Budapest végre áttörte a falat: hivatalosan is a világ kerékpáros elitjébe kerültünk

Sokáig csak álmodtunk róla, miközben irigykedve figyeltük Amszterdam vagy Koppenhága utcáit, de 2025 novemberére a számok és a nemzetközi szakértők is igazolták azt, amit a bőrünkön érzünk: Budapest felnőtt a feladathoz. A legfrissebb globális rangsorok alapján a magyar főváros bekerült a világ 100 legjobb kerékpáros városa közé, ami nem csupán egy statisztikai adat, hanem egy évtizedes városfejlesztési és szemléletformálási munka látványos gyümölcse. Ez az elismerés nemcsak a bicikliutak hosszáról szól, hanem egy élhetőbb, lélegzőbb metropolisz ígéretéről is.

Nem csak ígéret: a számok igazolják a fejlődést

A PeopleForBikes nemzetközi szervezet éves jelentése, a CityRatings, a világ egyik legmérvadóbb értékelési rendszere, amely nem elégszik meg a felszínes adatokkal. Elemzésük során a hálózati összeköttetést, a biztonságot, a közösségi elérést és a helyi lakosok véleményét súlyozzák. Hatalmas szó, hogy Budapest idén áttörte az üvegplafont, és biztos helyet követelt magának a Top 100-ban. Ez a pozíció azért is különösen értékes, mert a vizsgált városok száma évről évre nő, a verseny pedig egyre élesebb a fenntartható közlekedési megoldások terén.

A jelentés kiemeli, hogy A Budapest által elért pontszám a „hálózati minőség” kategóriában ugrott meg a legnagyobbat. Ez a szakzsargon a gyakorlatban azt jelenti, hogy végre nemcsak szigetszerű kerékpárútjaink vannak, amelyek a semmibe vezetnek, hanem egyre inkább összeérnek a szálak. A belvárosi kerületek összekapcsolása a külvárosi zónákkal már nemcsak papíron létező terv, hanem aszfalton (és sárga festékben) realizálódott valóság.

Ami a siker mögött van: sárga sávok és zöld gondolatok

Nem lehet elmenni szó nélkül amellett a sokszor parázs vitákat kiváltó átalakulás mellett, amely az elmúlt éveket jellemezte. A Nagykörút kerékpársávjainak állandósítása, vagy A Rakpart időszakos és állandó megnyitása a gyalogos és kerékpáros forgalom előtt bátor, de kifizetődő lépésnek bizonyult. A nemzetközi szakértők pont ezt a fajta politikai és várostervezési elkötelezettséget díjazzák: amikor egy város meri újraosztani a közterületeket a fenntarthatóság javára, még akkor is, ha ez kezdetben érdeksérelemmel jár.

A MOL Bubi közbringarendszer sikertörténete szintén vastagon hozzájárult a helyezéshez. A flotta folyamatos modernizálása, az állomások sűrűsége és a felhasználói bázis robbanásszerű növekedése azt mutatja, hogy van igény a mikromobilitásra. A rendszer integrálása a tömegközlekedési bérletek mellé, valamint az alkalmazás felhasználóbarát jellege olyan belépési küszöböt teremtett, amelyet bárki könnyedén átléphet, aki korábban idegenkedett a városi tekeréstől.

Miért választják egyre többen a két kereket a dugó helyett?

A statisztikák mögött emberi döntések állnak. A budapesti lakosok nem azért ülnek nyeregbe, mert egy nemzetközi lista erre biztatja őket, hanem mert rájöttek: 2025-ben gyakran ez a leggyorsabb és legkiszámíthatóbb módja a célba érésnek. A reggeli csúcsforgalomban, amikor A Bajcsy-Zsilinszky út vagy Az Üllői út beáll, a kerékpárosok akadálytalanul haladnak el az álló kocsisorok mellett. Ez a fajta szabadságélmény és időnyereség a legnagyobb motiváló erő.

Íme azok a legfontosabb tényezők, amelyek a felmérések szerint a budapestieket a nyeregbe csábítják:

• Időhatékonyság: A 3-5 kilométeres belvárosi távokon a kerékpár verhetetlen, gyakran még a tömegközlekedést is megelőzi.
• Költségcsökkentés: Az üzemanyagárak és a parkolási díjak emelkedésével a kerékpározás gyakorlatilag ingyenes alternatívát kínál.
• Mentális egészség: A mozgás endorfint termel, így a munkahelyre érkezés nem stresszel, hanem felfrissüléssel kezdődik.
• Kiszámíthatóság: Nincs menetrend, nincs dugó, nincs parkolóhely-keresés – a menetidő percre pontosan kalkulálható.
• Városélmény: Kerékpáron olyan arcát látjuk meg A Lánchídnak vagy A Városligetnek, amit az autó ablakából sosem vennénk észre.

Még nem vagyunk Amszterdam, de az irány biztató

Természetesen hiba lenne azt állítani, hogy minden tökéletes. A Top 100-as helyezés egyben tükröt is tart elénk: látjuk, miben vagyunk erősek, de azt is, hol vannak még a hiányosságok. A biztonságérzet növelése továbbra is kulcskérdés. Bár a súlyos balesetek száma arányaiban csökken, a kezdő kerékpárosok számára még mindig ijesztő lehet a forgalomban való részvétel bizonyos csomópontokon. A védett, fizikailag elválasztott kerékpársávok hossza nőtt, de még mindig sok helyen kényszerülnek a biciklisek az autók közé vagy a járdára – utóbbi pedig újabb konfliktusforrást szül a gyalogosokkal.

A kerékpárolás kultúrája is változóban van. A „bringás vs. autós” háborúskodás, bár a kommentmezőkben még dúl, az utakon kezd csillapodni. Egyre több a „hibrid” közlekedő, aki egyik nap autóval, másik nap biciklivel, harmadnap metróval indul útnak, így jobban érti és tolerálja a másik közlekedési mód sajátosságait. Ez a mentalitásváltás elengedhetetlen ahhoz, hogy a fizikai infrastruktúra mellett a társadalmi elfogadottság is a nyugati szintre érjen.

Hogyan tovább 2026 felé?

A mostani elismerés nem a végállomás, hanem egy fontos mérföldkő. A városvezetés tervei között szerepel a külvárosi kerékpárút-hálózat további sűrítése, hiszen a „last mile” (az utolsó kilométer) megoldása kritikus fontosságú az ingázók számára. Az e-bike-ok terjedése teljesen új távlatokat nyit: a budai hegyvidék, amely korábban csak az edzett sportolók terepe volt, elektromos rásegítéssel bárki számára elérhetővé válik munkába járás céljából is.

A turizmus szempontjából is aranybánya ez a helyezés. A modern városlátogatók kifejezetten keresik a kerékpárosbarát desztinációkat. Egyre több külföldi érkezik úgy Budapestre, hogy a programjának szerves része a kétkerekű városnézés. A Margitsziget, A Római-part vagy a Duna-korzó kerékpáros pezsgése olyan atmoszférát teremt, amely vonzó, fiatalos és európai.

Budapest bebizonyította, hogy képes a változásra. A szmogos, autóközpontú városkép lassan, de biztosan átadja a helyét egy emberléptékűbb, zöldebb jövőképnek. Hogy a következő években sikerül-e előrébb lépni a Top 50 felé, az nemcsak a városvezetésen, hanem rajtunk, közlekedőkön is múlik. De ma, 2025 novemberében, van okunk egy kis büszkeségre: a világ végre észrevette, hogy Budapest két keréken is gyönyörű.