Nem tudtak megegyezni a tagállamok: marad az óraátállítás 2025-ben is

Hiába reménykedtek sokan abban, hogy az évi két óraátállítás a múlté lesz, az Európai Bizottság hivatalosan is visszavonta az erre vonatkozó javaslatát. Ennek oka, hogy a tagállamok az elmúlt években sem tudtak megegyezni arról, hogy a téli vagy a nyári időszámítás maradjon érvényben. Mivel a kérdés lekerült az Unió napirendjéről, előreláthatóan a jövőben is marad a jelenlegi rendszer: március utolsó és október utolsó vasárnapján állítjuk az órákat.

Miért nem sikerült dűlőre jutni az óraátállítás ügyében?

Bár az Európai Parlament (EP) már 2019-ben megszavazta az óraátállítás eltörlését, a végső döntéshez az uniós tagállamokat tömörítő Tanács egyetértése is szükséges lett volna. A tagállamok azonban nem tudtak közös álláspontot kialakítani, és még az sem tisztázódott, milyen ütemezésben lehetne végrehajtani a változást.

Egyes országok a nyári időszámítás megtartását támogatták, míg mások a téli időszámítás mellett álltak ki. Magyarország például a nyári időszámítás állandósítását preferálná, ahogyan ezt Gulyás Gergely korábban kifejtette. Azonban egy egységes európai döntés nélkül az egyéni változtatások csak még nagyobb káoszt okoznának a kontinensen.

Az óraátállítás hatásai a budapesti turizmusra

Az óraátállítás hatása Budapest turizmusára és életére is jelentős. A hosszabb nyári nappalok kedveznek a város pezsgő éjszakai életének és szabadtéri programjainak. Egy állandó téli időszámítás viszont azt eredményezné, hogy nyáron is korábban sötétedne, ami csökkenthetné a Duna-parti séták, romkocsmázások vagy esti városnéző túrák vonzerejét.

A közlekedés szempontjából is lényeges a döntés: az órák eltolása hatással van a menetrendekre, a repülőjáratok indulására és az európai vonatközlekedésre is. Budapest, mint Európa egyik fontos közlekedési csomópontja, érzékenyen érintett ebben a kérdésben.

Eredeti célját vesztette, de mégis marad

Az óraátállítást eredetileg az első világháború idején vezették be, hogy energiát takarítsanak meg. Az 1970-es években az energiaválság miatt tért vissza több országba, az EU pedig az 1980-as években egységesítette a szabályokat, hogy megkönnyítse a közös piac működését.

Azóta azonban sokat változott az energiafelhasználás: a modern technológiák és a rugalmas munkaidő miatt az óraátállítás energiatakarékossági előnyei minimálisra csökkentek. Sőt, egyre több kutatás mutat rá a negatív egészségügyi és gazdasági hatásokra, például a bioritmus felborulására, alvászavarokra, valamint a balesetek és betegszabadságok számának növekedésére az átállítás utáni napokban.

Európa időzónái – még bonyolultabbá válhatna a helyzet

Az Európai Unió három időzónán keresztül húzódik:
🔹 Nyugat-európai időzóna: Írország, Portugália
🔹 Közép-európai időzóna: Magyarország, Németország, Franciaország és további 16 tagállam
🔹 Kelet-európai időzóna: Bulgária, Románia, a balti államok és Ciprus

Ha egyes országok önállóan eltérnének az óraátállítás egységes rendszerétől, az még nagyobb zavart keltene az európai időszámításban. Ezért is nagy a kockázata annak, hogy az egységes döntés hiányában az óraátállítás eltörlése inkább problémát, mint megoldást jelentene.

Mit hoz a jövő?

Jelen állás szerint az óraátállítás marad, és egyelőre nincs napirenden az újratárgyalása. A Bizottság visszalépése azt mutatja, hogy az európai országok továbbra sem képesek egyezségre jutni ebben a kérdésben.

Bár a vita még évekig húzódhat, Budapest lakói és az ide látogatók továbbra is alkalmazkodni fognak a március és október utolsó vasárnapján esedékes átállásokhoz – akár tetszik, akár nem.

Forrás: vg.hu