Ezt rejtegeti Budapest a turisták elől: zöld forradalom van a belvárosi házak udvarain

Amikor Budapestre gondolsz, valószínűleg a Lánchíd, a Parlament vagy a Széchenyi fürdő jut eszedbe. De miközben te a Duna-parti sétányon gyönyörködsz, valami csodálatos zajlik a háttérben, amit a legtöbb látogató sosem lát.

A belvárosi bérházak betonjárdái virágzó közösségi kertekké alakulnak. A külvárosi panelházak körüli elhanyagolt gyepek élő zöldfelületekké újulnak. Budapest 2025 novemberében 130 millió forinttal támogatja ezt a csendes, de radikális átalakulást – és ez a Budapest környezetvédelem történetének egyik legizgalmasabb fejezete. Ha azt hitted, hogy egy nagyvárosi főváros nem lehet zöld, akkor még nem láttad, mi történik Budapest udvaraiban.

Miért nem mutatják ezt a turistáknak, pedig ez Budapest igazi arca?

A zöld Budapest nem a Városligetben vagy a Gellért-hegyen kezdődik – bár azok is gyönyörűek. Az igazi történet a zárt kapuk mögött zajlik, a belvárosi bérházak udvarain, ahol évtizedekig szürke betonon verték a szőnyegeket, és ahol most levendula, rózsa és paradicsom terem. Az Égig Érő Fű nevű program hatodik éve zajlik, és idén megduplázták a költségvetését 80 millió forintra. Ez nem öncélú városi PR, hanem egy működő modell, ahol a lakók maguk alakítják át környezetüket. Az egyedi támogatás lakóházonként 800 ezer és 3,5 millió forint között mozog. A program lényege, hogy nem felülről jön az utasítás – a közösség tervezi meg saját zöld terét. Ahol korábban csendes bólintás volt a lépcsőházban, ott most közös ültetési napok, hétvégi grillezések és valódi kapcsolatok születnek. Budapest közösségi kertek így nemcsak ökológiai, hanem társadalmi jelentőségűek is.

Mit csinál egy szovjet panelház, ha zöld akar lenni?

A Lakótelepi Zöldfelület-gondozási Pályázat a Budapest külső kerületeiben álló, szocialista korszakban épült hatalmas lakótelepeket célozza. Ezeket az épületegyütteseket eredetileg zöldterülettel együtt tervezték, de az évtizedek alatt a füves részek gyommá váltak, a játszóterek berozsdásodtak, a közösségi területek elhanyagolttá lettek. A program harmadik éve fut, és idén a költségvetését megnégyszerezte a város – 50 millió forintra emelkedett. A támogatás lakóblokkként 100 ezer és 500 ezer forint között van, és fedezi a faültetéstől a magasított ágyások építésén át a közösségi kertészeti rendezvények szervezéséig szinte mindent. Bardóczi Sándor, Budapest főkertésze hangsúlyozta: a közösségi kertészkedés „életenergiát ad nemcsak a szemnek, hanem a testnek és léleknek is, hosszú és aktív életet téve elérhetőbbé.” Ez felismerés arról, hogy a zöld Budapest nem luxus, hanem alapvető szükséglet – különösen olyan sűrűn lakott területeken, ahol a természet távolinak tűnhet.

Miért számít ez neked, ha csak néhány napra jössz ide?

Budapest belső kerületei Európa legsűrűbben beépített városrészei közé tartoznak. Nyáron ezek a területek városi hőszigetekké válnak – a hőmérséklet az égbe szökik, a levegőminőség romlik. A zöldterület hiánya nem csak kellemetlenné teszi a várost, hanem valódi egészségügyi kockázatot jelent. Azáltal, hogy az udvarok és közös területek zöld zónákká alakulnak, ezek a programok hűtik a várost, javítják a levegő minőségét, és biodiverzitás zsebeit hoznak létre. De a haszon túlmutat a környezeten. A Budapest környezetvédelem ilyen kezdeményezései közösségi büszkeséget és részvételt növelnek. Lakók, akik talán soha nem beszéltek volna egymással, egymás mellett találják magukat, ahogy virágokat ültetnek, padokat építenek és új felhasználási módokat álmodnak meg közös tereikhez. Ezek a projektek névtelen lakóépületekből valódi környékeket csinálnak, ahol az emberek ismerik a szomszédaikat és törődnek a közös terekkel. Látogatók számára ez az átalakulás bepillantást nyújt a mindennapi budapesti életbe. Ahogy átsétálsz Józsefvároson vagy Ferencvároson, belebotolhatsz egy rejtett udvarra, amely tele van rózsákkal és paradicsompalántákkal, vagy észreveszel egy korábban kopár lakótelepet, amely most zöldséges kertekkel és falfestményekkel van tele.

Hogyan működik ez a csoda a gyakorlatban? Ki pénzeli mindezt?

Mindkét kezdeményezés hozzáférhető és közösség-központú. A pályázatok az év elején nyílnak meg, a határidők március végére esnek. A lakók benyújtják javaslataikat, amelyek tartalmazzák vízióikat, helyszíni fotókat, költségbecsléseket és a tervezett tevékenységek leírását. Prioritást kapnak azok a projektek, amelyek erős közösségi részvételt, ökológiai érzékenységet és kreatív tervezést mutatnak fel. A finanszírozás utófinanszírozott, ami azt jelenti, hogy a lakók előre fedezik a költségeket, és a munka befejezése után kapják vissza az összeget. Minimum tíz százalékos résztvevői hozzájárulás biztosítja az elkötelezettséget és megosztott felelősségvállalást. A támogatások felhasználhatók növényekre, talajra, szerszámokra, öntözőrendszerekre, sőt közösségi eseményekre is, mint környéki kerti bulik. Amit nem finanszíroznak:

• Káros vegyszerek használata: A fenntarthatóság központi elv
• Túlzott betonozás: A cél a természetesség és zöldség növelése
• Szakmai kertész fizetése: A munka kétkezi és közösségi marad
• Nem ökológiai megoldások: Őshonos növények és biodiverzitás a prioritás

A támogatás nem áll meg a finanszírozásnál. Budapest ingyenes konzultációt, tervezési forrásokat és műszaki útmutatást nyújt. Tapasztalt tájépítészek segítenek a lakóknak eligazodni a folyamatban, és korábbi résztvevők megosztják tapasztalataikat.

Hol találod meg ezeket a rejtett kerteket, ha Budapest-re jössz?

A Budapest közösségi kertek többsége nem nyilvános turistalátványosság – ezek lakókörnyezetek, és ezt tiszteletben kell tartani. De ez nem jelenti, hogy ne lenne esélyük látogatóknak bepillantani ebbe a világba. A belvárosi Erzsébetváros, Józsefváros és Ferencváros utcáin sétálva gyakran nyitott kapukon keresztül lehet bekukkantani az udvarokba. Néhány lakóközösség kifejezetten büszke eredményeire és szívesen mutatja be.

Az olyan rendezvények, mint a nyílt kertnapok vagy környéki fesztiválok, lehetőséget adnak arra, hogy meglátogasd ezeket a tereket. A külvárosi lakótelepeken – különösen Kispest, Újpest vagy Zugló egyes részein – a transzformáció szabad szemmel is látható az utcáról. A zöld Budapest nem marketing szlogen, hanem élő valóság, amely az utcasarkokon, belső udvarokban és panellakások között bontakozik ki. Ez a fajta városi megújulás nem látványos egyszeri beruházásokról szól, hanem apró, következetes lépésekről, amelyek összességében átalakítják a város arcát. És Budapest 2026-ban tovább folytatja ezt az utat – bizonyítva, hogy egy történelmi nagyváros képes a jövőbe nézni anélkül, hogy elveszítené gyökereit.Retry