Végre fehér lesz a karácsony Budapesten? Itt a meteorológusok legfrissebb előrejelzése 2025-re

Budapest utcáin sétálva már érezni az ünnep közeledtét: a Vörösmarty téren gőzölög a forralt bor, az Andrássy út fényei beragyogják az estéket, és a bevásárlóközpontokban elindult a szokásos decemberi roham. Azonban van egy kérdés, ami ilyenkor, december közepéhez közeledve mindenkit jobban foglalkoztat az ajándékoknál is: vajon fehér lesz-e idén a karácsony?

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján sokan már lemondtak a hófödte háztetők látványáról, és beletörődtek a szürke, esős ünnepekbe. De mit mutatnak a modellek 2025-re? Van esély arra, hogy idén megtörik az átok, és a Szenteste havazással köszönt be a fővárosba?

A meteorológia tudománya az elmúlt évtizedekben rengeteget fejlődött, de a Kárpát-medence időjárása továbbra is az egyik legnehezebben előrejelezhető a kontinensen. December 10-én, két héttel az ünnepek előtt a prognózisok még bizonytalanok, ám a nagy előrejelző modellek – az amerikai GFS és az európai ECMWF – már kirajzolnak bizonyos tendenciákat. Cikkünkben annak jártunk utána, milyen forgatókönyvek valószínűsíthetők idén, és miért vált ritkasággá a „White Christmas” jelensége Magyarországon.

Mit mutatnak a térképek két héttel az ünnep előtt?

A meteorológiában a kéthetes előrejelzés határa mindig kritikus pont. Ilyen távlatból a szakemberek nem tudnak napra pontos, órás bontású előrejelzést adni, de a légköri áramlások nagyléptékű változásait már nagy valószínűséggel látják. Jelenleg, 2025. december 10-én a modellek egy rendkívül izgalmas, de változékony periódust vetítenek előre. A kontinens felett egyelőre enyhébb, óceáni eredetű légtömegek dominálnak, amelyek nyugat felől érkeznek, és jellemzően esőt, nem havat hoznak magukkal. Ugyanakkor Északkelet-Európa felett egy masszív, hideg anticiklon kezd kiépülni, amelynek peremén szibériai eredetű hideg levegő szivároghat be a Kárpát-medencébe pont az ünnepek környékén.

A kérdés most az, hogy ez a hideg légtömeg időben találkozik-e a nedvességgel. A havazás receptje ugyanis kényes egyensúlyt igényel: kellő mennyiségű csapadékra és tartósan fagypont alatti hőmérsékletre van szükség nemcsak a talajszinten, hanem a magasabb légköri rétegekben is. Ha a hidegbetörés túl korán érkezik, száraz hideget hoz (hó nélkül), ha pedig késik, akkor a csapadék eső formájában hullik alá, ami a legrosszabb forgatókönyv: a latyakos, szürke karácsony. A jelenlegi futtatások szerint 2025 karácsonyán a hőmérséklet határhelyzetben, 0 és +3 fok között ingadozhat napközben, ami a síkvidéken, így Pesten is, inkább az esőnek vagy havas esőnek kedvez, de egy kisebb lehűlés mindent megváltoztathat.

A statisztika kegyetlen: Hová tűnt a régi telek hava?

Sokan emlegetik nosztalgiával gyerekkoruk teleit, amikor szinte magától értetődő volt, hogy december végén szánkózni lehetett a Tabánban vagy a Városligetben. Sajnos a meteorológiai adatok alátámasztják, hogy ez nem csak az emlékezet megszépítése: a klímaváltozás hatásai drasztikusan átrajzolták a magyarországi teleket. Míg az 1960-as, 70-es években átlagosan minden harmadik karácsony fehér volt Budapesten (legalább 1 cm összefüggő hóréteggel), addig az elmúlt két évtizedben ez az arány 10-15% alá csökkent.

A felmelegedés nemcsak az átlaghőmérséklet emelkedésében nyilvánul meg, hanem a csapadék eloszlásának változásában is. Télen egyre gyakrabban alakulnak ki úgynevezett blokkoló anticiklonok, amelyek vagy enyhe, tavaszias időt, vagy száraz, ködös hideget okoznak. A havazást hozó mediterrán ciklonok pályája is eltolódott. 2025 tele eddig illeszkedik ebbe a trendbe: a november szokatlanul enyhe volt, és bár december elején érkezett egy hidegfront, tartós hótakaró nem tudott kialakulni a városban. A statisztikai valószínűség tehát a „fekete karácsony” (hómentes ünnep) mellett szól, de a természet szerencsére nem mindig követi a papírformát.

A hősziget-effektus átka: Miért esik eső a körúton, miközben havazik a Normafán?

Budapest időjárását vizsgálva nem hagyhatjuk figyelmen kívül a városi hősziget-jelenséget, amely az egyik legmeghatározóbb tényező a fővárosi havazás szempontjából. A sűrű beépítettség, a beton és aszfalt hőtároló képessége, valamint az épületek fűtése és a közlekedés miatt a belváros hőmérséklete télen akár 2-4 fokkal is magasabb lehet, mint a külvárosoké vagy a környező, beépítetlen területeké. Ez a néhány fokos különbség éppen elegendő ahhoz, hogy ami a városhatárban havazás, az a Nagykörúton már csak hideg eső legyen.

Különösen igaz ez a domborzati viszonyokra. A budai hegyek – a János-hegy, a Normafa vagy a Hármashatár-hegy – 400-500 méterrel a tengerszint felett helyezkednek el, míg a pesti oldal alig 100-150 méteren. Ez a magasságkülönbség kritikus lehet. 2025 karácsonyára is van egy olyan, nem elhanyagolható esélyű forgatókönyv, amely szerint a város kettészakad:

• Pesti oldal és Bel-Buda: Havas eső, latyak, +1, +2 fokos hőmérséklet.
• Budai hegyvidék (300m felett): Összefüggő, friss hótakaró, -1, -2 fok.

Ez a „fél-fehér karácsony” gyakori jelenség volt az elmúlt években is. Ha tehát valaki mindenképpen hótaposásra vágyik az ünnepek alatt, érdemes B-tervként a Normafa meglátogatását beiktatni a programba, mert ott nagyságrendekkel jobbak az esélyek a téli hangulatra, mint a Deák téren.

Népi megfigyelések vs. modern tudomány: Katalin kopogott vagy locsogott?

A magyar néphagyomány évszázadok óta próbálja megjósolni a karácsonyi időjárást jeles napok alapján. A legismertebb regula szerint: „Ha Katalin kopog, karácsony locsog”, és fordítva. Idén, 2025. november 25-én, Katalin napján az időjárás meglehetősen szeszélyes volt: reggel fagyott (kopogott), napközben azonban enyhült az idő és néhol eső is esett. A „vegyes” Katalin-nap a népi bölcsesség szerint bizonytalan, változékony karácsonyt ígér, ami kísértetiesen egybecseng a jelenlegi meteorológiai modellek bizonytalanságával.

Bár a modern meteorológia nem alapoz rigmusokra, a népi megfigyelések mögött sokszor valós klimatikus tapasztalatok húzódnak meg. Azonban a klímaváltozás ezeket a szabályokat is felülírja. Ami régen törvényszerű volt (a november végi hidegbetörést gyakran enyhülés követte december végén), ma már nem mindig érvényes a felborult légkörzés miatt. Ennek ellenére a 2025-ös év vége tartogat még meglepetéseket.

Tényezők, amelyek eldöntik a 2025-ös karácsonyt:

• A poláris örvény állapota: Ha az Északi-sark feletti örvény stabil és erős, a hideg ott marad északon, nekünk enyhe időnk lesz. Ha gyengül és „kibillen”, ránk szakadhat a fagy. Jelenleg a modellek a poláris örvény gyengülését mutatják december második felére.
• Mediterrán ciklonok aktivitása: Ezek a légörvények hozzák a legtöbb csapadékot. Ha egy ilyen ciklon épp 24-én éri el hazánkat, és találkozik a hideggel, akkor országos havazás is lehet.
• A talaj hőmérséklete: Mivel december eleje nem volt extrém hideg, a talaj még nem hűlt át eléggé. Ez azt jelenti, hogy a leeső hó könnyebben elolvadhat, ha nem érkezik folyamatos utánpótlás.

Összességében elmondható: bár a statisztika és a hősziget-effektus a hómentes ünnep felé billenti a mérleg nyelvét, a meteorológiai modellek 2025-re egyre növekvő esélyt látnak egy karácsonyi hidegbetörésre. A jelenlegi állás szerint a „klasszikus” fehér karácsonyra Budapest belvárosában körülbelül 20-30% az esély, míg a budai hegyekben ez eléri az 50-60%-ot. Az biztos, hogy az esernyőt és a hótaposót is érdemes készenlétben tartani, mert a Kárpát-medence időjárása bármikor képes egy utolsó pillanatos fordulatra.