Sínre kerül a jövő: 2030-ra végre megérkezhet a várva várt Budapest reptéri gyorsvasút
Ha te is álltál már a dugóban a reptéri gyorsforgalmi úton, miközben idegesen az órádat nézted, hogy eléred-e a gépedet, akkor van egy jó hírem: végre konkretizálódni látszik Budapest egyik legrégebbi adóssága. A 182 éves meteorológiai rekordokat döntögető fagyos napok és a fővárosi utak hóhelyzete is megmutatta, hogy a kötöttpályás közlekedés az egyetlen stabil megoldás. Most végre kiderült, mikor és hogyan épül meg a repülőtéri gyorsvasút, ami alapjaiban írja át azt, ahogyan a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre kijutsz.
A kormány stratégiai jelentőségűnek minősítette a beruházást, a cél pedig nem kevesebb, mint hogy Budapestet a közép-európai logisztikai hálózat megkerülhetetlen csomópontjává tegyék. Ez nem csak duma: a számok mögötte állnak. Tavaly a repülőtér forgalma átlépte a 19,5 millió utast, és a szakértők szerint ennek a tömegnek majdnem a fele – évente tízmillió ember – azonnal átnyergelne a vasútra, ha lenne ilyen opció.
Ütemezés: Mikor szállhatsz fel az első vonatra?
Lóga Máté államtitkár nemrég tiszta vizet öntött a pohárba az ütemezéssel kapcsolatban. Ne várj azonnali csodát, de a horizont már látszik. A projekt két nagy szakaszban valósul meg:
- Az első etap (2030–2031): Elkészül a Kőbánya-Kispest és a Budapest Airport közötti szakasz. Ekkor már 15 percenként indulnak majd a szerelvények a belváros felé. Ez az a pont, ahol végre elfelejtheted a 100E buszon való nyomorgást.
- A második etap (2033–2034): A pálya Monor felé is kiépül. Ekkorra a rendszer eléri a csúcskapacitást: hatpercenként érkezik majd egy szerelvény a terminálok alá.
A legjobb az egészben, hogy a koncessziós társaságnak lehetősége van a két szakaszt egyszerre is építeni, ami azt jelenti, hogy ha szerencsénk van, akár korábban is birtokba veheted a vonalat.
Hol lesz az állomás?
Ha ismered a repülőtér környékét, tudod, hogy mostanában minden építés alatt áll. Az új vasútállomás a terminálok közvetlen közelében, a föld alatt kap helyet, pontosan a jelenlegi Holiday parkoló alatt. Ez azt jelenti, hogy a vonatból kiszállva pár perc sétával már a check-in pultoknál lehetsz. A beruházás alatt nagyjából 160 parkolóhelyet kell elköltöztetni, de a tervek szerint te ebből utasként semmit nem fogsz érezni: a repülőtér zavartalanul működik majd tovább, miközben a vasút mellett párhuzamosan épül a vadonatúj 3-as terminál is.
Mennyibe fog ez kerülni neked?
Ez a legizgalmasabb kérdés. A beruházás mintegy egymilliárd euróba (kb. 400 milliárd forintba) kerül, amit koncessziós modellben valósítanak meg. Ez azt jelenti, hogy a kockázatokat egy magánbefektető viseli, cserébe 35 évig ő üzemeltetheti a rendszert.
A jegyár modellje két részből áll majd:
- A normál menetdíj: Ez a szokásos vasúti tarifa lesz.
- A perondíj: Itt jön a csavar. Minden utasnak, aki a reptéri megállónál száll fel vagy le, fizetnie kell egy plusz díjat, ami a tervek szerint körülbelül 4000 forint lesz.
Bár ez elsőre soknak tűnhet, gondolj bele: ez még mindig versenyképesebb, mint egy taxi, és garantáltan gyorsabb, mint bármi, ami a dugóban araszol. Ráadásul a reptéri állomáson egy modern beléptetőrendszer biztosítja majd, hogy csak az fizessen perondíjat, aki tényleg ott száll ki.
Az egész ország vasútja megváltozik
A projekt nem csak arról szól, hogy kijuss a reptérre. A tervezett 27 kilométeres új szakasz bekapcsolódik az országos hálózatba. Mit jelent ez neked a gyakorlatban? Azt, hogy bizonyos vonatok a repülőtér érintésével mehetnek tovább Kelenföld, vagy akár a Balaton irányába. Képzeld el, hogy a gépről leszállva egyből felülsz a „balatoni expresszre”, és egy óra múlva már a parton vagy. A Nyugati pályaudvar felé is közvetlen, gyors kapcsolat létesül, a járatokat pedig a MÁV biztosítja majd, akik állítólag már most rendelkeznek a szükséges kapacitásokkal.
Mikor dől el a sorsunk?
A folyamat már elindult: az unió oldalán megjelent a koncessziós kiírás. Február elejéig jelentkezhetnek a befektetők, utána pedig jön az ajánlati szakasz. A kormány 20 százalékos tulajdonrésszel marad benne a projektben, ami garantálja az állami kontrollt, de a pénzt és a szakértelmet nemzetközi partnerektől várják.
Összességében tehát úgy tűnik, Budapest végre felnő a feladathoz. Ha minden a tervek szerint halad, az évtized végén már nem a taxidíjakon vagy a buszmenetrenden fogunk bosszankodni, hanem élvezhetjük a európai szintű gyorsvasutat. Addig is marad a türelem és a remény, hogy a 2030-as szalagátvágásnál mi is ott lehessünk.