Történetek és emlékek – magyar olimpikonok szobrai Budapesten

Budapest és tulajdonképpen az egész ország temérdek szurkolóval büszkélkedik, amikor szóba kerülnek az olimpikonok, hiszen szeretjük őket, drukkolunk nekik és velük együtt hatódunk meg, amikor felcsendül a himnuszunk.

Idén, a Párizs Olimpián is bizonyítottak sportolóink, ahol kemény küzdelem árán, de szép számban sikerült összegyűjteniük az érmeket. Amikor az olimpiai érdemek kerülnek szóba, akkor nemcsak a sport nagyhatalmai vannak az élen a ranglistán, hanem kicsiny hazánk is.

Budapest, a Duna-parti gyöngyszem, nem csupán kultúrájáról és gyönyörű épületeiről híres, hanem a sporttörténete is lenyűgöző. Az olimpiai játékok a világ legnagyobb sporteseményei közé tartoznak, amikor számos magyar sportolónak adtak lehetőséget arra, hogy nem csupán a hazájuk, hanem a világ előtt is bizonyítsanak.

Az évtizedek során több olimpián is kiemelkedő teljesítménnyel büszkélkedhettek és néhányan közülük szobrot is kaptak Budapesten, hogy a jövő generációi is emlékezzenek rájuk.

A magyar olimpiai hagyomány

Bár Magyarország kicsiny ország, de sporttörténete bővelkedik sikerekben, különösen a vízilabdában, úszásban és atlétikában. Az 1896-os athéni olimpia óta, a magyar sportolók számos arany-, ezüst- és bronzérmet szereztek, ezzel pedig mindig az a világ élvonalába tartoztak.

A magyar olimpikonok nemcsak a sportolásban, hanem az ország identitásában és büszkeségében is fontos szerepet játszanak.

Olimpikonok szobrai Budapesten

Hajós Alfréd

Hajós Alfréd volt az első újkori olimpiai aranyérmes magyar sportoló, aki 1896-ban, Athénban, 100 méteres gyorsúszásban megnyerte Magyarország első aranyérmét. Majd 1200 méteren is remekelt és ismét felállta a dobogó legfelső fokára.

A róla elnevezett Hajós Alfréd Sportuszoda nemcsak létesítmény, hanem az olimpiai szellem egyik képviselője is, ami a tudás és a sport iránti elkötelezettséget szimbolizálja. Szobra a sportuszoda előtt található és az angyalföldi ifjúságnak is példaértékű.

Mondhatni polihisztor volt, hiszen válogatott labdarúgóként, építészmérnökként, újságíróként is tevékenykedett. A nevét viselő fedett sportuszodát a Margitszigeten, Debrecenben az Aranybika Szállót, Újpesten a labdarúgó stadiont a Megyeri úton Hajós Alfréd tervezte.

Holokauszt mártírjainak emlékműve is az ő tervei alapján került kivitelezésre, a Kozma utcai zsidó temetőben. A Magyarországi Református Egyház székháza szintén a nevéhez fűződik. A szobrot Reményi József készítette

Kolonics György

Atlantában, 1996-ban 2 aranyérmet szerzett a kenus Kolonics György, ezt pedig Sydney-ben 1-1 bronzéremmel gyarapította. Megdöbbentő és megrázó volt mindenkinek, amikor megtudták, hogy az alig 36 éves olimpikon váratlanul elhunyt 2008-ban, egy edzés során.

Becenevén Kolo, példakép volt és ma is az! Csepelen, a Duna-parton, a róla elnevezett sétányon szobor őrzi méltó módon az emlékét.

Papp László

Aki egy kicsit is jártas az ökölvívás területén, annak ismerősen cseng a Papp László név, aki a legsikeresebb magyar ökölvívó volt, ráadásul háromszoros olimpikon (1948. London, 1952. Helsinki, 1956. Melbourne).

A Papp László Sportarénát sem kell bemutatni senkinek Budapesten, 2016-ban pedig már egy tér is el van nevezve róla, a XIII. kerületben, ahol egész alakos szobrot állítottak neki. Játék közben látható az alkotás, ami Lelkes Márk munkája, amiből árad a dinamika, szinte már-már lelép a talapzatról.

Puskás Ferenc és az Aranycsapat

Budapesten a nevét viseli az ország legnagyobb stadionja, a Puskás Aréna. Puskásról Óbudán is van szobor, Kispesten pedig kettőt is találunk, hiszen innen származik. A Honvéd stadionja mellett, aminek színében játszott a legendás focista, egy általános iskola is a nevét viseli.

Van egy nem túl ismert szobor is, a Magyar Futball Akadémia kispesti épülete előtt, de nem egyedül, hanem két fiatal focistával. Ezt 2018-ban állították és bronz helyett, arany színben pompázik.

A fővárosban több szobor is van róla és emléktábla, de az Aranycsapat néhány tagjáról is találunk.

1952-es helsinki játékok után vált az Aranycsapat olyan legendává, ami halhatatlanná tette a tagjait. Több csapattagot is bronzba öntöttek, mint Kocsis Sándor, Hidegkuti Nándor, Grosics Gyula és Czibor Zoltán.

A Fekete párducnak becézett Grosics Gyula szobra a XI. kerületben van a Bikás parkban, és aki nem tudná, az is azonnal rájön, hogy a kapusról van szó, hiszen egy futballkapuval együtt van ábrázolva, amint a labda után rugaszkodik.

Olimpiai park

Rengeteg olyan sportolóval büszkélkedhetünk, akik megérdemelnék a szobrot, viszont az Olimpiai park valamilyen módon mégis emléket állít minden olimpikonnak. A Képviselői Irodaháztól délre fekvő parkban, a kőtáblákra belevésik az újabb éremszerzők nevét, ami ily módon mégis egyfajta elismerés és tisztelgés a munkájuk és eredményeik előtt.

A szobrok üzenetei

A sportolók szobrai Budapest különböző részein nemcsak a múlt emlékét idézik fel, hanem a jövő sportolóinak is mintaként szolgálnak. Ezek a szobrok emlékeztetnek arra, hogy a kitartás, az elszántság és a szorgalom végül meghozza a gyümölcsét. A fiatal sportolók elgondolkozhatnak azon, hogy mit jelent az olimpiai szellem és a kemény munka.

Budapesten a sport és a történelem találkozik. Az olimpikonok szobrai emlékeztetnek a sportágak nagyságára és azok képviselőire, akik büszkeséget hoztak az országnak.

Példájuk arra ösztönöz mindenkit, hogy merjünk nagyot álmodni és soha ne adjuk fel az álmainkat. Az olimpiai játékok és a magyar sport töretlen története és hagyománya folytatódik, mert a következő generációnak is fontos, hogy higgyen ebben a különleges közösségben.

Ezek a szobrok tehát nem csupán műalkotások, hanem élő tradíciók, amik örökké emlékeztetnek minket arra, hogy a sport miként formálta és formálja a kultúránkat, identitásunkat és jövőnket.