Budapest főtájépítésze szerint súlyos árat fizetünk a téli biztonságért

Amikor az első komolyabb hótakaró beborítja a fővárost, a legtöbb ingatlantulajdonos ösztönösen a legolcsóbb és legelérhetőbb megoldáshoz nyúl: az útszóró sóhoz. Bár a nátrium-klorid hatékonyan olvasztja a jeget, Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze szerint ezzel valóságos ökológiai merényletet követünk el a közvetlen környezetünk ellen. A szakember figyelmeztetése nem csupán szakmai tanács, hanem jogi kategória is: a járdák sózása ma már nemcsak környezetkárosító, hanem szabálysértésnek is minősül.

A talaj néma gyilkosa: Hogyan pusztít a nátrium-klorid?

A téli sózás hatásai messze túlmutatnak azon, hogy kimarja a cipőnket vagy károsítja az autók alvázát. A főtájépítész Facebook-bejegyzésében rávilágított, hogy a nátrium-klorid visszafordíthatatlan károkat okoz a városi ökoszisztémában. A só „megöli” a talajt: elszikesíti azt, aminek következtében a föld szerkezete összeomlik. Az így roncsolt talaj képtelenné válik a víz befogadására vagy áteresztésére, ami a városi fák lassú kiszáradásához vezet.

A pusztítás azonban a felszín alatt is zajlik. A sózás gyakorlatilag sterilizálja a földet, elpusztítva a talajlakó baktériumokat és gombákat, amelyek nélkülözhetetlenek a növények tápanyagfelvételéhez. „A só a talajéletnek és a talajszerkezetnek egyaránt gyilkosa” – fogalmazott Bardóczi, hangsúlyozva, hogy amit télen kényelemnek gondolunk, az tavasszal és nyáron a városi zöldfelületek pusztulásaként köszön vissza.

Szigorú szabályok: Akár bírságot is kaphat a sózó lakó

Sokan nincsenek tisztában vele, de a fás szárú növények védelméről szóló 282/2024. (IX. 30.) kormányrendelet egyértelműen fogalmaz. Belterületi közterületen – az úttest kivételével – tilos olyan anyagot használni síkosságmentesítésre, amely veszélyezteti a környező növényzet egészségét. Mivel a só bizonyítottan ilyen anyag, a járdák sózása jogi következményeket vonhat maga után.

A szabályozás célja, hogy megvédje a városi fasorokat, amelyek fenntartása és pótlása hatalmas költséget jelent a közösség számára. Budapest cégei egyébként már jó példával járnak elöl: a kiemelt jelentőségű parkokban már több mint egy évtizede, a közutak bizonyos szakaszain pedig évek óta kizárólag alternatív, környezetbarát anyagokkal dolgoznak.

Mivel szórjuk le a járdát? Itt a szakértői lista

Ha nem akarunk csúszkálni, de a kertünket és a környezetünket is megkímélnénk, számos hatékony alternatíva áll rendelkezésünkre. A főtájépítész szerint a nátrium-klorid helyett az alábbi anyagok számítanak jó választásnak:

• Zeolit: Ez a vulkanikus kőzetőrlemény nemcsak érdesít, de magába is szívja a nedvességet, és nem károsítja a növényeket.
• Faforgács és fűrészpor: Kiváló tapadást biztosítanak a jégen, tavasszal pedig lebomlanak vagy könnyen feltakaríthatóak.
• Homok: A legegyszerűbb mechanikai érdesítő anyag, amely teljesen ártalmatlan a talajra.
• Kálium- és magnéziumsók: Ezek drágábbak a konyhasónál, de sokkal kevésbé károsak a növényzetre.
• NPK műtrágya: Bár szokatlanul hangozhat, a jég olvasztása mellett tápanyagot is juttat a talajba, bár adagolásával óvatosan kell bánni.

A fagy is lehet a barátunk

Bár a csúszós utak kellemetlenséget okoznak, Bardóczi Sándor emlékeztetett arra is, hogy a kemény fagyoknak fontos ökológiai szerepük van. A tartós hideg ugyanis természetes módon ritkítja az áttelelő kártevők számát, ami kulcsfontosságú a növényvédelem szempontjából a következő vegetációs időszakban.

A városi kertészkedés és köztisztaság felelőssége tehát közös: egy kis odafigyeléssel és az alternatív szórási módszerek alkalmazásával elérhetjük, hogy ne csak a biztonságos közlekedés maradjon meg, hanem Budapest zöld tüdeje is egészségesen várhassa a tavaszi ébredést.