Nem világítanak esténként a budapesti látványosságok: mire számíts turistaként?

Országos energiatakarékosság

Ha ezekben a napokban jársz Budapesten, és sötétedés után a Duna-parton sétálva azt látod, hogy a Parlament, a budai Vár vagy a Lánchíd nem ragyog úgy, ahogy a képeslapokon – nem hibáról és nem áramszünetről van szó. A főváros szándékosan tartja kikapcsolva a legszebb épületek díszmegvilágítását, és a legfrissebb hírek szerint ez egyelőre így is marad.

Miért maradnak sötétben az épületek?

A hetek óta tartó kánikula és a Duna rekordalacsony vízállása komoly próba elé állította az ország energiaellátását. A Paksi Atomerőmű a folyó vizével hűt, a vízhiány miatt viszont vissza kellett venni a teljesítményéből, ami az egész villamosenergia-rendszert megterhelte. Emiatt vezettek be országszerte energiatakarékossági intézkedéseket.

Budapest külön felszólítás nélkül döntött úgy, hogy felfüggeszti a díszmegvilágítást, energiatakarékos menetrendre állítja a metrókat és a villamosokat, és leállítja a szökőkutakat. Az országos önkéntes fogyasztáscsökkentést azóta feloldották, a főváros mégsem kapcsolja vissza egyelőre a fényeket: az előrejelzések újabb hőhullámot és a Duna további apadását ígérik, így továbbra is indokolt a takarékosság.

Mit vesz észre ebből egy turista?

Néhány dolog, amivel augusztusban biztosan találkozol a városban:

  • Sötétedés után nem kapcsolják fel a megvilágítást az olyan ikonikus helyszíneken, mint a Parlament, a budai Vár, a Lánchíd, az Erzsébet híd, a Halászbástya, a Mátyás-templom vagy a Hősök tere. Összesen mintegy háromszáz helyszínt érint az intézkedés.
  • A Duna-parti és a városi szökőkutak jelenleg nem működnek.
  • A metrók és a villamosok kicsit lassabban gyorsulnak az energiatakarékos menetrend miatt, ami helyenként néhány perccel hosszabb menetidőt jelenthet.
  • Egyes trolibuszjáratokat munkanapokon dízelbuszok helyettesítenek.
  • A fürdőkben és a strandokon 17 óra után leállítják a nagy energiaigényű élményelemeket, a villanyüzemű szaunák és gőzkamrák pedig egyelőre nem üzemelnek. A gázüzemű hőlégkamrák viszont továbbra is használhatók.

A közvilágítás eközben zavartalanul működik, tehát az utcák nem lettek sötétebbek vagy kevésbé biztonságosak. Kizárólag a látványt szolgáló díszfények maradnak lekapcsolva.

Van, aki örül a sötétebb estéknek

A helyzetnek akad egy meglepő nyertese: a dunavirág, a Duna védett kérészfaja. Kriska György, az ELTE docense szerint a fényszennyezés kifejezetten veszélyes ezekre a rovarokra, mert a parti lámpák és a kivilágított épületek elcsalják őket a víztől. A sötétebb esték így jóval nagyobb esélyt adnak nekik a szaporodásra. Vagyis amíg a turisták egy része hiányolja a fénybe borult Parlamentet, a Duna élővilága kifejezetten jól jár a takarékossággal.

Ha szerencséd van, alkonyat után magad is végignézheted a rajzást a rakparton: több százezer, néha több millió kérész emelkedik a víz fölé, hogy néhány óra alatt lezavarja élete egyetlen nagy jelenetét.

Mire számíts, ha most tervezel budapesti utat?

Ha az utad fénypontja épp a kivilágított éjszakai városkép lenne – egy esti dunai hajókázás vagy egy fotózás a Halászbástyánál –, jó előre tudni, hogy most kevesebb jut a megszokott ragyogásból. A nappali programokat, a múzeumokat és a fürdőket viszont nem érinti a dolog, a közlekedés is zavartalan, csak egy kis türelmet kér a lassabb menetrend.

Az estét pedig érdemes másra átcsoportosítani: nézd meg nappali fényben azokat az épületeket, amelyeket eddig csak kivilágítva láttál, vagy sétálj egyet a szokásosnál csendesebb, sötétebb rakparton. Ki tudja, mikor lesz újra alkalmad ilyen zavartalanul megfigyelni a dunavirágok rajzását.

Kapcsolódó hírek

Országos energiatakarékosság