A neoklasszicista óriás, amely kétszer is összeomlott: 120 éves a budapesti Szent István-bazilika

Budapest egyik legikonikusabb épülete, a Szent István Bazilika 2025 novemberében ünnepli felszentelésének 120. évfordulóját. Ez az évforduló nem csupán egy templom, hanem egy fél évszázadon át tartó, viszontagságokkal teli építészeti küzdelem diadalát jelképezi, melynek története tele van fordulatokkal, tragédiákkal és alkotói zsenialitással.

A görögkereszt alaprajzú templom ma is a főváros vallási és kulturális örökségének őrzője, egy olyan hely, ahol a hit, a művészet és a nemzeti történelem örök találkozási pontja jött létre. A budapest városképét 96 méteres magasságával meghatározó bazilika építészettörténete a magyar kitartás és megújulás szimbóluma lett.

Tervezéstől a katasztrófáig: egy 54 éves építészettörténet

Az impozáns bazilika megépítésének gondolata már az 1810-es években felvetődött, a gyűjtés is elindult. A tényleges lökést az 1838-as nagy pesti árvíz adta, amikor a mai Szent István tér egy természetes kiemelkedése szigetként szolgált, menedéket nyújtva több száz embernek a pusztító vízzel szemben. A túlélők fogadalmi adományokkal támogatták, hogy a csodálatos megmenekülés helyszínén emeljenek templomot.

A munkálatok végül 1851-ben kezdődtek el Hild József tervei alapján. Hild, a korszak kiváló neoklasszicista építésze, haláláig, 1867 márciusáig vezette az építkezést. Ebben a korai szakaszban az épület a klasszicizmus egyszerűbb, hellenisztikus formavilágát tükrözte. Azonban a folyamatos pénzhiány és a kivitelezés során felhasznált, különböző minőségű adománykövek miatt falazott pillérek már ekkor is intő jeleket mutattak. Az építkezés ekkor már több mint másfél évtizede tartott, mégis lényegében csak a kupola boltozása volt hátra. Ez a hosszú építészettörténet hamarosan tragikus fordulatot vett.

Amikor beomlott a kupola: a nagy csapás és az Ybl-féle újjászületés

Az építészettörténet legnagyobb csapása 1868. január 22-én következett be, amikor a már megépült, de félkész kupola – statikai és anyaghibák miatt – egy vihar következtében beomlott. Ez volt budapest történetének egyik legnagyobb építési katasztrófája. Hild utódjaként a kor elismert mesterét, Ybl Miklóst bízták meg a tervek átdolgozásával és a művezetéssel. Ybl a romok eltakarítása és a szerkezet megerősítése után (1875-től) teljesen új terveket készített, gyökeresen átalakítva az épület külső megjelenését.

Ybl zsenialitásának köszönhető, hogy a bazilika ma már a neoreneszánsz stílusjegyeket viseli magán, bár az észak-déli homlokzatok még őrzik Hild neoklasszicista felfogását. Bár Ybl Miklós a befejezést már nem érhette meg (1891-ben, pont 23 évvel a kupola beomlása után hunyt el), az ő vázlatai alapján Kauser József vezetésével folytatódott a munka egészen 1905-ig. Az építészettörténet lezárásának szimbolikus pillanata volt, amikor a zárókövet 1906-ban I. Ferenc József császár jelenlétében helyezték el.

A kupola magassága 96 méter, amely szándékosan megegyezik a Parlament magasságával, szimbolizálva az egyházi és a világi hatalom egyensúlyát.

A Szent Jobb és a nemzet lelke: művészet, hit és Szent István öröksége

A bazilika védőszentje az államalapító királyunk, Szent István, akinek a tiszteletére 1897-ben nevezték el a templomot (eredetileg Ausztria védőszentje, Szent Lipót lett volna a patrónus). Ma is itt őrzik Magyarország legfontosabb becsben tartott ereklyéjét, Szent István mumifikálódott jobb kezét, a Szent Jobbot. Ezt a szent ereklyét a templom főterében, a Nagyboldogasszony-oltár előtt alakították ki.

A templom belseje a magyar mesterek páratlan tehetségét dicséri:

• Az aranyozott belső terek és a pompás mozaikok a neoreneszánsz építészettörténet díszítőelemeit tükrözik.
• A műalkotások elkészítésére kizárólag magyar szobrász- és festőművészeket kértek fel.
• A templom nagyharangja Magyarország legnagyobb tömegű harangja, amelyet a német nép adományaként készített Passaui Perner cég.
• A kupola kilátójából ma is panorámás kilátás nyílik a budapest városára, amely népszerű turisztikai látványosság.

Érdekességek és számok a budapesti Szent István-bazilikáról

Íme néhány tény, amely jól mutatja a Szent István Bazilika kiemelkedő jelentőségét és viszontagságos múltját:

• Építési idő: Több mint 50 évig tartott (1851-1905).
• Magasság: 96 méter, ami megegyezik a Parlament magasságával.
• Kapacitás: 8-10 ezer ember befogadására alkalmas.
• Katona Antal harangja: A II. világháborúban hadi célokra vitték el az eredeti nagyharangot.
• Titulusa: Eredetileg Szent Lipótról kapta volna a nevét, csak 1897-ben nevezték át Szent István tiszteletére.
• Második tűzvész: 1947-ben a kupola ismét leégett, a helyreállítási munkálatok 2003-ban fejeződtek be.
• Rangja: 1931-ben nyerte el a basilica minor rangot a Szentszéktől.

Szent István Bazilika orgonája

A Szent István Bazilika nem csupán a monumentális építészettörténet és a Szent István kultusz központja, hanem a zene szentélye is: itt található Magyarország egyik legszebb és legértékesebb orgonája, amelyet 1905-ben az elismert pécsi Angster József gyára épített. Az eredetileg 65 regiszteres, három manuálos hangszer a maga idejében az ország legnagyobbja volt, Angster József pedig a párizsi Cavaillé-Coll orgonaépítőnél szerzett tudására alapozva tervezte meg a monumentális orgonát.

A hangszer neoklasszicista Kauser József tervei szerint készült orgonaszekrényben kapott helyet, amelynek felújítása során 22 karátos aranyfüstlapokkal aranyozták újra a gazdag díszítést. A bazilika büszkesége a vízszintes trombitasor (spanyol-trombita), és a budapesti Váradi és fia orgonaépítő cég által végzett legutóbbi felújításnak köszönhetően a hangszer ma már 93 regiszterrel és 7544 síppal rendelkezik. A Szent István Bazilika világhírű orgonája nemcsak a liturgiát szolgálja, hanem rendszeres koncerthelyszínként (Orgonakoncertek) is népszerű, ahol a zenei élet kiváló művészei lépnek fel.

A bazilika orgonájának felújítási folyamatáról és akusztikai titkairól is többet tudhatsz meg ebből a videóból: ORGONA A MŰVÉSZ ÉS AZ ÉPÍTŐ SZEMÉVEL – Katolikus krónika Ez a videó egy interjún keresztül mutatja be a bazilika orgonájának felújítását, bemutatva a hangszer technikai és spirituális jelentőségét.

A Szent István Bazilika ma is élő szimbólum, melynek falai között háborúk, rombolások, megújulások és építések története zajlott. A székesegyház közösségének hitélete azt mutatja, hogy a Krisztussal való bensőséges találkozás a főváros szívében, a zajos környezet ellenére is lehetséges. Ez az építészeti remekmű és hitbéli központ a budapesti identitás elidegeníthetetlen része.

A bazilika építésének viszontagságos és hosszú történetéről többet megtudhatsz a videóból is: A Szent István Bazilika építése Ez a videó vizuálisan mutatja be a Szent István Bazilika több mint ötven éven át tartó építkezési folyamatát és viszontagságait.