar zenei panteon óriásai, Bartók Béla és Ligeti György művei lépnek párbeszédbe az ünnepelt alkotásaival, feltárva azokat a zenei gyökereket és kapcsolódási pontokat, amelyekből a Kurtág-univerzum táplálkozik.

Világpremierek a Müpában: Egy új opera és egy dokumentumfilm debütálása

A jubileum egyik legjobban várt eseménye kétségkívül Kurtág György új operájának, a Die Stechardin-nak az ősbemutatója lesz. A zenei világ még élénken emlékszik a Fin de partie (A játszma vége) című, Beckett drámájából készült operájának milánói Scala-beli sikerére. Most egy intimebb, személyesebb mű született: egy kamaraopera, amely a zeneszerző és felesége, a néhai Kurtág Márta közötti párbeszédet, egy régi szerelmi történetet és az örök szerelmet dolgozza fel. A darabot Maria Husmann és a Keller András vezette Concerto Budapest tolmácsolásában hallhatja először a közönség február 20-án.

De nem csak zenei premierre készülhetünk. Február 18-án, szintén a Müpában mutatják be a Kurtág-töredékek című dokumentumfilmet. Nagy Dénes alkotása 2021 és 2025 között forgott, és a portréfilm műfaját megújítva hozza emberközelbe a sokszor rejtőzködő alkotót. Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója szerint a film „gyönyörű és izgalmas”, amely új rétegeket tár fel a zeneszerző személyiségéből. A vetítést követő pódiumbeszélgetésen olyan sztárok vesznek részt a rendező mellett, mint Pierre-Laurent Aimard és Víkingur Ólafsson.

Nemzetközi sztárparádé: Akiknek Kurtág a zenei anyanyelve

A fesztivál fellépőinek névsora önmagában is felér egy rangos nemzetközi zenei díjátadó jelöltlistájával. A szervezők olyan művészeket hívtak meg, akik nemcsak virtuózai hangszerüknek, hanem értő tolmácsolói is a kurtági életműnek.

• Víkingur Ólafsson: Az izlandi zongoraművész, aki a Müpa évadának művésze, három koncerttel is tiszteleg, köztük a február 19-i születésnapi gálán.
• Pierre-Laurent Aimard: A francia zongorista a kortárs zene egyik legavatottabb előadója.
• Kikucsi Hiromi és Haki Ken: A Zeneakadémián a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával játszanak két, kifejezetten számukra írt darabot.
• A csellóóriások: Steven Isserlis, Perényi Miklós és Rohmann Ditta is színpadra lép.
• Vokális művek: Juliane Banse, Benjamin Appl és Jőrös Andrea a legfontosabb dalciklusokat (Kafka-töredékek, Ahmatova- és Pilinszky-dalok) szólaltatják meg.

Különleges pillanatnak ígérkezik ifj. Kurtág György fellépése, aki édesapjával közösen komponált művüket adja elő, ezzel is hangsúlyozva a zenei örökség generációkon átívelő folytonosságát.

A Kurtág-univerzum vizuális és tudományos kiterjesztése

A jubileum túllép a koncerttermek falain, hogy a zene mellett a vizualitás és a tudomány eszközeivel is bemutassa az életművet. A Magyar Zene Háza Hangdómjában egy különleges audiovizuális előadás készül, ahol Kurtág György saját rajzai lépnek interakcióba a zenéjével, egyfajta összművészeti élményt kínálva. Ez a program jól mutatja a szervezők szándékát: megmutatni a zeneszerzőt, mint komplex alkotót.

A Müpában Felvégi Andrea fotóművész Kurtág-portréiból nyílik kiállítás, amely az arcvonásokon és gesztusokon keresztül enged bepillantást a komponálás és az előadás intim pillanataiba. A tudományos hátteret a Kurtág-perspektívák című zenetörténeti konferencia és szimpózium biztosítja, míg a Zenetudományi Intézet a Jelek, játékok, üzenetek című kiállítással járul hozzá az évfordulóhoz, amely a címadó ciklus szellemiségét ülteti át kiállítási térbe.

Miért fontos ez a magyar kultúra számára?

Kurtág György 100. születésnapjának megünneplése több egyszerű tisztelgésnél. Ez az eseménysorozat bizonyíték arra, hogy Budapest a kortárs komolyzene egyik világszintű központja. A BMC, a Müpa és a Zeneakadémia összefogása, a kormányzati támogatás mértéke és a nemzetközi sztárok jelenléte mind azt jelzi: van egy olyan kulturális kincsünk, amelyre az egész világ irigykedve tekint. A 2026-os év nemcsak a múltról szól majd, hanem arról a vitalitásról és újító erőről, amit Kurtág György személye és életműve a mai napig sugároz.