Új rekord: nyolcszázezer ember ünnepelt a budapesti rakpartokon augusztus 20-án

A Szent István-nap már nemcsak ünnep, hanem történelmi méretű népünnepély

A 2025-ös augusztus 20-i ünnepségek új dimenzióba helyezték a magyar államalapítás emlékét. A mobilcellák alapján rögzített látogatószámok szerint csak Budapesten több mint 798 ezer ember vett részt az eseményeken – ezzel a Szent István-nap egyértelműen az ország legnagyobb szabadtéri rendezvényévé vált. A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) adatai alapján ez 12,5 százalékos növekedés a tavalyi évhez képest, és minden eddigi rekordot megdöntött.

Mobilcellák: így tudjuk ma már pontosan, hányan voltak ott

A modern technológia lehetővé teszi, hogy ne csak becsülni, hanem precízen mérni is tudjuk a tömegrendezvények látogatottságát. A mobiltelefonok helyadatai alapján számított becslés szerint a rakpartokon és környékén mozgó eszközök száma alapján közel 800 ezer látogató jelent meg a főváros legforgalmasabb ünnepnapján. Ez nemcsak statisztika: ez egy új korszak kezdete az eseményszervezésben, ahol valós időben is képet kaphatunk egy rendezvény dinamikájáról.

Az adatok azt is megmutatták, hogy 83 százalék volt a magyar állampolgárságú látogatók aránya, ami 14 százalékkal több, mint az előző évben. A legnagyobb vidéki érdeklődést az érdi, budakeszi és szigetszentmiklósi járásokból regisztrálták, jelezve, hogy a főváros ünnepi hangulata sokakat vonz az agglomerációból is.

A tűzijáték mint nemzetközi mágnes: 60 országból özönlöttek Budapestre

A nap fénypontja kétségtelenül a tűzijáték, amelyre már külön is gyűjtöttek adatokat. Több mint 450 ezren jelentek meg a Duna-parton, hogy élőben lássák az égi játékot – ez 125 ezer fővel több, mint 2024-ben. A látogatók 80 százaléka magyar volt, de az igazi meglepetés az a közel 89 ezer külföldi mobilhasználó, aki az ünnepre érkezett – ez a szám 27 százalékos növekedést jelent egy év alatt.

A legtöbb nemzetközi vendég Romániából, Németországból, Lengyelországból, Szlovákiából és Olaszországból érkezett. A külföldi ünneplők 10 százaléka német, 9 százaléka román, 7 százaléka lengyel volt. Ezek a számok is alátámasztják, hogy Budapest már nemcsak régiós, hanem európai vonzerővel is bír, különösen a nagy nemzeti ünnepek idején.

Vidékiek és városiak együtt: a nemzeti összetartozás élménye

Augusztus 20-a az az alkalom, amikor Magyarország nemcsak ünnepel, hanem összekapcsolódik. A mobiladatok szerint 395 ezer vidékről, egy napra érkező látogatót azonosítottak, ami 13 százalékkal magasabb, mint a 2024-es adat. Ez azt jelenti, hogy az államalapítás ünnepe immár egy országos közösségi élmény, amelyhez bárki csatlakozhat – akár csak egy napra is.

A közösségi média felületeken megosztott videók, fotók, élő bejelentkezések mind arról tanúskodnak, hogy a Duna két partja valósággal „lélegezett” a tömeggel. A Margit-szigettől a Petőfi hídig terjedő szakasz minden négyzetmétere élettel telt meg – szimbolikus módon egyetlen hatalmas, élő térképpé vált az ünneplők számára.

Digitális jelenlét és valós élmény: együtt formálják az ünnepet

A Magyar Turisztikai Ügynökség hangsúlyozta, hogy a mobilcellák által mért terület nem csupán a rakpartokat, hanem a közeli utcákat, a Margit-sziget déli részét és az összes bekötő utat is lefedi. Ugyanakkor fontos megjegyezni: a valós ünneplők száma ennél jóval magasabb lehetett, hiszen több százezren követték a tűzijátékot tévén, online streamen vagy a város más pontjairól.

Ez egy újfajta „hibrid részvételt” teremtett: ma már nemcsak jelen kell lenni fizikailag, hanem virtuálisan is része lehetünk az élménynek. Ez a jelenség rámutat arra, hogyan képes egy modern nemzeti ünnep a digitális és fizikai közösségformálásra egyaránt.

A Szent István-nap tehát nem pusztán múltidézés – hanem a jövő kultúrájának alakítása. A számok mögött emberek állnak, közösségek, családok, baráti társaságok, akik együtt írják újra, mit jelent ma magyar ünnepen részt venni. És ha a trendek folytatódnak, akkor jövőre akár egymillió fő is összegyűlhet a Duna partján.