Díjazták Budapest láthatatlan örökségének megmentőit
Budapest kulturális élete nemcsak a nagymúzeumokban és a klasszikus kőépületekben testesül meg, hanem a vibráló utcai vizuális örökségben, a független kortárs művészeti platformokban és a hagyományos kávéházi kultúra megújításában is. Ez utóbbi három terület kulcsszereplőit ismerte el idén a Pro Cultura Urbis-díj, amellyel a főváros a kulturális értékek védelmezőit és formálóit jutalmazza.
2025-ben Patkós Luca grafikus, Somogyi Hajnalka művészettörténész és Wilhelm Droste irodalomtörténész vehette át az elismerést, jelezve, hogy a fővárosi kultúra nemcsak a múltban gyökerezik, hanem aktívan alakítja a jelent és a jövőt. A kitüntetés nem pusztán jutalom, hanem a budapesti civil és művészeti szféra elkötelezett munkájának nyilvános megerősítése.
Patkós Luca: A Cső! neonmentő projekt hőse
Patkós Luca grafikus-tervező munkássága rendkívül aktuális és vizuálisan hatásos: ő az, aki ráirányította a figyelmet Budapest gyorsan pusztuló vizuális és iparművészeti örökségére, a neonfeliratokra. A városkép elkerülhetetlenül modernizálódik, de a régi, nosztalgikus fényreklámok lassan eltűnnek, magukkal víve egy darabot a huszadik századi pesti hangulatból. Patkós Luca pontosan ezt az értéket ismeri fel és menti meg.
Nevéhez fűződik a mára már fogalommá vált „Cső!” neonmentő projekt, amelynek célja a lepusztult, de egykor fénykorát élő neonfeliratok dokumentálása, restaurálása és újragondolása. Az általa életre hívott Neonvadászat Budapesten és a Világítós plakátok projektek révén rendszerezetten dokumentálta és újraértelmezte a városi fény- és vizuálklímát. Munkája nem merül ki a gyűjtésben, a projektekből származó bevételből konkrét neonfeliratokat restaurál, ezzel szó szerint visszakapcsolja a város elfeledett fényeit. Ezzel a munkásságával Patkós Luca bebizonyítja, hogy az iparművészeti örökség mentése éppolyan fontos, mint a történelmi kőépületek felújítása.
Somogyi Hajnalka: Alulról szerveződő művészet a globális térképen
A kortárs művészeti élet díjazottja, Somogyi Hajnalka művészettörténész, kurátor a budapesti független szcéna egyik legfontosabb alakja. A Pro Cultura Urbis-díjjal az általa alapított és szervezett OFF-Biennále létrehozásáért kapott elismerést. Az OFF-Biennále azért számít egyedülállónak a régióban, mert alulról szerveződik: független, nem kért állami támogatást, ezzel biztosítva a művészi szabadságot és a kritikai hangot.
Ez az esemény mára a régió legjelentősebb független kulturális eseményévé nőtte ki magát, és aktívan reflektál olyan érzékeny társadalmi kérdésekre, mint a klímaszorongás, a női szerepek a művészetben és a társadalomban, valamint az új közösségi és intézményi modellek kialakítása. Somogyi Hajnalka nemzetközi elismertségét mutatja, hogy első magyarként beválasztották az ArtReview Power 100 listájára, amely a nemzetközi képzőművészet legbefolyásosabb szereplőit sorolja fel. Ezzel a díjjal Budapest a független és kritikus kortárs művészet iránti elkötelezettségét is megerősíti.
Wilhelm Droste: A kávéházi kultúra megőrzése és megújítása
A harmadik díjazott, Wilhelm Droste irodalomtörténész, író, műfordító a budapesti kávéházi kultúra hagyományainak feltárásáért és aktív megújításáért kapta az elismerést. Droste több mint három évtizede él Magyarországon, és elkötelezetten dolgozik a pesti kávéházi élet szellemiségének megőrzésén. A régi pesti kávéházak nem csupán vendéglátóhelyek voltak, hanem a szellemi élet, az irodalom és a közélet központjai, Ady Endre, Karinthy Frigyes és más nagy írók törzshelyei.
Wilhelm Droste nevét elsősorban a Három Holló kávéház újjáélesztése fémjelzi, amely Ady Endre kedvenc, egykor az Andrássy úton működő kávéházáról kapta nevét. A Három Holló ma nem egyszerű vendéglátóhely, hanem kulturális találkozóhely: rendszeresen ad otthont irodalmi esteknek, közösségi programoknak és művészeti eseményeknek, ezzel aktív szerepet játszva Budapest kulturális életének mindennapjaiban. Droste munkája a múlt és a jelen összekapcsolásáról szól: azzal, hogy az egykori szellemi műhelyek hagyományát élettel tölti meg, megakadályozza, hogy ez az értékes örökség múzeumi tárggyá váljon.
Jövőbe mutató projektek: A PCU-ösztöndíj új generációja
A Pro Cultura Urbis Közalapítvány idén először ösztöndíjprogramot is hirdetett, amely fiatal, budapesti kötődésű alkotók innovatív munkáját támogatja. Az ösztöndíjasok egy éven keresztül kapnak támogatást, ami lehetővé teszi, hogy új médiákban és platformokon keresztül mutassák be a főváros rejtett értékeit.
A 2025-ös ösztöndíjasok projektjei jól illeszkednek a Pro Cultura Urbis-díj fókuszához, amely a kevésbé látható, de annál fontosabb kulturális örökségre irányítja a figyelmet:
- Szabó Dominika: A Pesti Prizma című 7+1 epizódos podcast-sorozata a főváros sokszínű arcát mutatja be, izgalmas, személyes nézőpontból közelítve meg a kulturális és urbanisztikai jelenségeket.
- Kovács Krisztina: A budapestianfloors Instagram-oldal alkotója a budapesti padló- és járdaburkolatok design- és ipartörténeti értékeit kutatja és mutatja be, ezzel új perspektívába helyezve a város mindennapi részleteit.
- Roznár Levente: Különös történések a Szondi utcában című, népszerű, humorral átszőtt közéleti animációs sorozata hat új epizóddal folytatódik. A sorozat szatírikus humorával és éleslátó társadalmi reflexióival vált igazi kultkedvenccé.
Merre van itt a metró?
Különös történések a Szondi utcában.
Az ösztöndíjprogram és a Pro Cultura Urbis-díj jól tükrözi a főváros kulturális vezetésének azon szándékát, hogy a hagyományos intézményi kereteken túlmutató, újszerű, alulról szerveződő és a vizuális örökséget megmentő projekteknek is megadják a kellő elismerést és támogatást. A Nyáry Krisztián író vezette kuratórium döntései nemcsak a múltat tartják tiszteletben, hanem aktívan formálják a jövő budapesti kulturális térképét.