100 éve szólalt meg a rádió Magyarországon

A rádió varázsa immár 100 éve ejti rabul az embereket Magyarországon. A zene csodálatos és hallgatni a muzsikát örömteli élmény, de csak folyton azt hallani, kissé unalmas, akármennyire is a kedvencünk egyik vagy másik dal, előadó. Viszont a rádió nem unalmas, nem késztet arra, hogy inkább a csöndet válasszuk, mivel dinamikusan változnak a műsorok, dallamok, aktuális hírek, beszélgetések hasznos vagy éppen érdekes témákról. Ráadásul napjainkban annyi különféle adó van, hogy bárki talál kedvére valót.

A Magyar Rádió (MR) önálló közszolgálati intézménnyé 1925. december 1-jén vált, ekkor kezdődött a rádiós korszak.

A magyar rádiózás története szorosan összefonódik a telefonos hírszolgáltatással, a „Telefon Hírmondó”-val, ami 1893 és 1925 között működött Budapesten és tulajdonképpen előfutárként szolgált a rádiós műsorszórásnak. A Telefonhírmondó Puskás Tivadar találmánya, ami hangos beszédet és zenét juttatott az előfizetőknek telefonvonalakon. 1925. december 1. volt az a dátum, amikor az első hivatalos műsorszórás elkezdődött, kezdetben 2 kW-os Telefunken adóval Csepelen.

A II. Világháború időszaka

A II. Világháború alatt a rádiós tornyokat lebombázták. Az újjáépítést 1948-ban fejezték be, 1949-től a rádió neve Kossuth Rádióra változott, Lajos Kossuth tiszteletére. Állami intézménnyé vált, így 1950-től Magyar Rádióhivatal (MRH), majd 1957–1974 között Magyar Rádió és Televízió (MRTV) tagjaként működött. 1974-ben ismét önállóvá vált a Magyar Rádió. 1977-ben elkészült a solti 2 MW-os adótorony, ezzel a Kossuth Rádió teljes országos lefedettséget kapott.

3 fő csatorna alakul

• A Kossuth Rádió 1925-ben indult, hírekre, beszédműsorokra fókuszálva és ma is ezt teszi.
• A Petőfi Rádió kísérleti adásai 1932-ben kezdődtek, majd 1934-től rendszeres, 1949-től pedig már Petőfi Rádió néven szórakoztatta a hallgatóságot. Ez a csatorna a fiataloknak szólt, tele popzenével, ifjúsági programokkal, sport- és interjúműsorokkal.
• A Bartók Rádió a klasszikus zenei és irodalmi műsorok színtere, a nevét pedig Bartók Béláról, a zene egyik kiemelkedő alakjáról kapta. Viszonylag alacsony hallgatottság jellemzi, de fontos kulturális platformként szolgál.

A rendszerváltás utáni korszak

A rendszer átlényegült a szólásszabadság jegyében, azonban az 1990-es években politikai befolyásolási vádak érték a hírműsorokat. A MR önállóként 2015. június 30-án szűnt meg. Ma a közszolgálati rádióadásokat több csatornán sugározzák, például az interneten, műholdon, de a földfelszínen is. A Magyar Rádió nemcsak technológiai, hanem kulturális és politikai értelemben is meghatározó intézmény volt, hiszen a hírek, zene, irodalom, oktatás terén egyaránt jeleskedett.

Bár az intézményi forma megváltozott, a közszolgálati szerep megmaradt és továbbra is jelen van a magyar médiavilágban. A rádiózás mindig reagált a technológiai újításokra és a társadalmi változásokra, más szóval élő, dinamikus és a  közszolgálati misszióját ma is teljesíti.

Miért jó rádiót hallgatni?

A rádió, különösen a közszolgálati csatornákon megbízható, gyors és pontos hírforrásként működik. Sokan reggelente, munkába menet a rádióból értesülnek a friss hírekről, időjárásról, forgalmi helyzetről. A rádió személyes hangvétellel operál. A műsorvezetők hangja, stílusa, személyisége könnyen „beköltözik” a hallgatók életébe, egyfajta társaságérzetet adva, különösen az idősek, otthon dolgozók vagy sokat vezető személyeknek.

A rádió lehetővé teszi, hogy különböző műfajokat ismerjünk meg, legyen szó könnyűzenéről, klasszikusról vagy népzenéről. A műsorok gyakran bevezetnek új előadókat, albumokat, eseményeket is. A rádió hallgatása közben lehet vezetni, takarítani, főzni, sportolni. Nem vonja el úgy a figyelmet, mint például a televízió, ezért remek választás „háttérmunkához”.

Sok helyi rádió segíti a közösségépítést. Települések eseményeiről, helyi hírekről számolnak be és kapcsolatot teremtenek a hallgatókkal, interaktív formában, például betelefonálás, kívánságműsorok révén.

Rádiózási szokások Magyarországon

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) adatai szerint, a magyar felnőtt lakosság 65–70%-a hallgat rádiót naponta, átlagosan 2–2,5 órán keresztül. A leggyakoribb helyszín a reggeli és délutáni csúcsforgalomban.

A rádió továbbra is élő, dinamikus és szerethető. Nemcsak hírszolgáltatóként, hanem társaságként, kultúraközvetítőként és szórakoztatóként is funkcionál. A technológiai fejlődés, mint az internetes és mobilos rádiózás, új távlatokat nyitott meg, így a rádió ma már bárhol, bármikor hallgatható, miközben a hagyományos FM-adás is továbbra is stabilan jelen van a hétköznapokban.

Egy kis visszatekintés

A rádió hullámainak gyökerei James Clerk Maxwell és Heinrich Hertz munkásságára vezethetőek vissza, itt még csak elméleti alapon. Maxwell 1860-as években megjósolta az elektromágneses hullámok létezését, amit később Hertz kísérletekkel igazolt. Itt kezdődött minden rádiós technológia.

1894–1895-ben Marconi első szabadtéri kísérleteit folytatta Olaszországban, majd Angliába költözve, előbb rövid, később távolsági adásokat valósított meg, például a Kingstown Regatta eredményeit Dublinnak továbbította 1898-ban. 1901-ben pedig sikeresen továbbította a jelet az Atlanti-óceán másik oldalára. 1909‑ben Nobel-díjat kapott Marconi és Karl Braun a vezeték nélküli távíró fejlesztéséért .

Nikola Tesla már elméleti modelleket dolgozott ki és 1943-ban az amerikai Legfelsőbb Bíróság is elismerte szerepét a rádió feltalálásában.

Hogyan működik a rádió?

A rádióadó elektromos jeleket alakít át elektromágneses hullámokká. Ezeket az antenna sugározza, amiket a vevőantenna felfog. A vevőben a hullámot detektálják, majd egy erősítő következik, végül az audiojel hangszóró vagy fejhallgató segítségével visszaáll hang formájába.

Az első hangátviteli kísérletek 1900–1906 között történtek. Fessenden laborkísérletei során beszédet és zenét továbbított CW adással Marylandből. 1906. december 24-én karácsonyi kísérletét, Fessenden a világ első, kihallható zenés-beszédes adásának tartják.

1919. november 6-án, Hollandiában a PCGG állomás sugározta az első kereskedelmi zenei és beszédtartalommal bíró adást.

A rádiózás első két évtizedében, főként távíró célokra használták a hadsereg berkeiben.  Majd 1920–1923 között sorra jöttek létre az első kereskedelmi és közszolgálati adók Európában, Észak- és Dél-Amerikában, valamint Ázsiában. Kristályvevők és vákuumcsöves adók bővítették a hallgatói rétegeket, amiket Fessenden Audion-je és későbbi technológiák tettek még elterjedtebbé.

Az Egyesült Államokban már 1910-től törvények szabályozták a rádióhasználatot (Wireless Ship Act), ami 1912-re a Titanic tragédia után, új, szélesebb körű törvénykezést eredményezett.

A rádiózás ma

Az 1930‑as években az FM az USA-ban vezetett átütő sikerhez, mára pedig a legtöbb országban AM helyett, az FM az ipari sztenderd.

A 2000-es években a rádiózás átváltott digitális és internetes csatornákra. Megjelent a Digitális Rádió (DAB), az internetes streaming, podcastok, online rádiók, mobiltelefonos hallgatás. Napjainkra a rádiócsatornák hibrid, összekapcsolt ökoszisztémává fejlődtek.

A rádió története nem pusztán műszaki innovációk sorozata, hanem társadalmi jelenség is, ami a modern világunk kommunikációs struktúráját alapjaiban formálta.