Budapest második születésnapja: 75 éve született meg Nagy-Budapest – és a titkai, amiket kevesen ismernek
Amikor egy város egy nap alatt kétszer akkora lett
Kevesen tudják, de Budapestnek nem egy, hanem két születésnapja van. Az első, 1873-as hivatalos egyesítés minden történelemkönyvben ott szerepel. A második viszont inkább a fővárosiak szívében él: 1950. január 1-jén, amikor a Parlament döntése nyomán hét környező város és tizenhat nagyközség csatlakozott, Budapest területe 207-ről 531 négyzetkilométerre ugrott, lakossága pedig több mint félmillió fővel nőtt. Ekkor született meg Nagy-Budapest.
Ez nem pusztán közigazgatási átalakítás volt, hanem teljes városkép-átalakítás. A frissen létrejött 23 kerület új térképeket, új határokat, új szomszédságokat és új identitást hozott – és Budapest ezzel végleg belépett Európa legnagyobb és legsokszínűbb fővárosai közé.
A történelem, amit a térképek mesélnek
A 75. évfordulóra a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár különleges virtuális kiállítással készült. Több mint 330 digitalizált kincs – fotók, képeslapok, plakátok, hirdetések, bélyegek és újságcikkek – idézi fel a bővítés időszakát. A gyűjtemény egyik legizgalmasabb része a 20 régi térképből álló válogatás, amelyek nemcsak a csatolt kerületek önálló múltját mutatják be, hanem azt is, hogyan képzelték el a várostervezők Budapest határainak kitágítását.
A kiállítás ékköve az 1948-as Nagy-Budapest általános rendezési terve. Ez az egyetlen teljes példányban fennmaradt dokumentum a könyvtár Budapest Gyűjteményében található, és Gábor Preisich várostervező vízióját őrzi – a kor építészeti optimizmusának és jövőképének lenyomatát.
Négy kerület, négy külön világ
A csatlakozott 23 kerület közül négy igazi tanulmány a városfejlődésről. Újpest ipari múltja és gyártörténete még ma is ott lüktet a régi gyárépületek falai között. Budafok szőlőültetvényei és borospincéi a mezőgazdasági gyökerekről mesélnek. Pesthidegkút kertvárosias utcái a nyugalom és a falusias hangulat megőrzését példázzák. Mátyásföld pedig a tudatosan tervezett nyaralóövezet mintája – a városi életbe épített kikapcsolódás.
Mindegyik terület külön történetet mesél – hagyományokról, életformákról, mindennapi örömökről és küzdelmekről. Ezek együtt formálták Budapest sokszínű arcát.
Az ötlet, ami évtizedekig érlelődött
A város bővítésének gondolata nem 1949-ben született. Már 1902-ben felmerült a környező települések egyesítése. István Bárczy polgármester 1906-os székfoglaló beszédében is hangsúlyozta Nagy-Budapest szükségességét. A tényleges megvalósulás azonban csak a második világháború utáni időszakban történt meg, amikor a politikai és gazdasági körülmények lehetővé tették a nagy lépést.
1950 után Budapest 1,5 millió lakossal és új társadalmi-kulturális szerkezettel indult a modern kori fejlődés útján. Ez a változás a mai napig érezhető a város szövetében.
Történelem a képernyődön
Aki nem tud személyesen ellátogatni, az FSZEK honlapján ingyen böngészheti a kiállítás anyagát. A képek, térképek és dokumentumok letölthetők, megoszthatók, és akár blogbejegyzésbe vagy közösségi posztba is beilleszthetők, a Budapest-forrás feltüntetésével. Ez nemcsak történelemrajongóknak szól: bárki számára izgalmas felfedezés, aki szeretné megérteni, hogyan lett a főváros ilyen sokarcú.
A virtuális barangolás során a látogató nemcsak a régi épületekben és utcákban gyönyörködhet, hanem a múlt emberi történeteiben is elmélyülhet.
A jövő Nagy-Budapestje
Az évforduló nem csupán visszatekintés, hanem előretekintés is. Mit jelent ma Nagy-Budapest? Új lehetőségeket, új közösségeket, új álmokat. Ahogy 1950-ben a városlakók izgatottan figyelték a változást, úgy ma is sokan gondolkodnak azon, milyen lesz a következő 75 év fővárosa.
Amikor legközelebb sétálsz a Duna két partján, vagy átkelsz egy hídon, gondolj arra: minden utcában ott a múlt egy darabja – és minden új épületben ott a jövő ígérete.