Budapest peremén áll a víz: készül az árvíz, új hidak és HÉV-szerelvények is jönnek

A Duna vízszintje Budapesten újabb emelkedésnek indult, miközben a kormány látványos infrastrukturális fejlesztéseket ígér: több új híd épül a fővárosban, és hamarosan megkezdődik a HÉV-rendszer teljes modernizálása. A szakemberek szerint a következő napokban a Dunán beálló áradás eléri tetőzését, de még messze járunk a kritikus szinttől, amely a rakpartok lezárását indokolná. Ezzel párhuzamosan a beruházások keretében új gyalogos és kerékpáros hidak, illetve 54 friss HÉV-szerelvény is érkezik, hogy Budapest ne csak ellenállóbb legyen a természeti veszélyekkel szemben, hanem hatékonyabb tömegközlekedést is kínáljon.

Áradás a Dunán: 4 méter közelében a vízszint

Kedden (tegnap) reggel 353 centimétert mutatott a vízmérce Budapesten, ami több mint kétméteres emelkedést jelent az elmúlt napokhoz képest. A Hydroinfo előrejelzése szerint a Duna-szállítás továbbra is jelentős mennyiségű vízzel érkezik felülről, így az árhullám várhatóan péntek reggelig tart, és az augusztus 1-jei prognózis szerint 427 centiméteres tetőzést ér el.

A 4 métert közelítő vízállás ugyan már az áradás kategóriájának alsó határát súrolja, de a fővárosban a kritikus zóna még jelentősen magasabb: a budapesti alsó rakpartok lezárását rendszerint 620 centiméter felett rendelik el a hatóságok. Jelenleg tehát bőven van tartalék, ugyanakkor érdemes számításba venni, hogy a Duna vízszintjét nemcsak a csapadék, hanem a vízenergia-hasznosítás és a belvíz is befolyásolja.

A vízügyi szakemberek felhívják a figyelmet arra, hogy bár a jelenlegi árhullám nincs veszélyes közelségben a rekordszintekhez, az összes fejlesztésnek része kell, hogy legyen a főváros árvízi védelmének szilárd, korszerű biztosítása. Tavaly ősszel szeptember 21-én 830 centiméteres rekordot döntött a Duna szintje, ami már komoly rendezvénylemondásokat és korlátozásokat eredményezett. Ez a történelmi példa mutatja, hogy a jövőben minden olyan beruházás, amely a part menti infrastruktúra biztonságát szolgálja, kiemelt fontosságú.

Új hidak a fővárosban: gyalogosok és kerékpárosok is nyernek

A kormány az elmúlt választási ciklusokban ígéretévé tette, hogy Magyarországon minden ciklusban legalább egy hidat épít a Dunán és egyet a Tiszán. Legutóbb Kalocsánál adták át a Duna-hidat, jelenleg Mohácsnál folyik egy új átkelő kivitelezése. A beruházás sorában a következő feladat a fővárosi hídstruktúra megerősítése.

Lázár János építési és közlekedési miniszter bejelentése szerint Budapesten kiemelten szükség van egy kifejezetten gyalogosoknak és kerékpárosoknak szánt átkelőre, valamint egy további új hídra, amely a meglévő forgalmi terhelést képes mérsékelni. A tervek szerint mindemellett valamennyi budapesti Duna-híd – többek között az M0-s hídjai, az Erzsébet és a Szabadság híd – teljes felújításon menne keresztül. Külön hangsúlyt kapna a dél-pesti szektor és Csepel sziget átkelőinek korszerűsítése, hiszen ezek az utak a főváros déli elővárosait is összekötik a belvárossal.

A Gubacsi-híd esetében már zajlanak a tervezési és előkészítő munkák. A felújítás során nemcsak a műszaki szerkezeteket – hídfők, pillérek, pályaszerkezet – cserélik, hanem új közvilágítást, kamerarendszert és gyalogosbarát járdát is kialakítanak. Így a híd többé nem csupán a járműforgalmat szolgálná, hanem a városlakók szabadidős, sportolási igényeit is.

A fejlesztések ragyogó példája lehet, hogy a hidak nem csupán műszaki létesítmények, hanem a városkép szerves részét képezik, élhetőbbé és biztonságosabbá téve a fővárost.

Megújul a HÉV-infrastruktúra: modern szerelvények és állomások

A hídi beruházásokkal párhuzamosan a kormány teljes körű megújítást ígért a HÉV-hálózaton is. Jelenleg a budapesti elővárosi vasutak 100 darab HÉV-szerelvénye közül valamennyi elérte vagy meghaladta a 60 éves életkort, függetlenül attól, hogy a csepeli, gödöllői vagy szentendrei vonalon közlekedik. A legelső közlekedési elektromos motorvonatok még az 1960-as évek elején szállították az utasokat, és bár évtizedekig folyamatos karbantartással üzemeltek, mára elavultak.

Lázár János bejelentése szerint idén elindul a 54 új HÉV-szerelvény beszerzése: ezek korszerű klímaberendezéssel, alacsony padlós kialakítással, akadálymentesített peronról történő le- és felszállással, valamint Wi-Fi- és információs rendszerrel felszerelt modern egységek lesznek. Elsőként a szentendrei HÉV-vonal kap prioritást: nemcsak a járműpark újul meg, hanem a felsővezeték, a vágányzat, a jelzőrendszer, valamint az állomások épületei és peronjai is teljesen átépülnek.

A szentendrei vonal átalakítása pilotprojektként szolgál, amelynek sikerét követően következnek sorban a többi vonal – a csepeli, gödöllői és ráckevei HÉV is. A kormány célja, hogy a főváros elővárosi vasútja ugyanazt a színvonalat képviselje, mint a budapesti metróvonalak, megteremtve a zökkenőmentes átszállás lehetőségét és a bérletek együttkezelését.

Az újjáépítés része a forgalmi üzemi áramellátás korszerűsítése, a perontetők felújítása, az utastervező rendszerek telepítése és a kerékpártárolók kialakítása is. Így a HÉV nem csupán a reggeli csúcsforgalomban jelenthet kényelmes alternatívát, hanem a város turisztikai célpontjainak felfedezését is segítheti.

Árvízvédelem és fejlesztések találkozása

A Duna vízszintjének emelkedése minden évben hordoz magában kockázatot, de a jelenlegi előrejelzések szerint a közeljövőben még nem kell zárni a budapesti alsó rakpartot. Mégis a folyamatban lévő beruházások azt mutatják, hogy a döntéshozók szem előtt tartják: az árvíz elleni védekezés nem maradhat pusztán műszaki beavatkozások sorozata, hanem átgondolt városfejlesztési stratégiára van szükség.

Az új hidak, a megerősített folyóparti védművek és a korszerű HÉV-rendszer együttese jelzi, hogy Budapest nem csupán reagál a jelenlegi helyzetre, hanem felkészül a jövőre is. A fejlesztések odafigyelnek a közlekedési kapacitás bővítésére, az utasok komfortjára, illetve a város élhetőségének megőrzésére akkor, amikor a Duna időről időre próbára teszi zsilipjeink, gátjaink stabilitását.

Az elkövetkező hetekben érdemes nyomon követni a vízállás alakulását, miközben a kormány ígéretei szerint elindulnak az építkezések. A kritikus infrastruktúra – hidak, védművek, HÉV – modernizációja révén Budapest egyre ellenállóbbá válik a természeti veszélyekkel és a városi közlekedés kihívásaival szemben. A város lakói pedig remélhetik, hogy a komolyabb árhullámok idején sem kell majd a megszokott utak elzárása miatt újratervezniük mindennapi útvonalukat.