Miért imádják a külföldiek Magyarországot? Elképesztő számok láttak napvilágot

Sokan hitték azt, hogy a hazai turizmus aranykora a pandémia utáni visszapattanással véget ér, de a legfrissebb adatok éppen az ellenkezőjét bizonyítják. Magyarország nemcsak tartja a pozícióit a nemzetközi térképen, hanem mágnesként vonzza a látogatókat, különösen a határon túlról.

A legfrissebb statisztikai jelentések szerint 2026 elején kijelenthetjük: a 2025-ös esztendő a növekedés éve volt, ahol a külföldi vendégsereg valósággal megostromolta a magyarországi szálláshelyeket, új rekordokat döntögetve a szezonon kívüli időszakban is.

Budapest környéke a legnagyobb nyertes a turisztikai versenyben

Bár a főváros népszerűsége töretlen, a 2025-ös novemberi adatok egy meglepő tendenciára világítottak rá: a látogatók egyre inkább felfedezik Budapest közvetlen vonzáskörzetét is. Míg a fővárosban is masszív, 17 százalékos bővülést mértek a külföldi vendégek körében, a Budapest környéki turisztikai térség valósággal kilőtt, és 28 százalékos növekedést produkált. Ez a szám jól mutatja, hogy a turisták már nemcsak a Parlamentet vagy a Budai Várat akarják látni, hanem nyitottak a környékbeli kirándulóhelyekre, a Dunakanyarra és az agglomeráció rejtett kincseire is. A Mátra és a Bükk vidéke szintén büszke lehet a 21 százalékos emelkedésre, ami azt jelzi, hogy a magyar hegyvidék vonzereje is szintet lépett a nemzetközi piacon.

A szállodák dominanciája és a magánszállások szárnyalása

A számok mögé nézve tisztán látszik, hogy a külföldi turisták többsége továbbra is a professzionális kiszolgálást és a kényelmet keresi. A kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált külföldiek 88 százaléka szállodát választott, ami 11 százalékos bővülést jelent az előző évhez képest. Ugyanakkor a magán- és egyéb szálláshelyek (például az Airbnb-típusú apartmanok) népszerűsége még ennél is drasztikusabb mértékben, 22 százalékkal nőtt. Ez a kettősség jól mutatja a piaci igények átrendeződését: a prémium hotelszolgáltatások és az autentikus, lakásalapú élmények egyaránt kelendőek. Összességében a turisztikai szálláshelyek bruttó árbevétele elérte a 86 milliárd forintot, ami 9,3 százalékos növekedést jelent folyó áron.

Belföldi trendek: Győr virágzik, Tokaj visszafogottabb

Míg a külföldiek áradata stabil, a belföldi vendégek szokásai némi átrendeződést mutatnak. 2025 novemberében a magyar utazók száma stagnált, az eltöltött vendégéjszakák száma pedig kismértékben csökkent. Azonban az országon belül jelentős különbségek mutatkoztak:

• Győr-Pannonhalma térsége: Itt mérték a legnagyobb belföldi növekedést, közel 8 százalékos emelkedéssel.
• Budapest: A belföldi forgalom itt is erősödött, több mint 5 százalékkal.
• Tokaj és Nyíregyháza: Ebben a régióban tapasztalták a legnagyobb visszaesést, ami jelzi, hogy a szezonális vonzerő növelése továbbra is komoly kihívás Kelet-Magyarországon.
• Balaton: A magyar tenger novemberben 1,4 százalékos belföldi csökkenést könyvelhetett el, bár a külföldi érdeklődés itt is jelentősen, 14 százalékkal nőtt.

A SZÉP-kártya továbbra is a magyar turizmus motorja

Bár a belföldi vendégéjszakák száma némileg mérséklődött, a fizetési hajlandóság és a költés volumene nem esett vissza. A Széchenyi-pihenőkártya tulajdonosok 2025 novemberében 2,4 milliárd forintot hagytak a szálláshelyeken, ami 2,2 százalékkal több, mint egy évvel korábban.

Ez a cafeteria-elem továbbra is kritikus fontosságú a hazai turisztikai vállalkozások túlélése és fenntarthatósága szempontjából, különösen a holtszezonban. A statisztikák szerint a 2025-ös év első tizenegy hónapjában összesen 18,1 millió vendéget regisztráltak hazánkban, ami 6,9 százalékos javulás a megelőző évhez képest, így a szektor optimizmussal tekinthet a 2026-os esztendő elé is.

Magyarország tehát sikeresen pozícionálta magát olyan célpontként, amely nemcsak a nyári kánikulában, hanem a késő őszi hetekben is képes tömegeket vonzani. A külföldi vendégek 11 százalékos éves növekedése egyértelmű visszajelzés: a magyar vendégszeretet és a változatos tájak világszerte versenyképesek maradnak.