Budapest legújabb csodája nyílt meg a belváros szívében

Budapest belvárosa egy olyan hellyel gazdagodott, amely kívülről talán csak egy újabb modern portálnak tűnik a Szervita tér nyüzsgésében, belül azonban egyedülálló technológiai és építészeti bravúrokat rejt. Megnyílt az Európa- élményközpont, amely messze túlmutat egy átlagos látogatótér koncepcióján. Ez a hely nem csupán informálni akar, hanem aktívan bevonni, elkápráztatni és gondolkodásra késztetni. Miközben a látogatók az Európai Unió intézményeinek működésével ismerkednek, egy olyan térben teszik ezt, amelynek már a puszta kialakítása is egy mérnöki mestermű. Egy olyan épület, ahol a legkomolyabb kihívást nem a kiállítás tartalma, hanem annak fizikai megvalósítása jelentette.

Hogyan lesz egy elvont fogalomból tapintható valóság?

Az Európai Unió működése, az Európai Parlament vagy a Bizottság döntéshozatali folyamatai a legtöbb ember számára távoli és bonyolult gépezetnek tűnnek. Az új budapesti élményközpont – amely a tizenhetedik ilyen intézmény Európában – pontosan ezt a távolságot hivatott csökkenteni. A tervezők célja az volt, hogy ne egy poros, táblákkal teli múzeumot hozzanak létre, hanem egy dinamikus, interaktív teret, ahol a látogatók szó szerint testközelből élhetik át a közös európai döntések súlyát és folyamatát. Az élményközpont a német Atelier Brückner tervei alapján valósult meg, akik híresek arról, hogy képesek komplex tartalmakat átélhető kiállítási narratívává formálni.

Az összesen 825 négyzetméteres területen három nagy tematikus egység vezeti végig a látogatókat. A hangsúly az interaktivitáson van: érintőképernyős információs panelek, látványos animált infografikák és tematikus videók segítségével ismerhetjük meg az uniós intézményeket és a tagországok szerepét. A technológia itt nem öncélú, hanem eszközként szolgál; minden egyes digitális térkép és multimédiás elem azt a célt szolgálja, hogy a bonyolult összefüggések könnyen érthetővé és megjegyezhetővé váljanak. A tervezést és a teljes kivitelezést végző DVM group feladata az volt, hogy ezt a digitális élményt egy fizikai burokba öntse, amely maga is támogatja a felfedezés örömét.

A 360 fokos mozi és a szerepjáték, ami beszippantja a látogatót

Az élményközpont valódi szíve kétségtelenül a 12,5 méter átmérőjű, 37 férőhelyes 360 fokos mozi. Ez a tér önmagában meghatározza a látogatás élményét: a körpanorámás vetítések célja, hogy a látogatókat szó szerint az események középpontjába helyezzék. Legyen szó az Európát érintő globális kihívásokról vagy a mindennapjainkat formáló közös témákról, a vizuális és auditív élmény sokkal mélyebb érzelmi kötődést tesz lehetővé, mint egy hagyományos filmvetítés. A speciális, ívesre hajlított perforált lemezfalak és az egyedileg fejlesztett világítási rendszer gondoskodik a tökéletes akusztikáról és a teljes immerzióról, kizárva a külvilág zajait.

A passzív szemlélődés azonban itt véget is ér. A központ másik kulcseleme a 280 négyzetméteres szerepjáték zóna. Itt a látogatók nem csupán megfigyelők, hanem aktív résztvevők lehetnek. Képviselőcsoportokba tömörülve, európai parlamenti képviselői szerepbe bújva élhetik át, milyen is valójában az Európai Parlamentben zajló döntéshozatal. Ez a fajta játékosítás teszi igazán egyedivé a központot: a látogatók vitázhatnak, tárgyalhatnak és szavazhatnak, megtapasztalva a kompromisszumok és a közös álláspont kialakításának nehézségeit és szépségeit. Ez a közvetlen tapasztalás az, ami valódi élménnyé teszi az intézmény megismerését.

Amikor a legnagyobb kihívás a padló áttörése

A kiállítási koncepció megvalósítása mellett a DVM group szakembereinek egy sokkal prózaibb, mégis rendkívül összetett műszaki kihívással kellett szembenézniük. Az élményközpont egy földszinti és egy alagsori területet foglal el, amelyek korábban semmilyen formában nem álltak kapcsolatban egymással. A koherens látogatói útvonal létrehozásához elengedhetetlen volt a két szint fizikai összekötése. Mindezt egy olyan épületben kellett megvalósítani, amely a munkálatok alatt is teljes kapacitással üzemelt: a földszinten étterem és laborok, a felsőbb szinteken irodák és lakások működtek.

A zajos munkavégzés, mint például a vasbeton födémek bontása, naponta csupán néhány órára korlátozódott, szigorú időbeosztás mellett. A födém áttörése önmagában is statikai bravúr volt. A meglévő monolit vasbeton szerkezeteket nemcsak bontani kellett, de azonnal meg is kellett erősíteni, hogy az épület stabilitása egy pillanatig se kerüljön veszélybe. A mérnökök acélgerendákkal és acélpillérekkel pótolták a kieső teherhordó elemeket, az új nyílások környezetét pedig csúcstechnológiát képviselő, szénszál erősítésű polimer (CFRP) lamellákkal és lemezekkel tették időtállóvá és biztonságossá.

A magyar szabadalom, ami lehetővé tette a lebegő lépcsőt

A két szint összekötésének kulcseleme egy új lift és egy látványos, íves lépcsősor lett. Ez utóbbi nem csupán funkcionális elem, hanem a tér valódi ékköve, egyfajta szobrászati alkotás. Az íves lépcsőkar létrehozása azonban a hagyományos technológiákkal szinte lehetetlen lett volna a rendelkezésre álló helyen. Itt lépett a képbe egy magyar fejlesztésű szabadalom, Kászonyi Gábor nevéhez fűződő gipszbeton technológia. Ennek a különleges anyagnak a lényege, hogy rendkívüli vékonysága ellenére is hihetetlenül nagy szilárdsággal bír.

Ennek a technológiának köszönhetően a tervezők egy olyan kecses, légies lépcsőt álmodhattak meg, amely szinte lebeg a két szint között, miközben stabil és biztonságos átjárást biztosít. Az új szerkezetek, mint a lépcső és az üvegkorlátok, modern acél és üveg felhasználásával készültek, amelyek tökéletes kontrasztot alkotnak az eredeti épület helyenként meghagyott, nyersbeton felületeivel. A lépcső így vált az építészeti átalakulás szimbólumává: két különálló tér összekapcsolásává, a régi és az új harmóniájává.

Láthatatlan biztonság és rejtett technika

Az élményközpont tervezése során az egyik legnagyobb kihívás az volt, hogyan lehet a komplex technikai és biztonsági rendszereket úgy integrálni, hogy azok a látogató számára szinte észrevehetetlenek maradjanak. A cél az volt, hogy a figyelmet semmi ne vonja el a kiállítási tartalomról. A több kilométernyi kábelezést, a vezérlőegységeket, a világítótesteket és a szenzorokat mind a burkolatok mögé rejtették. A mennyezetbe süllyesztett lámpatestek és az árnyékfugák mentén futó fények dinamikusan programozott jelenetekkel segítik a látogatói csoportok terelését és fokozzák az élményt.

Mivel egy kiemelt európai intézményről van szó, a biztonsági előírások is extrém szigorúak voltak. A kivitelezésnek az Európai Parlament legmagasabb szintű elvárásainak kellett megfelelnie, ami a gyakorlatban komoly védelmi funkciók beépítését jelentette.

A beépített biztonsági elemek listája:

• Robbanásvédelmi szerkezetek
• Golyóálló üvegezés és falburkolatok
• Zsiliprendszerű, ellenőrzött beléptetési pontok
• Speciális hangszigetelt nyílászárók és akusztikai burkolatok a külső zajok kizárására

Budapest ezzel egy olyan látogató- és rendezvénytérrel gazdagodott, amely nemcsak tartalmilag, hanem technológiai és építészeti szempontból is a 21. századot képviseli. Az Európa- élményközpont tökéletes példája annak, hogyan lehet egy meglévő épületbe innovatív mérnöki megoldásokkal és magyar szabadalmakkal új életet lehelni, létrehozva egy olyan teret, amely valóban képes megszólítani és bevonni a látogatókat.