140 éves a Budapest Keleti pályaudvar

A Keleti pályaudvar, Budapest egyik legikonikusabb épülete idén ünnepelte 140. születésnapját. Az 1884-ben megnyitott vasútállomás nemcsak a város közlekedési csomópontjaként szolgál, hanem Budapest történelmének fontos tanúja is közel másfél évszázad óta.

Az építészet remeke

A pályaudvart Rochlitz Gyula főmérnök tervezte, acélszerkezetét Feketeházy János mérnök alkotta meg, és már megnyitásakor Budapest egyik szimbólumává vált. Az állomás impozáns homlokzatát egy hatalmas üvegszerkezet koronázza, amely korának vasúti építészetének csúcsát képviselte. Az olyan újdonságok, mint az elektromos világítás, lenyűgözték a 19. századi Európát.

A homlokzaton elhelyezett allegorikus szobrok a közlekedés, gazdaság és ipar figuráit ábrázolják, amely szinte katedrálisi grandiózussággal ruházta fel az épületet. Belül a jegycsarnokot Than Mór és Lotz Károly freskói díszítik, amelyek egy közéleti művészeti galéria szintjére emelik az állomást. A királyi váróterem pedig a Keleti pályaudvar előkelő státuszát tükrözi.

“Budapest kapuja”

A Keleti pályaudvar a kezdetektől fogva Budapest kapujaként funkcionált a világ felé. A vasúti utazás a 19. század végén és a 20. század elején a leggyorsabb és legkényelmesebb módja volt Európa beutazásának, így Keleti számtalan méltóságot fogadott, köztük Olaszország királyát, III. Viktor Emánuelt. Az állomás búcsút intett a magyar olimpiai csapatoknak is, és számos emlékezetes eseménynek adott otthont, mint például Gömbös Gyula miniszterelnök temetése 1936-ban.

A 20. században is megőrizte szerepét, mint Budapest protokollhelyszíne, ahol olyan világhírű vezetők érkeztek, mint Hruscsov szovjet miniszterelnök, Tito jugoszláv elnök vagy Kim Ir Szen észak-koreai vezető. A Keleti így Budapest „vörös szőnyegévé” vált.

Az állomás mindennapi utasai számára is kiváló szolgáltatásokat nyújtott. Poggyászszállítók és kocsik szorgoskodtak a peronok között, az Utastourist ajándékbolt pedig nyugati termékeket kínált. Elegáns éttermek és bisztrók szolgálták ki az utasokat stílusosan, és még önkiszolgáló ételautomatákat is bevezettek.

Természetesen a Keleti pályaudvar a hétköznapi emberek és a városba újonnan érkezők számára is egy indulópontot jelentett. A munkásnegyedek közelsége miatt sok budapesti lakos számára itt kezdődött a nagyvárosi élet. Az állomás zsúfolt volt az olcsó utazásra vágyók körében a szocialista évek alatt.

A pályaudvar a történelem viharában

A Keleti pályaudvar sem kerülhette el a történelem viharait. A második világháború során károkat szenvedett, amikor a fogadócsarnok egy része tűz martaléka lett. A homlokzat allegorikus szobrai is megrongálódtak a szénfüst hatására, de 2003-ban pótolták őket. Legutóbb 2015-ben került a nemzetközi figyelem középpontjába, amikor Európa menekültválsága idején átmeneti menedékként szolgált.

Az állomás környezete is jelentős átalakuláson ment keresztül. Az eredeti gőz- és dízelmozdonyokat elektromos vonatok váltották fel. Az M2-es metró építése az 1960-as években a Baross teret is átalakította, hogy helyet biztosítson az aluljárószintű peronoknak. Az egykor a teret futurisztikus fényárba borító neonfeliratok nagy része ma már eltűnt.

140 év ünneplése

A pályaudvar 140. évfordulója alkalmából a MÁV egy különleges analóg fotópályázatot hirdetett meg, amelyben a résztvevők a pályaudvar nosztalgikus hangulatát és építészeti szépségét örökíthetik meg. Ez a pályázat tökéletes azok számára, akik szeretik a filmes fotográfia művészetét, nosztalgiával gondolnak a hagyományos fotóelőhívás napjaira, vagy akik a feltámadó „analóg láz” hatása alá kerültek.

Az analóg fotózás mellett egy digitális fotópályázatot is meghirdettek, amelyben a résztvevők digitális fényképezőgépeikkel örökíthetik meg az ikonikus budapesti pályaudvart.

Emellett egy novellaíró pályázatot is indítottak, amelyben az írókat arra hívják, hogy felfedezzék a Keleti pályaudvar falai között az elmúlt 140 évben lezajlott történeteket, legyenek azok örömteli vagy szomorú pillanatok. A pályázat 3,500-5,000 karakter terjedelmű novellákat vár, amelyek a Millenium, az I. és II. világháború, a pályaudvar étkeztetési szolgáltatásai, az 1948-as olimpikonok fogadása, a vasúti közlekedés központi szerepe, az építészet, vagy a mindennapi élet jelenetei köré fonódnak.

Az állomás 140. évfordulójára egy 14 novellát tartalmazó gyűjtemény is készült, melynek címe: „14 Évtized, 14 Történet.” Ismert írók és lelkes amatőrök hozzájárulásaival készült ez a projekt, amely bepillantást nyújt az állomás életébe és hangulatába az elmúlt másfél évszázad során.

Keleti pályaudvar: múlt és jövő

Keleti pályaudvar Budapest építészeti örökségének kiemelkedő példája, amely ma is az egyik legforgalmasabb közlekedési csomópont Magyarországon. Naponta 410 vonat és 17,000 utas halad át rajta, bizonyítva, hogy jelentősége az évtizedek során sem csökkent.

Ahogy 1884-ben Ferenc József császár hivatalosan megnyitotta a Keleti pályaudvart, az épület ma is Budapest mérnöki és építészeti vívmányainak élő emlékműve marad. Az évforduló alkalmából rendezett programok és versenyek pedig tovább erősítették a Keleti pályaudvar helyét a budapestiek és a látogatók szívében, még akkor is, ha az elmúlt hetekben sorozatos problémák árnyékolják a magyarországi vonatközlekedést.

Kép forrása: MÁV