Az örökkévalóság megörökítése: egyiptomi kincsek a Szépművészeti Múzeumban

Ha szereted az ókori kultúrákat, és Budapesten jársz július 17. után, nézz be a Szépművészeti Múzeumba, ahol új időszaki kiállítás nyílik Az örökkévalóság megörökítése címmel. A tárlat egészen november 1-ig várja a látogatókat, és olyan műtárgyakat vonultat fel, amelyek egykor az egyiptomiak „örökkévalóság házainak” – templomoknak és síroknak – készültek.

Az esemény legfontosabb infói

• Kiállítás címe: Az örökkévalóság megörökítése
• Helyszín: Szépművészeti Múzeum, harmadik emelet – Időszaki kiállítótér
• Nyitás: 2026. július 17.
• Zárás: 2026. november 1.
• Kurátorok: Kóthay Katalin Anna és Kevély Flóra Judit
• Fő téma: ókori egyiptomi templomi és sírtárgyak, valamint azok készítési folyamata
• Kölcsönző intézmények: Ny Carlsberg Glyptotek (Koppenhága), Museo Egizio (Torino)
• Kiemelt darab: Meritaton hercegnő számára átdolgozott dombormű az Újbirodalom korából (Kr. e. 1353–1336)
• Szakmai háttér: a Szépművészeti Múzeum és az OMRRK (Szépművészeti Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria, Néprajzi Múzeum közös raktározási és restaurálási központja) közös anyagvizsgálatai

Miről szól a kiállítás?

A harmadik emeleti időszaki kiállítótérben bemutatott tárgyak ma múzeumi műkincsként állnak előttünk, de eredetileg egészen más célt szolgáltak: mágikus-rituális erejükkel az isteni és földi világ közötti kapcsolatot teremtették meg, illetve az elhunytak örök fennmaradását biztosították. A kiállítás így nem csupán esztétikai élményt kínál, hanem valódi bepillantást enged az ókori egyiptomiak hitvilágába és gondolkodásába is.

A tárlat különlegessége, hogy nem áll meg a kész alkotásoknál, hanem a készítés folyamatát is középpontba állítja. Olyan kérdésekre keresi a választ, mint:

• Kik voltak az egyiptomi művészek és kézművesek?
• Milyen anyagokkal és technikákkal dolgoztak?
• Milyen szabályok szerint készültek az alkotások?
• Milyen szimbólumok jelenítették meg az örökkévalóságot?

A kiállított tárgyakon jól látszanak a munka közben elkövetett hibák, javítások, sőt olyan darabok is helyet kapnak, amelyeket később átalakítottak vagy újrahasznosítottak – ez különösen izgalmas részlet azoknak, akik szeretnék „élőben” látni, hogyan dolgoztak az ókori kézművesek.

Honnan érkeznek a műtárgyak?

A kiállítás alapját a Szépművészeti Múzeum saját, gazdag egyiptomi gyűjteménye adja, amelyet kiemelkedő kölcsöndarabok egészítenek ki két rangos nemzetközi intézményből: a koppenhágai Ny Carlsberg Glyptotektől és a torinói Museo Egizio-tól. Az egyik ilyen különleges darab Meritaton hercegnő számára átdolgozott domborműve az Újbirodalom korából (Kr. e. 1353–1336), amely a koppenhágai gyűjteményből érkezett.

A tárgyak mögötti történeteket nem csupán az egyiptológiai kutatás, hanem alapos anyagvizsgálatok is feltárták, amelyeket az OMRRK (a Szépművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és a Néprajzi Múzeum közös raktározási és restaurálási központja) és az Egyiptomi Gyűjtemény szakemberei végeztek el több éves közös munka során.

Kurátorok és szakmai háttér

A kiállítást Kóthay Katalin Anna, a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteményének vezetője, valamint Kevély Flóra Judit, a gyűjtemény munkatársa kurálta. Szakértelmük garantálja, hogy a bemutatott anyag nemcsak látványos, hanem tudományosan is megalapozott legyen.

Kinek ajánljuk?

A kiállítás azoknak szól, akik szeretnék mélyebben megérteni az ókori Egyiptom művészetét és hitvilágát – nem csak megcsodálni a szép tárgyakat, hanem érteni is, miért és hogyan készültek. Aki eddig csak a klasszikus szarkofágokat és piramisokat ismerte az egyiptomi kultúrából, itt egészen új, kevésbé ismert oldalát fedezheti fel ennek a civilizációnak.

A tárlat remek program lehet egy esős budapesti délutánra, vagy akár egy múzeumi körút részeként, ha a Szépművészeti Múzeum más kiállításait is szeretnéd megnézni. Az időszaki jelleg miatt érdemes nem hagyni az utolsó pillanatra a látogatást – a kiállítás november 1-ig tart nyitva.