Tényleg vége az Airbnb-nek Budapest belvárosában?

A lakók nyugalma kontra vállalkozói szabadság: kibontakozó háború Terézvárosban

Az Airbnb és más rövidtávú lakáskiadó platformok az elmúlt évtizedben teljesen átalakították Budapest belső kerületeit, különösen Terézvárost. A turisták számára vonzó, trendi lakások özöne új lehetőségeket teremtett a helyi lakástulajdonosoknak, de sok lakos szerint elvette az otthon nyugalmát és elérhetőségét. Most úgy tűnik, a mérleg nyelve végleg elbillen: Terézváros önkormányzata drasztikus lépésre szánta el magát, és 2026-tól gyakorlatilag betiltja az Airbnb-zést a kerületben.

A népszavazás, amely eldöntötte a kérdést

2023-ban a helyi önkormányzat népszavazást írt ki, hogy a lakosok döntsenek: engedélyezzék-e továbbra is a rövidtávú lakáskiadást, vagy teljesen szüntessék meg. Az eredmény egyértelmű volt: az „igenek” győztek, vagyis a többség támogatta, hogy 2026. január 1-jétől nullára csökkentsék az évente engedélyezett napok számát, amelyeken rövidtávon kiadható egy lakás. Ez a gyakorlatban teljes tiltást jelent.

Az önkormányzat a döntés mögött a lakhatáshoz és a nyugodt életkörnyezethez való jogot hangsúlyozta, szembeállítva azt az Airbnb-üzemeltetők anyagi érdekeivel. Soproni Tamás polgármester kifejtette: „Tudjuk, hogy vannak családok, amelyek ebből élnek, de a hozzánk érkező panaszokból az derül ki, hogy ők nincsenek többségben.”

Tiltakozási hullám és az önkormányzat válasza

A döntést természetesen nem fogadta mindenki örömmel. Több mint száz Airbnb-üzemeltető írt nyílt levelet a polgármesternek, amelyben arra kérték: vizsgálja felül az önkormányzati rendeletet. Soproni azonban világossá tette, hogy nem engednek. Közölte, hogy a rendeletet sem módosítani, sem visszavonni nem fogják, és ha szükséges, a Kúriáig viszik az ügyet.

Ez a válasz sokakban felháborodást keltett, különösen azokban, akik éveken keresztül beruháztak ingatlanokba, karbantartásba, marketingbe – mindezt az Airbnb-re építve. A tiltás nem csupán bevételkiesést, de akár a megélhetés ellehetetlenülését is jelentheti számukra.

Várospolitikai fordulat vagy szükségszerű védekezés?

A rövidtávú lakáskiadás korlátozása nemcsak Terézváros sajátos problémája. Európa-szerte hasonló döntések születtek: Amszterdam, Barcelona, Berlin – mind próbálják valamilyen formában visszaszorítani az Airbnb-t. Az indok szinte mindenhol ugyanaz: elszálltak az albérletárak, kiürültek a belvárosi negyedek, és turistanegyedekké silányultak az egykor élhető környékek.

Terézvárosban már nemcsak lakásárak, hanem életminőség is tét. Zaj, szemét, emelkedett közös költségek, idegenforgalmi nyomás – ezek a problémák hosszú ideje gyűltek, és úgy tűnik, most telt be a pohár.

A következmények: nyernek vagy vesztenek a budapestiek?

A kérdés már nem az, hogy lesz-e tiltás, hanem az, hogyan fogják végrehajtani, és milyen hatással lesz mindez a lakáspiacra, a turizmusra, sőt, a kerület gazdaságára. A rövidtávú lakáskiadásnak ugyanis voltak kézzelfogható előnyei: munkahelyeket teremtett (takarítók, adminisztrátorok, üzemeltetők), növelte az idegenforgalmi bevételeket, és mozgásban tartotta az ingatlanpiacot.

Most azonban sok ilyen lakás hosszú távra kerülhet vissza a piacra, ami akár bérletidíj-csökkenést is hozhat. Másrészt csökkenhet a turisták szállásválasztási lehetősége, és nőhet a kereslet a hotelek iránt – ami újabb gazdasági átrendeződést eredményezhet.

A jövő kérdése: modell lesz-e Terézváros példája?

A terézvárosi lépés precedenst teremthet: ha sikeresnek bizonyul, más budapesti kerületek is követhetik a példát. Erzsébetvárosban, Józsefvárosban és a belső Lipótvárosban is évek óta jelen van az Airbnb-jelenség, és számos konfliktus forrásává vált.

A főváros és az állam közötti konfliktus is kiéleződhet. Már most hallani lehet olyan hangokat, amelyek szerint az önkormányzat túllépte hatáskörét, és a kormányzat – akár törvényi úton – is beleszólhat az ügybe. Egy biztos: a következő hónapokban és években Budapest turisztikai és lakhatási stratégiájának új irányt kell vennie.

A végjáték: nyugalom vagy jogi csata?

Miközben az önkormányzat elszánt, az Airbnb-üzemeltetők sem hátrálnak meg. Valószínűsíthető, hogy több jogi eljárás is indul majd, akár uniós szinten is. A vitában morális kérdések is felmerülnek: egy városrész lakói mennyire dönthetnek mások gazdasági lehetőségeiről? A közösségi érdekek előbbre valók-e az egyéni jogoknál?

A válasz nem egyszerű, és talán soha nem lesz mindenki számára megnyugtató. De az biztos: Budapest belvárosának egyik legfontosabb korszakhatárához érkeztünk.