Széchenyi István álma: 200 éves a Magyar Tudományos Akadémia
A kezdetek: egy huszártiszt, egy álom és egy szerelmi ihletésű tett
1825 novemberében a pozsonyi országgyűlésen egy huszártiszt, gróf Széchenyi István, az addig főként németül beszélő nemesi társaság előtt magyarul szólalt fel. Ez már önmagában is szokatlan volt, ám amit tett, az még inkább meghökkentette a kortársakat. Birtokainak egyévi jövedelmét – 60 ezer forintot – ajánlotta fel egy Magyar Tudós Társaság, vagyis a későbbi Magyar Tudományos Akadémia megalapítására. A felajánlás célja „a nemzetiség és nyelv erősítése, terjesztése és pallérozása” volt, hiszen Széchenyi felismerte, hogy a magyar nyelv művelése és tudományos használata kulcsfontosságú a nemzeti identitás megőrzéséhez.
Széchenyi felajánlását követően az ország különböző pontjairól érkeztek további adományok. A nemesi réteg, az egyház és a polgárság is csatlakozott a kezdeményezéshez. Pár nap alatt annyi pénz gyűlt össze, hogy az Akadémia alapítását megkezdhették. A létrejövő intézmény célja az volt, hogy a magyar nyelvet tudományos szintre emelje, támogassa a hazai kutatásokat és elősegítse a nemzeti kultúra fejlődését.
Szerelem a háttérben: a csábítás rejtett mozgatórugója
Kevesen tudják, de Széchenyi nem csupán hazafias lelkesedésből ajánlotta fel vagyonának jelentős részét. Naplóbejegyzései szerint a romantikus érzelmek legalább akkora szerepet játszottak a döntésében, mint az országjobbító szándék. Széchenyi ugyanis mélyen beleszeretett Seilern Crescence osztrák grófnőbe, aki azonban akkor még Zichy Károly felesége volt.
A grófnő és Széchenyi 1824-ben találkoztak először, és azonnal kölcsönös vonzalom alakult ki közöttük. A kapcsolatuk azonban 11 éven át plátói maradt. Széchenyi naplójában később így írt az Akadémiai adományról: „Az én eszemben az ő elcsábítása járt. Ő testileg ellenállt, de a lelkét magamévá tettem.”
Széchenyi számára a hazafias cselekedetek egyfajta önkifejezésként is szolgáltak, hogy a grófnő előtt bizonyíthassa rátermettségét és nagylelkűségét. Az Akadémia megalapítása így nem csupán a magyar tudományosság megteremtéséről szólt, hanem egy férfi vágyáról is, hogy lenyűgözze szerelmét.
1925: Az első centenárium – országos megemlékezés Széchenyiről
Széchenyi István alapító tette 1925-ben, az Akadémia 100 éves jubileumán országos ünnepségsorozattal került reflektorfénybe. Az ünnepi év eseményei az egész országot megmozgatták. Budapesten hatalmas díszfelvonulásokat szerveztek, a templomokban szentmiséket tartottak, az utcákat fellobogózták, és a sajtó minden nap megemlékezett a nagy eseményről.
Az Akadémia november 3-án tartotta meg az évfordulós ünnepi ülését, amelyre latin nyelvű meghívókat küldtek számos külföldi tudományos akadémiának. Az ülésen a magyar nyelv fejlődéséről, a tudományos élet 100 éves történetéről, valamint a magyar irodalom és költészet jelentőségéről tartottak előadásokat.
Az ünnepségek részeként emlékserlegeket készítettek, Széchenyi szobrait koszorúzták meg, és még színművet is írtak róla. Az ünnepi rendezvények nemcsak Széchenyi alakját emelték piedesztálra, hanem az Akadémia szerepét is hangsúlyozták a magyar kultúra és tudomány fejlesztésében.
Az állam is jelentős összeget, 12 ezer aranykoronát ajánlott fel az Akadémia támogatására, míg Széchenyi Aladár – az alapító család egyik leszármazottja – 100 millió koronával járult hozzá az intézmény további működéséhez.
2025: A bicentenárium – Széchenyi öröksége és az Akadémia új kihívásai
Kétszáz évvel a nagy alapítás után, 2025-ben az Akadémia új köntösben ünnepli jubileumát. Az épület előtt felavatták a „Határtalan történet” című köztéri alkotást, amely 200 tardosi mészkő lapból áll. Az idővonal az Akadémia legfontosabb eseményeit örökíti meg, kezdve Széchenyi 60 ezer forintos adományától egészen a legújabb tudományos sikerekig, mint Karikó Katalin és Krausz Ferenc Nobel-díja.
Az Akadémia emellett nagyszabású kiállítást rendezett a Magyar Nemzeti Múzeumban, amely a 200 év tudományos fejlődését mutatja be. A tárlaton több mint 800 kiállítási tárgy szerepel, köztük Széchenyi adományozólevele, az Akadémia első nyomtatott kiadványai és a legújabb Nobel-díjak.
Az események részeként számos tudományos konferenciát is szerveztek, amelyek a magyar nyelv és kultúra nemzetközi szerepét, a tudományos élet digitalizációját, valamint a fenntarthatóságot és a mesterséges intelligencia lehetőségeit tárgyalják.
Az Akadémia szerepe ma – Széchenyi szellemisége tovább él
Az Akadémia megalapításával Széchenyi nemcsak a magyar nyelv ügyét támogatta, hanem a tudományos élet megszervezésének is új keretet adott. Ma, 200 évvel később, az intézmény továbbra is a hazai tudományos élet egyik legfontosabb bástyája.
Az Akadémia kutatóhálózata olyan kiemelkedő tudósokat foglalkoztat, akik nemzetközi szinten is komoly eredményeket érnek el. Az intézmény emellett továbbra is hangsúlyt fektet a nyelvművelésre, az oktatás támogatására és a közéleti tudományos ismeretterjesztésre.
A bicentenárium nem csupán a múlt ünneplése, hanem a jövőbe tekintés is. Széchenyi öröksége ma is iránytűként szolgál: „Csak egy nemzet van a világon, amely legfőbb ügye a saját nyelve” – vallotta. Az Akadémia 200 éve alatt megmutatta, hogy a nyelv és a tudomány fejlődése kéz a kézben jár, és hogy a magyar szellemi élet akkor maradhat meg versenyképesnek, ha az alapítókhoz hasonlóan bátran, merészen és nagyvonalúan tekintünk a jövőbe.
A Magyar Tudományos Akadémia 200 éves évfordulója tehát nemcsak emlékezés a múltra, hanem a tudomány, a nyelv és a kultúra közös jövőjének építése is. Széchenyi szellemisége tovább él, inspirálva mindazokat, akik hisznek a tudomány és a kultúra összefonódásában.