Szivacsváros lesz Budapest? Így készül a főváros a klímaváltozásra

Nemcsak a látványos épületek és a híres látnivalók miatt változik Budapest. A következő években egyre fontosabb szerepet kaphatnak a fák, az esőkertek, a vízáteresztő burkolatok és a városi zöldfelületek is. A cél egy úgynevezett „szivacsváros” kialakítása, amely képes megtartani a hirtelen lezúduló csapadékot, majd azt a szárazabb időszakokban hasznosítani.

A szemléletváltás most országos szinten is erősödik: a kormány elfogadta a Fenntartható Vízgazdálkodási Intézkedési Tervet, amely a csapadékvíz gyors elvezetése helyett annak helyben tartását szorgalmazza. A főváros szerint ez fontos lépés a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban.

Ajánlatok a városból

Egészségtudatos hajós városnézés Budapesten

Hajóteraszos 3 fogásos vacsora a Dunán

Esti sétahajózás Budapest legszebb dunai szakaszán

Parlamenti panoráma a Dunáról

Budapesti városnéző hajózás 1 itallal

Városnéző sétahajó korlátlan jégkásával

Fedezze fel Budapestet a Budget Danube Express-szel

4 fogásos vacsora a Dunán

NINCS-Hajókirándulás korlátlan italfogyasztással

Dunai hajózás korlátlan Bottega Prosecco-val

Zenés táncos hajó Budapest – Itallal és folklór előadással

Budapesti hajózás 4 fogásos vacsorával magyar folklór előadással

Mi az a szivacsváros?

A kifejezés elsőre kissé furcsán hangzik, pedig a koncepció meglehetősen egyszerű.

A hagyományos városi vízelvezetés lényege, hogy amikor nagy mennyiségű eső esik, a lehető leggyorsabban elvezessük a vizet a csatornarendszerbe. A szivacsváros ezzel szemben megpróbálja megtartani a csapadék egy részét ott, ahol az lehullik.

Ehhez többek között esőkerteket, fákat, növényzettel borított területeket, élő talajt és vízáteresztő burkolatokat lehet használni. A csapadék így részben beszivárog a talajba, részben a növényzet számára válik elérhetővé.

Ez különösen fontos egy olyan városban, ahol egyszerre jelent problémát a nyári aszály és a rövid idő alatt lezúduló nagy mennyiségű csapadék.

Miért fontos ez Budapest számára?

Budapestre évente közel 280 millió köbméter csapadék hullik. Ennek egy részét a város jelenleg is megpróbálja helyben tartani, a szivacsváros-koncepció célja pedig ennek jelentős kiterjesztése.

A logika egyszerű: amikor sok víz érkezik egyszerre, nem feltétlenül az a legjobb megoldás, ha azonnal megszabadulunk tőle. Érdemes lehet inkább elraktározni a természetben, hogy később, a szárazabb időszakokban legyen miből táplálkozniuk a fáknak és más növényeknek.

Ez a városi élet szempontjából is egyre fontosabb kérdés.

A hosszabb és gyakoribb hőhullámok idején ugyanis egyáltalán nem mindegy, hogy egy városi tér teljes egészében betonból és aszfaltból áll, vagy vannak benne nagyobb lombkoronájú fák, árnyékos részek, növények és vízmegtartó felületek.

Budapest már több helyen kipróbálta a módszert

A szivacsváros nem csupán egy távlati elképzelés. Budapesten már több helyen találkozhatunk olyan megoldásokkal, amelyek a csapadék helyben tartását segítik.

A Vérmezőn és Pünkösdfürdőn esőkertek, a Gellért-hegyen pedig vízmegtartó megoldások készültek. A Blaha Lujza tér megújítása során szintén megjelent a szivacsváros-szemlélet, miközben több új fahely és vízmegtartást segítő megoldás is része a fővárosi fejlesztéseknek.

A Gellért-hegy egyik megújult területén például 90 négyzetméteres esőkertet és további, úgynevezett sejtszivacs esőkertet alakítottak ki. A kialakítás egyik érdekessége, hogy a területen keletkező csapadék egy része kavicsos „szivacsrétegben” marad meg, a többletvíz pedig az esőkertbe jut, ahonnan később elszivároghat.

Turistaként talán észre sem vesszük elsőre, hogy egy-egy ilyen zöldfelület nemcsak szép, hanem a városi vízgazdálkodás része is.

A fák már nemcsak díszei a városnak

A klímaváltozás egyik fontos tanulsága, hogy egy városi fa sokkal többet jelent egyszerű zöld dekorációnál.

Árnyékot ad, párologtat, hozzájárul a városi mikroklíma javításához, és a megfelelően kialakított fahely a csapadékvíz helyben tartásában is segíthet.

Éppen ezért a jövő Budapestjén egy új fa ültetése nem feltétlenül csak parkosítási kérdés. Az is számít, hogyan kap helyet a fa, honnan érkezik hozzá a víz, és mennyire tud a csapadék beszivárogni a környezetében lévő talajba.

Erre példa az id. Antall József rakpart gyökércellás fásítása, ahol a fák számára kialakított speciális szerkezet a városi környezetben szükséges élettér biztosítását is segíti.

A Radó Dezső Terv is erre készíti Budapestet

A fővárosi zöldinfrastruktúra-fejlesztés egyik fontos dokumentuma a 2021-ben elfogadott Radó Dezső Terv, amely Budapest zöldinfrastruktúrájának fejlesztését és fenntartását foglalja rendszerbe. A terv többek között parkfejlesztési, természetvédelmi és zöldinfrastruktúra-projekteket kapcsol össze.

A tervben számos olyan budapesti helyszín szerepel, amelyet turisták is gyakran felkeresnek. Ilyen többek között a Gellért-hegy, a Vérmező, a Margitsziget, a belvárosi Duna-part vagy éppen a Blaha Lujza tér környéke.

A hosszabb távú cél az, hogy a vízmegtartás és a zöldinfrastruktúra ne különleges, egyedi megoldás legyen, hanem a budapesti közterületek és közlekedési fejlesztések természetes része.

Mit jelent mindez a Budapestre látogató turistáknak?

Elsőre talán úgy tűnhet, hogy a vízgazdálkodás egy távoli, szakmai kérdés. Valójában azonban a turisták is érzékelhetik majd a változást.

A több fa és zöldfelület árnyékosabb és kellemesebb városi környezetet jelenthet a forró nyári napokon. Az átgondoltabb közterületek pedig nemcsak a klímaalkalmazkodást segíthetik, hanem kellemesebb helyszíneket teremthetnek a sétához, pihenéshez és városnézéshez.

Egyre több olyan budapesti tér jelenhet meg, ahol nem az a cél, hogy minden négyzetmétert burkolattal fedjenek le, hanem hogy a város és a természet jobban együtt tudjon működni.

Ez különösen látványos lehet a Duna-parton, a nagyobb parkokban és a megújuló városi tereken.

Budapest jövője zöldebb lehet

A Fenntartható Vízgazdálkodási Intézkedési Terv elfogadása azért lehet fontos Budapest számára, mert a természetes vízmegtartás ügye immár nem csupán városi vagy szakmai kezdeményezésként jelenik meg.

A főváros által képviselt szivacsváros-szemlélet lényege röviden ennyi: ne akkor akarjunk vizet szerezni, amikor már szükségünk van rá, hanem próbáljuk megtartani akkor, amikor megérkezik.

A klímaváltozás korában ez Budapest számára egyre fontosabb lehet.

És bár egy turista számára elsősorban a Parlament, a Budai Vár, a Lánchíd vagy a Duna panorámája miatt izgalmas a város, az élhető Budapesthez legalább ennyire hozzátartoznak a fák, a parkok, az árnyékos utcák és a zöld terek is.

Lehet, hogy a jövő Budapestjének egyik legfontosabb új látványossága éppen az lesz, hogy mennyire jól tud együtt élni a város a vízzel és a változó éghajlattal.