Több mint 150 év titkos küldetése: így lett a Budapesti Állatkert a tudomány fellegvára

Amikor belépsz a Fővárosi Állat- és Növénykert impozáns, elefántos főkapuján, általában egyértelmű céllal érkezel: egy kellemes napot szeretnél eltölteni. Elkápáztatnak a gyönyörű, szecessziós stílusú műemléképületek, lenyűgöznek a világ távoli tájairól érkezett egzotikus állatok, és jóleső borzongással figyeled az oroszlánok, tigrisek vagy gorillák mozdulatait. Amit azonban a legtöbben nem is sejtenek, hogy ez a felszín, ez a csodálatos díszlet egy sokkal mélyebb, komolyabb és a bolygónk jövője szempontjából létfontosságú munkát rejt. A Budapesti Állatkert ugyanis nem csupán egy látványosság; valójában Magyarország egyik legfontosabb tudományos központja.

Ez az intézmény egy élő, lélegző laboratórium, egy genetikai bank és egy csúcstechnológiás oktatási központ egyben. A kulisszák mögött, a szemed elől rejtve nap mint nap olyan munka folyik, amely nemzetközi szinten is elismert, és amelynek célja nem kevesebb, mint a biológiai sokféleség megőrzése, a fajok megmentése a kihalástól, és a jövő természetvédelmi szakembereinek kinevelése. Ez az „ultimate guide” arra vállalkozik, hogy leleplezze az állatkert rejtett arcát, és bemutassa, miért ér a belépőjegyed sokkal többet, mint egy egyszerű szórakoztató program árát.

Az alapítás ígérete: Egy tudományos vízió már 1866-ban

Ahhoz, hogy megértsd a jelenlegi tudományos munka súlyát, vissza kell utaznod az időben egészen 1866-ig, az intézmény megnyitásáig. A Pesti Állatkert alapítói, köztük Xantus János, a neves természettudós és utazó, nem csupán egy „látványos menazsériát” akartak létrehozni a városlakók szórakoztatására. A korabeli Európa legfejlettebb intézményeihez hasonlóan az ő víziójukban az állatkert már a kezdetektől fogva hármas célt szolgált: a szórakoztatás mellett a tudományos megfigyelést és az ismeretterjesztést.

Ez a DNS-be kódolt tudományos szemlélet azóta is meghatározza az intézmény működését. Már az alapításkor is hangsúlyos volt, hogy az állatkert gyűjteménye lehetőséget biztosítson a kutatóknak az állatvilág tanulmányozására, az orvosoknak az összehasonlító anatómiára, a diákoknak pedig a biológia kézzelfogható megismerésére. Ez az örökség nem porladt el az évszázadok során; épp ellenkezőleg, a 21. századi kihívások közepette ez a tudományos küldetés erősebb és fontosabb, mint valaha.

A fajmegőrzés láthatatlan frontvonala: Nóé modern bárkája

A modern állatkertek legfontosabb és leglátványosabb tudományos tevékenysége a fajmegőrzés. Amikor egy faj a természetes élőhelyén a kihalás szélére sodródik az orvvadászat, az élőhely zsugorodása vagy a klímaváltozás miatt, az állatkertekben élő, egészséges populációk jelentik az utolsó mentsvárat. A Budapesti Állatkert aktív és megbecsült tagja az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) által koordinált tenyészprogramoknak (EEP).

Ezek a programok valójában egy gigantikus, kontinensre kiterjedő „társkereső” szolgáltatások. Egy koordinátor vezeti egy-egy veszélyeztetett faj (legyen az perzsa leopárd, gorilla vagy éppen egy ritka madárfaj) teljes európai állatkerti törzskönyvét. Ők döntik el genetikai és demográfiai számítások alapján, hogy melyik állat hova költözzön és kivel szaporodjon, hogy a populáció genetikailag a lehető legváltozatosabb és egészségesebb maradjon.

A budapesti intézmény számos ilyen programban büszkélkedhet kiemelkedő sikerekkel:

• Visszatelepítési sikerek: Az állatkert nemcsak „megőrzi” a fajokat, de aktívan részt vesz azok természetbe való visszajuttatásában is. Budapesten kelt tarvarjakat (egy kritikusan veszélyeztetett madárfaj) engedtek már szabadon Spanyolországban, hozzájárulva az ottani vadon élő állomány gyarapításához. Emellett az intézmény szakemberei segédkeztek Przewalski-vadlovak Hortobágyról Kazahsztánba történő visszatelepítésében is.
• Ritka születések: A Fővárosi Állat- és Növénykertben rendszeresen születnek olyan ritka fajok utódai, mint az ázsiai kiselefánt, a nyugati síkvidéki gorilla, vagy a nemrégiben érkezett szibériai tigrisek esetében is remélt szaporulat. Ezek a születések nem szerencsés véletlenek, hanem egy évtizedes, precíz tudományos tervezés és kiváló állatgondozói munka eredményei.
• Vadállatmentés: A „Sünispotály” néven ismertté vált Vadállatmentő Központban évente több ezer, Magyarországon őshonos, sérült vagy árván maradt vadállatot (madarakat, sünöket, denevéreket) fogadnak, gyógyítanak meg és juttatnak vissza a természetbe. Ez a tevékenység felbecsülhetetlen természetvédelmi és tudományos adatgyűjtési munkát is jelent.

Amikor a laboratórium az állatkertben van

A fajmegőrzésen túl az állatkert aktív kutatás-fejlesztési tevékenységet is folytat. Az intézmény falai között dolgozó szakemberek – állatorvosok, biológusok, zoológusok – folyamatosan azon dolgoznak, hogy tökéletesítsék az állatok tartási körülményeit, javítsák egészségügyi ellátásukat és mélyebben megértsék viselkedésüket. Ez a munka gyakran világszínvonalú felfedezésekhez vezet.

Az állatorvosi csapat például az egzotikus állatok gyógyászatának élvonalában van. Olyan diagnosztikai és sebészeti eljárásokat dolgoznak ki, amelyeket a világ más részein is alkalmaznak. A budapesti szakemberek részt vettek például az orrszarvúk mesterséges megtermékenyítési technikáinak fejlesztésében, ami egy rendkívül bonyolult és kulcsfontosságú terület a faj megmentése érdekében.

De a tudomány nem áll meg az orvosi laboratóriumban. A takarmányozási szakemberek folyamatosan elemzik az állatok étrendjét, hogy az a lehető legjobban hasonlítson a természeteshez, biztosítva minden szükséges vitamint és ásványi anyagot. A viselkedéskutatók (etológusok) pedig a környezetgazdagítási programokon dolgoznak: ezek azok a „játékok” és feladatok (például ügyességi etetők), amelyek célja, hogy az állatokat mentálisan és fizikailag is aktívan tartsák, megelőzve az unalmat és a viselkedési problémákat. Ez is alkalmazott tudomány.

A jövő generációjának kinevelése: Az egyetemi tanszék

Az állatkert tudományos jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint a felsőoktatásban betöltött szerepe. Az intézmény nem csupán iskolás csoportokat fogad, hanem egyetemi szintű képzésben is részt vesz. A legfontosabb együttműködés az Állatorvostudományi Egyetemmel áll fenn, amelynek Egzotikusállat- és Vadegészségügyi Tanszéke kihelyezett tanszékként, fizikailag is az állatkert területén belül működik.

Képzeld csak el: a leendő állatorvosok itt, egy világszínvonalú állatkertben tanulhatják meg az oroszlánok, zsiráfok, hüllők és madarak gyógyászatának alapjait, olyan szakemberektől, akik nap mint nap ezzel foglalkoznak. Ez a fajta gyakorlati képzés felbecsülhetetlen értékű, és biztosítja, hogy Magyarországon mindig legyen utánpótlás a legmagasabban képzett egzotikusállat-specialistákból.

Ezen túlmenően az állatkert gyakorlati helyszínt biztosít más egyetemek (mint az ELTE biológus vagy a MATE természetvédelmi mérnök hallgatói) számára is. Fiatal kutatók tucatjai írják itt szakdolgozatukat vagy végzik doktori kutatásaikat, legyen szó az állatok viselkedésének megfigyeléséről, genetikai elemzésekről vagy éppen a látogatói élmény pszichológiájáról. Az állatkert tehát egyben egy hatalmas, élő egyetemi kampusz is.

Az adatelemzés ereje: A nemzetközi törzskönyvek

A tudományos munka egyik legkevésbé látványos, mégis kritikus eleme az adminisztráció. A Budapesti Állatkert több veszélyeztetett faj (például a vöröshasú maki) nemzetközi törzskönyvét (studbook) is vezeti. Ez óriási felelősség. A törzskönyvvezető szakember tartja nyilván a világ összes állatkertjében élő egyed minden adatát: születési helyét, szüleit, egészségügyi kórtörténetét.

Miért tudomány ez? Mert ez a populációmenedzsment alapja. Ezen adatbázisok elemzésével, komplex genetikai szoftverek segítségével döntik el a szakemberek, hogy mely állatokat kell párosítani a beltenyészet elkerülése és a genetikai sokféleség maximalizálása érdekében. Ez a fajta adatelemzés és populációgenetika biztosítja, hogy az állatkertekben élő állományok hosszú távon is életképesek maradjanak, mint egyfajta „genetikai biztosítás” az emberiség számára.

Amikor tehát legközelebb A Fővárosi Állat- és Növénykertben jársz, és megcsodálsz egy újszülött kisállatot, jusson eszedbe: nem egy aranyos véletlent látsz. Egy globális, tudományos hálózat évtizedes munkájának legújabb, csodálatos eredményét figyelheted meg éppen. A belépőjegyeddel pedig nemcsak egy kellemes napot vásároltál magadnak, hanem egyben támogattad ezt a láthatatlan, de létfontosságú küldetést is.