Így változhat meg teljesen Budapest közlekedése: új korszak nyílhat a villamoshálózatban
Budapest közlekedési térképe jelentős átalakulás előtt áll, amennyiben a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) legújabb, ambiciózus tervei zöld utat kapnak. A fővárosi közlekedésszervező cég ugyanis egy olyan nagyszabású fejlesztési csomagot készít elő, amely alapjaiban reformálhatja meg a villamosközlekedés energetikai hátterét.
A projekt tétje nem kevesebb, mint hogy a folyamatosan érkező, ultramodern CAF-szerelvények ne csak a már megszokott útvonalakon, hanem a város eddig elzárt artériáin is megjelenhessenek. A most kiírt feltételes közbeszerzési eljárás célja, hogy megtalálják azt a tervezőcsapatot, amely képes papírra vetni a jövőbiztos áramellátó rendszer műszaki alapjait. Ez a lépés elengedhetetlen ahhoz, hogy a fővárosba érkező új járművekben rejlő potenciált maximálisan kihasználhassuk, és az alacsonypadlós szolgáltatás olyan kerületekbe is eljusson, ahol eddig erre nem volt lehetőség.
Miért éheznek az áramra az új spanyol villamosok?
A budapesti utcakép szerves részévé váltak az elmúlt években a spanyol gyártmányú, sárga-fekete CAF-villamosok, amelyek kényelmükkel és akadálymentes kialakításukkal hamar belopták magukat az utazóközönség szívébe. A járműflotta modernizációja gőzerővel zajlik, hiszen a korábban megkötött szerződések alapján folyamatosan érkeznek a gyártósorról a legújabb, 51 darabos kontingens példányai. Ezek a járművek azonban nemcsak kényelmükben, hanem műszaki igényeikben is felülmúlják a több évtizedes Ganz csuklósokat vagy a Tátra villamosokat. A modern technológia, a nagy teljesítményű klímaberendezések és a fejlett hajtáslánc ára a megnövekedett energiaigény, amelyet a jelenlegi, sok helyen elavult infrastruktúra már nem képes kiszolgálni.
A probléma gyökere abban rejlik, hogy a város villamoshálózatának egyes szakaszait évtizedekkel ezelőtt, egészen más típusú járművek teljesítményéhez méretezték. Amikor egy modern, alacsonypadlós CAF-villamos elindul vagy gyorsít, az áramfelvétele jelentősen meghaladja a cserére váró magaspadlós elődeiét. Ha ezt a többletigényt a hálózat nem tudja biztosítani, az üzemzavarokhoz, feszültségesésekhez vezethet, ami végső soron a menetrendszerű közlekedést veszélyeztetné. Ezért döntött úgy a BKK, hogy nem vár tovább, és elindítja azt a tervezési folyamatot, amely elengedhetetlen a hálózat „izmosításához”.
A mostani beruházás célja kettős: egyrészt biztosítani kell a stabil működést a jelenlegi vonalakon, másrészt elő kell készíteni a terepet a jövőbeli bővítésekhez. A tervezett beavatkozások nem csupán a felsővezeték-hálózatot érintik, hanem a „láthatatlan” infrastruktúrát is: azokat az áramátalakító állomásokat, amelyek a városi elektromos hálózat energiáját a villamosok számára fogyaszthatóvá teszik. A mérnökök feladata lesz, hogy olyan rendszert tervezzenek, amely nemcsak a mai, hanem a holnapi igényeket is képes lesz kielégíteni, biztosítva ezzel a fővárosi villamosközlekedés hosszú távú fenntarthatóságát.
Hat vonal és hét állomás: itt várhatóak a legnagyobb változások
A BKK által kiírt közbeszerzési eljárás nem a teljes hálózatra, hanem stratégiailag gondosan kiválasztott, kulcsfontosságú szakaszokra fókuszál. A tervezői munka összesen hat villamosvonalat és hét áramátalakító állomást érint, amelyek korszerűsítése elengedhetetlen a hálózat fejlesztéséhez. A kiválasztott területek között szerepelnek a pesti oldal legforgalmasabb és legfontosabb közlekedési tengelyei, ahol az utasforgalom mértéke már régóta indokolná a modernebb járművek sűrűbb közlekedtetését. A feladat komplexitását jelzi, hogy a nyertes pályázónak nemcsak az engedélyezési és kiviteli terveket kell elkészítenie, hanem a szükséges építési engedélyek beszerzése és a későbbi kivitelezési tenderdokumentáció összeállítása is az ő felelőssége lesz.
A beavatkozások által érintett vonalak listája a következő, ahol a fejlesztéseknek köszönhetően a jövőben zökkenőmentesen közlekedhetnek majd az új szerelvények:
- A 2-es villamos vonala: Budapest egyik legszebb, Duna-parti panorámával rendelkező vonala, amely turisztikai szempontból is kiemelt jelentőségű.
- A 14-es villamos vonala: Angyalföld és Káposztásmegyer gerincvonala, amely naponta tízezreket szállít a metróhoz.
- A 24-es villamos vonala: A körúti és a külsőbb kerületek közötti fontos összekötő kapocs.
- Az 51A jelzésű vonal: A ferencvárosi közlekedés egyik fontos eleme.
- A 62-es és a 69-es villamos vonala: Ezek a járatok Észak-Pest és a zuglói régió közlekedésében játszanak kulcsszerepet.
Ezeken a szakaszokon a külső beavatkozások elkerülhetetlenek, hiszen a vonali infrastruktúra megerősítése nélkül az új villamosok egyszerűen nem tudnának megbízhatóan üzemelni. A tervek elkészülte után, amennyiben a finanszírozás is biztosított lesz, ezeken a vonalakon is megjelenhetnek vagy sűrűbben járhatnak majd az alacsonypadlós, légkondicionált szerelvények. Ez különösen nagy előrelépés lenne a 14-es és 69-es vonalakon utazók számára, akik eddig csak korlátozottan vagy egyáltalán nem élvezhették a modern technológia előnyeit.
Az európai uniós források szerepe: a feltételes mód csapdája
Bár a tervek ambiciózusak és a szükségességük megkérdőjelezhetetlen, a projekt megvalósítása felett ott lebeg a bizonytalanság árnyéka. A BKK közleménye hangsúlyozza, hogy „feltételes közbeszerzési eljárásról” van szó, ami a közbeszerzési szaknyelvben annyit tesz: a tervek elkészülnek, a szándék megvan, de a pénz még hiányzik. A beruházás finanszírozása kizárólag európai uniós forrásokból valósulhat meg, ezek rendelkezésre állása azonban jelenleg nem garantált. A főváros vezetése és a BKK menedzsmentje ezzel a lépéssel lényegében „előremenekül”: kész tervekkel akarnak rendelkezni arra a pillanatra, amikor a brüsszeli pénzcsapok megnyílnak.
Az időtényező is kritikus pontja a fejlesztésnek. A jelenlegi számítások szerint, amennyiben az eljárás eredményesen zárul és a források is megérkeznek, a tervek 2028 első felére állhatnak rendelkezésre. Ez azt jelenti, hogy a fizikai munkálatok – a kábelek cseréje, az átalakítók bővítése – csak ezt követően kezdődhetnek meg. A fejlesztéseknek ráadásul „csomagban” kell megvalósulniuk ahhoz, hogy a hálózat egésze alkalmassá váljon az új járművek fogadására. Nem elég egy-egy szakaszt felújítani; a rendszernek egységesen kell kezelnie a megnövekedett terhelést.
A forráshiány nemcsak az áramellátást, hanem a kapcsolódó infrastrukturális beruházásokat is érinti. Ahhoz ugyanis, hogy egy alacsonypadlós villamos valóban akadálymentes közlekedést biztosítson, nem elég, ha a jármű modern. Szükség van a peronok átépítésére, hogy a kerekesszékkel vagy babakocsival közlekedők szintben tudjanak beszállni. Emellett a kocsiszíneket is fel kell készíteni az új technológia karbantartására és tárolására. A főváros elkötelezettsége egyértelmű, de a megvalósítás üteme a következő években nagymértékben függ majd a nemzetközi finanszírozási környezettől és a diplomáciai tárgyalások sikerétől.
Akadálymentes jövőkép: mit nyernek ezzel az utasok?
A technikai részletek és a pénzügyi konstrukciók mögött a legfontosabb tényező mindig az utas, a budapesti polgár, aki nap mint nap igénybe veszi a közösségi közlekedést. A CAF-villamosok térnyerése nem öncélú modernizáció, hanem a társadalmi esélyegyenlőség egyik legfontosabb eszköze a fővárosban. Az alacsonypadlós kialakításnak köszönhetően idős emberek, mozgásukban korlátozottak és kisgyermekes családok ezrei számára válik elérhetővé a város olyan része is, amely eddig közlekedési szempontból „fehér foltnak” számított számukra. A klímaberendezések pedig a egyre forróbb nyári hónapokban teszik elviselhetőbbé az utazást, ami ma már nem luxus, hanem alapvető egészségvédelmi elvárás.
A járműállomány folyamatos frissítése már most is érezteti hatását. Az 1-es, a 3-as, a 17-es, a 19-es, valamint a budai fonódó hálózat több vonalán (42-es, 50-es, 56-os, 56A, 61-es) egyre nagyobb számban találkozhatunk a modern szerelvényekkel. A cél az, hogy ez a tendencia ne álljon meg, és a mostani tervezés alatt álló fejlesztések révén a 2-es, 23-as, 24-es és 62-es vonalakon is mindennapos látvánnyá váljanak ezek a járművek. Különösen érdekes a kiskörúti 47-es és 49-es vonalak helyzete, ahol a Fővárosi Közgyűlés külön kérésére vizsgálják a bevezetés feltételeit – ez a Deák Ferenc tér és a Budai oldal közötti kapcsolat minőségét emelné teljesen új szintre.
A BKK stratégiája világos: egy olyan integrált, modern és fenntartható közlekedési rendszert építeni, ahol a jármű és az infrastruktúra összhangban van. A most elindított tervezési közbeszerzés bár „csak” papírmunkának tűnhet, valójában az alapköve annak a jövőbeli Budapestnek, ahol a villamosközlekedés nem a múlt öröksége, hanem a modern városi életforma motorja. A kérdés már csak az, hogy mikor érkeznek meg azok a bizonyos uniós források, amelyekkel a tervek valósággá válhatnak.