Nem luxusszálloda vagy irodaház, hanem egy angyalföldi panelóvoda lett Budapest legjobb épülete 2025-ben
Amikor építészeti nívódíjakról hallunk, hajlamosak vagyunk grandiózus üvegpalotákra, felhőkarcolókra vagy milliárdokból felújított műemlékekre gondolni. 2025-ben azonban Budapest építész szakmája egy egészen más, sokkal emberközelibb és fenntarthatóbb irányt mutatott.
A december 4-én, csütörtökön tartott ünnepélyes díjátadón nem egy belvárosi luxusberuházás, hanem egy szerénynek tűnő, de zseniálisan újragondolt angyalföldi óvoda vitte el a pálmát. Ez a döntés egyértelmű üzenet: a jövő építészete nem az öncélú magamutogatásról, hanem a közösség szolgálatáról és a meglévő értékeink okos újrahasznosításáról szól.
A „Gyöngyszem”, ami tényleg azzá vált: Így született újjá a szocialista örökség
A 2025-ös Budapest Építészeti Nívódíj győztese a Gyöngyszem Tagóvoda a XIII. kerületben. Az épület eredetileg egy tipikus 80-as évekbeli földszintes panelóvoda volt, amiből tucatnyi áll még szerte az országban. A legtöbb helyen az ilyen épületeket elbontják, hogy valami „modernet” húzzanak a helyére. Itt azonban más történt. A tervezők – Nagy Csaba és Pólus Károly – bebizonyították, hogy a bontás nem az egyetlen út.
A felújítás során az 1400 négyzetméteres épületet nemcsak megőrizték, hanem okosan kiegészítették. Az emeletráépítéssel bővült a kapacitás, de ami még fontosabb: a terek „fellélegeztek”. A bontások révén természetes fény árasztotta el a belső tereket, a csoportszobák közvetlen kapcsolatot kaptak a kerttel, a közlekedők pedig nem sötét folyosók többé, hanem kétszintes, játékos terek, ahol a gyerekek szívesen időznek. Ez Magyarország első „okosóvodája”, de nem a high-tech kütyük, hanem a „smart design” értelmében: a funkcionalitás, az ergonómia és a pedagógiai program tökéletes összhangja jellemzi. A zsűri értékelése szerint itt „az alkotói hozzáállás felülírja az esztétikai szempontokat”, és a jó ízlés csak a hab a tortán.
A Blaha újjászületése és a „Time Out” élmény
Bár a fődíjat az óvoda kapta, a dicséretben részesült épületek is megmutatják, merre tart Budapest. Az egyik leglátványosabb átalakulás a Corvin Áruház revitalizációja. Évtizedekig egy bádogdoboz csúfította el a Blaha Lujza teret, de amióta lekerült az alumíniumborítás, az épület ismét büszkén uralja a teret.
A felújítás nem állt meg a homlokzatnál. A belső terekben kialakított Time Out Market egyfajta gasztronómiai időutazásra hív: „kiszakít az időből”, ahogy a méltatás fogalmaz. A tervezők (Noll Tamás és Orning Olivér) munkáját dicséri, hogy a modern funkció nem nyomja agyon a történelmi teret, hanem puhán körülveszi a látogatót. Ez az épület a bizonyíték arra, hogy a profitorientált beruházás és a minőségi építészet nem zárja ki egymást, sőt: európai színvonalon is megférnek egymás mellett.
Zöld oázis a betondzsungelben: A Metrodom Green
Ferencvárosban, a IX. kerületben, ahol gombamód szaporodnak a sokszor jellegtelen lakóparkok, a Metrodom Green üdítő kivételként jelenik meg. Ez az épület nem akarja elfelejteni a környék ipari múltját: az alsó szintek téglahomlokzata a régi Közvágóhíd hangulatát idézi, míg a felső szintek futurisztikus, zöldnövényzettel befuttatott homlokzata a jövőbe mutat.
A tervezők (Kendelényi Péter és Hajnal Zsolt) nem elégedtek meg a „zöldre festett” megoldásokkal. A mélygarázsban speciális földoszlopokat helyeztek el, hogy a belső udvar fái valódi talajkapcsolatot kapjanak és hosszú életűek lehessenek. Ez a fajta gondoskodás és nagyvonalúság – amely a közösségi terekben, a kávézóban és az olvasósarokban is megmutatkozik – új mércét állít a lakópark-építészet elé.
Madárfészkek a hegyoldalban: Újbuda új büszkesége
A XI. kerületi Madárhegyen, ahol a társasházak között sokáig hiányoztak a közösségi terek, most egy igazi gyermekparadicsom épült. A Madárhegyi Gyermekliget nem egy „intézmény”, hanem egy pavilonokból álló, emberléptékű együttes, amely óvodát, bölcsődét és orvosi rendelőt foglal magában.
A Nagy Csaba és Pólus Károly (igen, ők tervezték a nyertes óvodát is!) által megálmodott épületek színes kerámiával burkolt tetőidomai madárfészkekre emlékeztetnek, erősítve a helyi identitást. A belső terek puritán, fehér és fa felületei nyugalmat árasztanak, ellensúlyozva a külvilág vizuális zaját. Itt minden a gyerekekről szól: a sószobától a műtermen át a természetközeli játszókertekig.
Egyetem a jövőnek, tisztelettel a múlt iránt
Szintén dicséretet kapott a Corvinus Gellért Campus, az egykori Tanácsakadémia épületének átalakítása. Ahelyett, hogy a földig rombolták volna az 1977-es épületet, az építészek (Ilku György és Kis Péter) az „adaptív újrahasznosítás” mellett döntöttek.
Megtartották a tömeget és a szerkezetet, de új, aranyszínű koronát tettek a kollégiumi torony tetejére, ikonná emelve az épületet. Ez a projekt példaértékű abban, hogyan lehet a szocialista modernizmus örökségét úgy integrálni a 21. századi oktatásba, hogy az ne teher, hanem érték legyen.
Miért fontosak ezek a díjak?
A Budapest Építészeti Nívódíja nem csak egy plecsni. Iránytű, amely megmutatja, merre tart a városunk. A 2025-ös díjazottak közös nevezője a fenntarthatóság és a közösség. Legyen szó egy angyalföldi panelovieról, egy újbudai passzívházról (a Petneházy utcai önkormányzati lakóház is dicséretet kapott a bátor kísérletezésért) vagy egy történelmi áruházról, az üzenet ugyanaz: a jó építészet nem a látványról, hanem az emberről szól.
A zsűri döntése idén különösen bátor volt: a csillogás helyett a célszerűséget, a bontás helyett az újrahasznosítást, az exkluzivitás helyett pedig a közösségi érdekeket díjazta. És talán ez a legnagyobb ajándék, amit Budapest kaphatott 2025 végén.