Nagy-Budapest 75 éves: piacos standok mögött bújik meg a főváros igazi arca

A „Bemutatkozunk” sorozatban Budapest kerületei újra mesélni kezdenek

Budapest idén ünnepli egyik legfontosabb történelmi mérföldkövét: 75 évvel ezelőtt született meg az, amit ma Nagy-Budapestként ismerünk. A jubileum nem csupán nosztalgikus visszatekintés, hanem élő várostörténeti kaland, amely az őszi hónapokban gasztronómiai különlegességeken és kézműves kiállításokon keresztül válik kézzelfoghatóvá a főváros vásárcsarnokaiban.

A „Bemutatkozunk” című új rendezvénysorozat e különleges évfordulóra építve mutatja be azokat a kerületeket, amelyek 1950-ben csatlakoztak Budapesthez. A nyári kertmozis események után most a belváros szívében, a Nagycsarnok, a Fehérvári úti és a Rákóczi téri vásárcsarnok falai között bontakozik ki a város múltja és jelene.

Csepel: acélból, olajszagból és legendákból

Az első bemutatkozó kerület nem más, mint Csepel. A XXI. kerület október 2-tól 8-ig lesz főszereplője a Nagycsarnokban megrendezett kiállításnak. Itt a látogatók megismerhetik az ikonikus Csepel kerékpárok történetét, láthatnak működő varrógépet, és megszemlélhetik a Panni és Pannónia motorkerékpárokat, amelyek a magyar ipartörténet gyöngyszemei közé tartoznak.

A kiállítás nemcsak tárgyakat mutat be, hanem egy életérzést is: a múlt század közepének munkásvilágát, az ipari büszkeséget, és azt a közösségi kohéziót, amely Csepelt a mai napig sajátos karakterrel ruházza fel. Az autentikus hangulatot tovább fokozzák a helyi termelők által bemutatott gasztronómiai kínálatok – kolbász, savanyúság, kenyérlángos és természetesen a Csepel-pálinka.

Vásárcsarnok, mint közösségi emlékezet

A helyszínválasztás telitalálat. A vásárcsarnokok nemcsak piacok, hanem a városi élet pulzuspontjai, ahol találkozik a múlt és a jelen, a termelő és a fogyasztó, az emlék és a jövőkép. A „Bemutatkozunk” eseménysorozat során mindhárom csarnok más-más kerületnek ad majd otthont, külön kiállításokkal, interaktív elemekkel és kóstolókkal.

A vásárcsarnokok választása szimbolikus: itt elevenedik meg a Nagy-Budapest eszméje, amely nemcsak közigazgatási döntés, hanem egy szerves kulturális és társadalmi egyesülés eredménye volt. 1950. január 1-jén hét város és 16 község csatlakozott Budapesthez, az Országgyűlés 1949. évi XXVI. törvénye alapján. Így lett a főváros 23 kerületes óriás, amely ma is keresi identitását – és találja meg újra ezeken a helytörténeti alkalmakon.

A múlt vizuális lenyomatai: Fortepan és Levéltár

Nemcsak standokon és ételeken keresztül jelenik meg a múlt. A Budapest Főváros Levéltára és a Fortepan is fontos szereplői a jubileumi megemlékezésnek. A levéltárban május 31. óta látogatható az a kiállítás, amely eredeti dokumentumokon, térképeken és fotókon keresztül mutatja be, hogyan vált valósággá Bárczy István 1935-ös víziója: „Nagy-Budapest megvan, azt csak organizálni kell.”

A Fortepan képei – amelyek a World Press Photo 2025 kiállítás részeként is megtekinthetők – segítenek átérezni, hogyan formálta a városlakók életét az egyesítés. Vasutak, játszóterek, ipartelepek és piacok – mind-mind azt az organikus fejlődést tükrözik, amely a város strukturális átalakulását kísérte. A múlt nem múzeumi tárgyként, hanem élő történetként van jelen.

Könyvtári küldetés: múltidézés közösségi térben

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár is kiveszi a részét az évfordulóból: „75 éves Nagy-Budapest” címmel indított beszélgetéssorozatot, ahol történészek, várostervezők és helytörténészek idézik fel a városfejlődés állomásait. Az eseményeket tematikus honlap is kíséri, ahol digitális térképek, archív felvételek és érdekességek segítségével lehet mélyebben elmerülni Budapest kulturális örökségében.

Ez a kezdeményezés nemcsak oktat, de közösséget is épít. A múlt megismerése ugyanis nemcsak nosztalgia, hanem identitásformáló erő. Aki ismeri, honnan jött, jobban tudja, hova tart. Ez pedig különösen fontos egy olyan város esetében, amely 75 év alatt ennyi változáson ment keresztül – és még mindig formálódik.

A történelem velünk él a piacon

A „Bemutatkozunk” sorozat és az egész jubileumi ünneplés egyértelmű üzenetet közvetít: Budapest nem elfelejti a múltját, hanem él vele. A gasztronómia, a kézművesség, a fotók és térképek mind azt bizonyítják, hogy a város élő organizmus – és a történelem nem a vitrinben porosodik, hanem ott van a lángososnál, a könyvtárban, a piaci kofák nevetésében.