Száz éve temették el Blaha Lujzát – így emlékezett a filmhíradó

Blaha Lujza Budapest

Ha érdekel a magyar kulturális történelem, akkor biztosan lenyűgöz téged az a történet, amit a Nemzeti Filmintézet legújabb archív filmhíradója tár elénk. Száz évvel ezelőtt, 1926 januárjában Budapest legnagyobb eseménye Blaha Lujza, a „nemzet csalogányának” temetése volt.

A Nemzeti Filmintézet Ma 100 éve – Régi idők híradói sorozatának friss epizódjából nemcsak erről a megható eseményről tudhatsz meg részleteket, hanem betekintést nyerhetsz abba is, milyen volt az élet Magyarországon egy évszázaddal ezelőtt. Akkoriban még koronával fizettél volna, ha élsz, és tanúja lehettél volna a frankhamisítási botránynak is, ami majdnem megbuktatta Bethlen István miniszterelnököt.

Ma 100 éve

Ma 100 éve

....régi idők híradói

A nemzet csalogányának utolsó útja

Blaha Lujza halála és temetése olyan esemény volt, amely mélyen megérintette az egész országot. A legendás színésznő, aki 1901-ben elsőként lett a Nemzeti Színház örökös tagja, 1925 szeptemberében még megünnepelhette 75. születésnapját, ám nem sokkal később tüdőgyulladást kapott. Ebből a betegségből már nem tudott felépülni, és 1926. január 18-án elhunyt. Ha akkor éltél volna Budapesten, január 20-án délután 3 órakor te is részt vehettél volna a temetési szertartáson a Kerepesi temetőben, amely ma Fiumei úti sírkert néven ismert.

A temetés pompája és méltósága valóban páratlan volt:

  • A színésznőt a Nemzeti Színház előcsarnokában ravatalozták fel
  • Gróf Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter mondott gyászbeszédet
  • Dr. Sipőcz Jenő polgármester és Hevesi Sándor, a Nemzeti Színház igazgató-főrendezője is búcsúzott tőle
  • A temetés hasonló volt Kossuth Lajos 1894-es temetéséhez
  • Az egész főváros gyászolt a nagy művésznő elvesztése miatt

Gazdasági válság és pénzügyi botrányok

Ha 1926-ban éltél volna Magyarországon, még mindig koronával fizettél volna a boltokban. Az I. világháború után az ország súlyos gazdasági válsággal küzdött, és az új, átmeneti pénznem bevezetésével próbáltak kilábalni a nehézségekből. Ez sikerült is, hiszen egy évvel később már pengővel fizethettél volna. Akkoriban a nagy címletű, de keveset érő korona lapult a pénztárcákban, ami jól mutatta az ország gazdasági helyzetét.

Egy másik nagy visszhangot kiváltó esemény volt a frankhamisítási botrány, amely komoly belpolitikai vihart kavart:

  • A francia fizetőeszközt a magyar arisztokrácia tagjai hamisították
  • A botrány gyökerei 1923-ig nyúltak vissza
  • Bethlen István miniszterelnök pozíciója is megingott az ügyben való érintettsége miatt
  • Végül nem kellett lemondania, és felelősségre sem vonták
  • A korabeli filmhíradókból kimaradt a botrány – működött a cenzúra
  • Csak a parlamenti vitát mutatták be a híradókban

Kulturális élet és szórakozás

Ha moziba jártál volna 1926-ban, akkor láthattad volna Zilahy Lajos első rendezését, a Rongyosokat. Ez egy pikáns személycserés vígjáték volt, amelyben Bajor Gizi és a későbbi Hyppolit-filmek sztárja, Csortos Gyula játszotta a főszerepet. A film bemutatása nagy eseménynek számított a magyar filmtörténetben, és jól mutatta, hogy a hazai filmipar próbált talpra állni a nehéz évek után.

Egy másik kulturális esemény is helyet kapott a korabeli híradókban: Budapestre érkezett Teiko Kiwa japán énekesnő, aki minden idők leghíresebb Cso-cso-szánja volt. Az, hogy egy japán művésznő budapesti fellépése hírt ért, jól mutatja, mennyire nyitott volt akkoriban a magyar kulturális élet a nemzetközi hatásokra.

Praktikus információk

Ha érdekel a magyar filmtörténet és szeretnéd jobban megismerni a múltunkat, íme néhány hasznos információ:

  • A Nemzeti Filmintézet Ma 100 éve sorozata rendszeresen új epizódokkal jelentkezik
  • Az archív filmhíradók autentikus képet adnak a korabeli Magyarországról
  • A Kerepesi temető (Fiumei úti sírkert) ma is látogatható, ahol Blaha Lujza sírja található
  • A Nemzeti Színház története szorosan kapcsolódik a magyar kultúrtörténethez
  • Az 1920-as évek gazdasági és politikai eseményei meghatározták a kor hangulatát

Ezek a történetek nemcsak szórakoztatóak, hanem segítenek megérteni, hogyan élt az akkori társadalom, milyen kihívásokkal küzdött, és hogyan próbált előrelépni a nehézségek ellenére.

A száz évvel ezelőtti filmhíradó tanúsága szerint 1926 januárja eseménydús hónap volt Magyarországon. Blaha Lujza temetése, a gazdasági nehézségek, a politikai botrányok és a kulturális élet eseményei mind azt mutatják, hogy akkoriban is hasonló kihívásokkal küzdött az ország, mint ma. A Nemzeti Filmintézet archív anyagai révén te is betekintést nyerhetsz ebbe a izgalmas korszakba, és jobban megértheted a magyar történelem egy fontos fejezetét. Ez a cikk a Kulturális témakörünkhöz kapcsolódik.

Blaha Lujza Budapest